Média
A karthágói harangok
Csermák Zoltán
2016.05.20.
LXXI. évf. 20. szám
Egy elfeledett költőről a Gondolat-jelben — Kozma Andor versei egykor az irodalmi tananyag részei voltak, a poétát a háború után tilalmi listára tették. A Gondolat-jel vasárnapi adása az életpálya bemutatásával fontos adósságot törleszt.
A Gondolat-jel vasárnapi adásában Kozma Andor verseskötetéről, A karthágói harangokról beszélgetnek. Cservenka Judit mikrofonja előtt Szörényi László irodalomtörténész, a könyv utószavának írója beszél egy elfeledett költőről. A hallgatók egy olyan szerző életpályáját ismerhetik meg, akit egykor – nacionalizmus és dzsentri szemlélet ürügyén – tilalmi listára tettek, feledésre ítéltek. De Kozma Andor (1861–1933) nem feledhető: az 1948-as elhallgattatás ellenére, búvópatakként továbbra is, mindvégig jelen volt.
A nevezetes leveldi Kozma család sarja, az első királyi főügyész, Kozma Sándor fia impozáns életművet hagyott maga után: írt lírai és gondolati verseket, szatírákat, verses epikai műveket, útirajzokat, novellákat, drámákat, tudományos értekezéseket, tárcákat, lefordította Goethe Faustját, kötetnyi német, angol és francia verset. A két háború között iskolai tananyag volt, az 1848–49-es szabadságharcnak allegorikus formában emléket állító A karthágói harangokat kötelező memoriterként tanulták a diákok.
Az irodalomtörténet az Arany János-i hagyományokat folytató népnemzeti iskola utolsó képviselői közé sorolja, de markáns egyéni hangja, nemzeti és felekezeti korlátokon felülemelkedő világszemlélete, ragyogó humora, szociális érzékenysége megkülönbözteti őt, semmilyen skatulyába sem illeszthető be. Művei, melyekben Kosztolányi szerint „romlatlan magyar nyelvünk kánona van megőrizve”, fontos és aktuális üzeneteket hordoznak.
A nevezetes leveldi Kozma család sarja, az első királyi főügyész, Kozma Sándor fia impozáns életművet hagyott maga után: írt lírai és gondolati verseket, szatírákat, verses epikai műveket, útirajzokat, novellákat, drámákat, tudományos értekezéseket, tárcákat, lefordította Goethe Faustját, kötetnyi német, angol és francia verset. A két háború között iskolai tananyag volt, az 1848–49-es szabadságharcnak allegorikus formában emléket állító A karthágói harangokat kötelező memoriterként tanulták a diákok.
Az irodalomtörténet az Arany János-i hagyományokat folytató népnemzeti iskola utolsó képviselői közé sorolja, de markáns egyéni hangja, nemzeti és felekezeti korlátokon felülemelkedő világszemlélete, ragyogó humora, szociális érzékenysége megkülönbözteti őt, semmilyen skatulyába sem illeszthető be. Művei, melyekben Kosztolányi szerint „romlatlan magyar nyelvünk kánona van megőrizve”, fontos és aktuális üzeneteket hordoznak.
Adás: Gondolat-jel
2016.május 22. (Kossuth Rádió 11.07)
Hozzászólások
Hozzászólások
0
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
