Négy csoportban dolgoztak, a két színészcsoportot két színházigazgató-színész vezette, Dévai Zoltán és Mészáros Gábor, a rendezőkkel Mezei Kinga színművésznő dolgozott, Góli Kornélia dramaturg, egyetemi tanár és Oláh Tamás teatrológus, dramaturg foglalkozott a dramaturgcsoporttal. Lőrincz Tímea is bekapcsolódott a munkába, ő beszédtechnikát tanított a résztvevőknek.

Az állandó napi foglalkozások mellett különféle pluszprogramokon is részt vehettek a táborozók, így például kilátogattak a Tanyaszínházba, meghallgatták Majoros Róbert előadását a világításról, fényről, fénytervezésről, és társasjátékesten is voltak.

Virág Kiss Anita és Guci Mónika a két fő szervező, akik mindig frissek, elérhetőek és jókedvűek. A rendet azért fenntartják, bizonyos kérdésekben nincs pardon náluk. Mindketten elégedettek az idei MAdT táborral, mert a kisebb létszám ellenére jó volt a hangulat.

— Az idén húsz résztvevőnk volt, most a kemény mag jött el, azaz egy-két ember kivételével mindannyian régi MAdT-osok, akik ismerik a dörgést, a járást, a menetrendet, szervezői szempontból tehát igen könnyű dolgunk volt. A csapat is nagyon jól működött, semmi klikkesedés nem történt, a jelenlévők együtt gondolkodtak, együtt lélegeztek, még szünetekben is együtt mozogtak, segítették egymást. A szakmai mellett emberi, támogató oldala is volt az idei tábornak, ami egy nagy pluszt adott hozzá ehhez az egy héthez. A rendezői és a dramaturgcsoport nagyon összedolgozott az idén, egymásra épültek, segítették a másikat, tehát belekóstoltak az igazi színházi világba, kipróbálták, hogyan működik a rendező és a dramaturg közötti munkafolyamat — mesélte Anita, a kávéját szorongatva.

Guci Mónika elmondta, hiányolják az amatőr társulatok tagjait, szeretnék a jövőben kitalálni, miként lehetne még jobban motiválni őket, hogy jöjjenek el táborozni, s vigyék haza az itt megszerzett tudást.

— Nem titkolt célja a tábornak, hogy a vajdasági magyar amatőr színjátszók találkozója és a MAdT minél inkább egymásra épüljön. Az év közbeni szakmai munkát, melynek a kiteljesedése a szemlén látható, szakmailag meg tudja támogatni a tábor. Elcsíptem néhány mondatot, hogy a dramaturgoknál és a rendezőknél nagy a hajtás, de nagyon jó, hogy a rendezők konkrét koncepciókat gyártanak, és végre látják, hogyan épül fel mindez. Az itt tanult módszereket biztosan hasznosítani fogják a későbbiekben. Ezért is lenne jó, ha minél többen jönnének az amatőr társulatok tagjai közül. Persze tudjuk, hogy sokan dolgoznak, de igyekszünk úgy meghirdetni, hogy minél tervezhetőbb legyen számukra — fejtette ki Mónika.

A kisebb létszám okáról is beszélgettünk, a lányok elmondták, ez többtényezős és globális probléma, nehéz a fiatalokat bevonni, le vannak terhelve, de a kínálat is óriási. Hogy mi a megoldás? Ezt még ők sem látják, de nem adják fel, és ha úgy áll, akkor öt embernek is megszervezik a tábort, mert megéri.

A Magyar Amatőr és Diákszínjátszók Tábora a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet közös szervezésében valósult meg, és nyílt órával ért véget.

Fotó: Szabó Róbert