A tengerszint felett 600 méterre fekvő „sasfészekhez” kalandos, szerpentines úton feljuthatunk gépjárművel, de még az autóbuszok is felkapaszkodnak a kiránduló csoportokkal. A fővárostól, Tiranától 20 kilométerre északra fekszik, a város albán nevének jelentése: forrás.  

Kruja (Krujë) legnevezetesebb szülöttje Kasztrióta György, vagyis Szkander bég (Gjergj Kastrioti Skënderbeu), aki arról volt híres, hogy az albánokat megszervezve sikeresen szembeszállt az Oszmán Birodalommal és együttműködött a Magyar Királysággal. Az erődítmény három ostromot is átvészelt, védői többször legyőzték a török seregeket.

Ha csak a Szkander Bég konyakot ismerjük, számos forrásból tájékozódhatunk arról, ki volt, és miként alakult Kasztrióta Györgynek, Albánia egyik legtöbb birtokkal büszkélkedő törzse, a Kasztrióta-klán leszármazottjának az élete, aki 1412-ben születhetett. Élete során több mint száz sikeres csatát vezetett, mégis egy maláriaszúnyog okozta a halálát 1468-ban.

Miután apja vereséget szenvedett a töröktől, a kisfiú túszként a szultán udvarába került, ahol viszont nem ment rosszul a sora, mert a szultán felfigyelt az éles elméjű gyerekre, és kitűnő neveltetésben részesítette. Megtanult törökül, görögül, olaszul, arabul. Kiemelkedő képességeivel leginkább a török katonaiskolákban tűnt ki, nagyon fiatalon tábornok lett, a szultán a bég ranggal is kitüntette. Itt választotta nevének a Szkandert, mely Nagy Sándor török megnevezése, az Iszkander volt. 1443-ban azonban történt valami, amire senki sem számított. A Nišnél zajló csatában a török ellenfele Hunyadi János volt, és Szkander bég az addigi nevelői ellen fordult. Sőt, a szultán titkárát olyan parancs kiadására kényszerítette, amely szerint vissza kell kapnia a családi örökségét. Miután seregeivel Kruja várához vonult, ez meg is történt.

Az albánok tódultak Kasztrióta György zászlói alá, aki egy hónapon belül felszabadította az egész országot, csak a négy legerősebb török várat nem tudta egyelőre bevenni. 1443 novemberének végére Albánia fejedelme lett, és először a történelem során egyesítette az albán törzseket. A várat a törökök 1450-ben ostromolták meg először, de csak majdnem harminc év múlva, 1478-ban sikerült elfoglalniuk.

A legendákkal ellentétben Hunyadi János és Szkander bég személyesen sohasem találkoztak, de folyamatos diplomáciai kapcsolatban álltak. Arról is olvashatunk, hogy 1455 végén jelezte Hunyadinak: a török sereg a következő évben Nándorfehérvár ellen készül.

Krujában tér és utca viseli Hunyadi János nevét, de Albánia több városában is találkozhatunk róla elnevezett utcával. A két kiváló hadvezért egyébként a kereszténység kardjának és pajzsának is szokás nevezni.

A fellegvár egy természetes kiszögellésen fekszik, melyet az Adria teraszának hívnak, innen ugyanis tiszta időben akár Montenegró is látható. A városka történeti emlékei a szinte teljes hosszában bejárható középkori várfalmaradványok és a felújított citadella, valamint a szűk sikátoros bazár, melyben bóklászva éppen úgy érezzük magunkat, mintha a szarajevói Baščaršija egy kisebb változatában volnánk. Itt is figyelemmel kísérhetjük a kézművesek tevékenységét, válogathatunk a termékeikből, és alkudozhatunk, ha van hozzá kedvünk és tehetségünk. Persze észrevehetőek a különbségek, nagyon sok tárgyon a fekete sasos albán címert látjuk — mi is vásároltunk egy öngyújtót —, a legszembetűnőbb helyi jellegzetesség pedig a bunkert formázó hamutartó. Habár ezen sem kell csodálkozni, hiszen a betonerődítmények országában vagyunk.  

Érdekességként említendő, hogy a Kasztrióta György Nemzeti Múzeumnak — 1982-ben nyílt meg — helyet adó épület tervei Enver Hoxha leánya, az építész Pranvera Hoxha nevéhez fűződnek. A létesítmény elsősorban a névadó albán fejedelem személye 1443 és 1468 közötti függetlenségi törekvéseinek állít emléket, de a tárlat Albánia ókori és középkori vonatkozásait is felvillantja.

Belépve hatalmas szoborcsoport alakjában Szkander bég és népe fogad bennünket. A történelmi freskókkal díszített földszinti termek az illír kulturális örökséget, valamint a középkori albán fejedelemségek múltjának emlékeit sorakoztatják fel. Láthatjuk Szkander bég szablyájának és jellegzetes kecskefejes sisakjának a másolatát — az eredeti tárgyakat a bécsi Hofburgban őrzik. Az első emeleten a korabeli albán várak makettjeit, diplomáciai dokumentumok másolatait, valamint a Szkander bég 1468-ban bekövetkezett halálát követő évtizedek történelmi emlékeit helyezték el. A többszintes térben a többi közt kortársainak mellszobrait, a hősről készült festményeket, valamint könyvtárszobájának rekonstrukcióját nézhetjük meg, mely egyúttal a róla szóló nemzetközi kiadványok és bélyegek gyűjteményét is bemutatja. A híres barátság velejárójaként itt van Hunyadi János nagy méretű portréja, és magyar nyelvű dokumentumokat is olvashatunk.

Emellett megtekinthetjük a néprajzi múzeumot is, mely 1989-ben nyitotta meg ajtaját a látogatók előtt a Toptani család 1764-ben épült házában. A középkori élet használati tárgyai, öltözékei, ékszerei között akár 500 éves is látható.

De ne csak nézelődjünk, fogyasszunk is, vagyis a séta és a látnivalók „leülepítése” érdekében, a további utazás előtt, üljünk be egy vendéglőbe, és ismerkedjünk meg a helyi ízekkel.