* Honnan indult a képregények iránti vonzalom, és milyen ötlet mozgatta a Black Village Comics képregénysorozat megrajzolását?

— A képregények iránti szeretet, nyilván mint sok más képregényrajongó esetében, nálam is már egészen kisgyermekkorban kialakult. Igaz, itt Vajdaságban a magyar nyelvű kiadványok csak korlátolt számban voltak elérhetőek. Egy-egy, általában Magyarországról érkezett füzet járt kézről kézre. Például az 1989-ben az Alfa Magazinban megjelent Pókember — A monolit bosszúja című alkotás volt lenyűgöző számomra. Középiskolás koromig ezeket a füzeteket forgattam, és a háttértörténeteket nem is igazán értettem, de nagyon izgalmas világnak tartottam, és lenyűgözött a vizuális látvány. Különösen a Star Wars kiadó képregényei vonzottak. Ezeket elkezdetem gyűjteni, és azután Linka Csabával és öccsével, Linka Szabolccsal úgy döntöttünk, hogy mi is megpróbálunk valami hasonlót alkotni. Egy ideig természetesen főként a fióknak dolgoztunk, és nem lettek publikálva a rajzok. A 2080 című minisorozat azonban olyan jól sikerült, hogy érdemes volt a közvélemény és az olvasók elé tárni a Fórum kiadó segítségével.

* Milyen stílusban valósulnak meg a művek? Milyen vizuális jegyeket hordoznak a rajzok?

— Maga a téma is mindenképp meghatározza a rajzstílust. A mi képregényeinkre inkább a komorabb tónusú színek, a nyersebb, mondhatnánk, vadabb figurák jellemzőek. Ezt a stílust világszerte cyberpunknak nevezik. Nincs kőbe vésve, de általában ezekben a képregényekben a sötétebb színek dominálnak mind a háttér, mind a figurák esetében. De valójában még keressük a saját stílusunkat, mivel le kell szögezni, hogy még a képregénykészítés elején járunk. Eddig egy négyrészes sorozatunk van, szóval ez még kevés ahhoz, hogy határozottan saját stílusról beszéljünk.

* A jelenlegi sorozatot újabb fogja követni? Mik a tervek, elképzelések?

— Bízunk benne, hogy a következő történet, illetve sorozat meg fogja majd határozni, illetve erősíteni a saját stílusunkat. Már kaptunk néhány ajánlatot egy újabb sorozat elkészítésére. Mi mindenképp lehetőséget látunk ebben, és nyitottak vagyunk bármiféle együttműködésre. De fontos, hogy mi is azonosulni tudjunk egy jövőbeli történettel. Most jelenleg a 2080 című sorozatot próbáljuk 50 oldalas, önálló kiadványként megjelentetni. Mindennek a kidolgozásához csaknem egy esztendőre van szükség.

* A Black Village Comics csapata visszatérő résztvevője a Szegedi és Budapesti Képregényfesztiválnak és -vásárnak. Mit lehet tudni ezekről a rendezvényekről?

— A Szegedi és a Budapesti Képregényfesztivál igencsak jelentős rendezvények. Ezek általában két részből állnak, az egyik maga a fesztivál, melyre jelentős előadókat hívnak, a másik pedig a börze, illetve a vásár rész. Ott lehet vásárolni és csereberélni. Mi állandó résztvevői vagyunk ezeknek a fesztiváloknak, mivel aki képregénykészítéssel foglalkozik, annak ez valójában kötelező. Hiszen így lehet a legjobban népszerűsíteni alkotásainkat.

* Ezek az említett rendezvények adták az ötletet a Vajdasági Magyar Képregénytársaság megalapítására, valamint az első vajdasági képregénypályázat és képregénytalálkozó megszervezésére?

— Igen, részben ezen fesztiválok hatására a tavalyi év őszén alapítottuk meg a Vajdasági Magyar Képregénytársaság nevű civil szervezetet. A társaság legfőbb célja, hogy az itthoni fiatalok körében népszerűsítsük a képregényolvasást és -rajzolást. Ha csak néhány fiatalt arra tudunk sarkallni, hogy érdemes ezzel a világgal foglalkozni, akkor már el is értünk a célunkat. Mi mindenképp eltökéltek vagyunk annak érdekében, hogy a jövőben is különféle rendezvényeket, találkozókat, illetve kiállításokat szervezzünk. Rajzpályázatot hirdettünk, mely különösen sikeres volt, hiszen néhány tucat pályaműre számítottunk, de ehelyett 70 munka érkezett. Ráadásul többségük minőségi alkotás volt, és a Kertész Sándor, Pilcz Roland és Linka Szabolcs alkotta zsűri is meglepődött azon, hogy mennyire érett képregények és történetek érkeztek a fiataloktól. Visszatekintve, nagyon szerencsés ötlet volt összekapcsolni a rajzpályázatot a képregény-találkozóval, mert a fiatalokat jelentős hatás érte, mivel nagy alkotókat láthattak testközelből. Kertész Sándor, Farkas Lajos, Pilcz Roland, Kopeczky Csaba, Budai Dénes, Szabó Miklós vagy Jr. Benes László mind-mind olyan művészek, akiknek érdemes volt meghallgatni a tapasztalatait, megfogadni a tanácsait és megtekinteni az alkotásait. Műveiket és vázlatrajzaikat is kézbe lehetett venni. Emellett a fiatalok nemcsak a hagyományos módon elkészített képregényekről szerezhettek ismereteket, hanem a modern digitális kiadványokról is.