Már a reggeli órákban élő zene és birkapaprikás illata fogadta az ilonafalvi futballpályára látogatókat a Magyarkanizsa Község Kapitány-réti Juhászainak Egyesülete szervezésében megtartott találkozón. A főzőversenyre öttagú csapatok nevezhettek be, a szervezők gondoskodtak a helyről és a tűzifáról, a húst pedig a csapatok hozták magukkal. Huszonöt főzőcsapat rotyogtatta a bográcsost, és igyekezett a legjobbat kihozni a birkahúsból.

Eszes Erika és csapata Zentáról érkezett, és visszatérő résztvevői a találkozónak:

— Szeretünk itt ismerkedni, barátkozni, mindig jó a hangulat. Szeretjük megteremteni a régi korok hangulatát, ezért falitányérok, hetven-nyolcvan éves evőeszközök, rézmozsár, köcsögök, kézimunkák vannak nálunk kiállítva, miközben fő a birkapaprikás. Mi azt valljuk, hogy minél tovább fő a birka, annál finomabb.

Kislinder Sándor és Radarković Momir negyedik alkalommal vesznek részt a rendezvényen:

— Mi a hagymát a hússal dinszteljük, utána sózzuk, és csak azután kerül bele a víz. Az ízletes birkapaprikás egyik titka az, hogy szívből készítse az ember. Fiatalabb birkából szeretünk főzni, mert az 3-4 óra alatt elkészül, és ízre is finomabb, mint az öreg birka húsa.

Az eseményen pálinkaversenyt is tartottak, ahol a legjobb minőségű pálinkákat díjazták.

A kézi birkanyíró versenynek nyolc résztvevője volt. Fejős Ferenc bizonyult a legjobbnak, mindössze 7 perc alatt szabadította meg a vastag gyapjúrétegtől a wittenbergi birkát. A tanyán élő férfinak már nagy tapasztalata van a birkanyírásban, hiszen minden tavasszal szükséges elvégezni. Elmondta, hogy az állat nyakától szokták kezdeni, és haladnak hátrafelé.

Balázs Tibor, a rendezvényt szervező egyesület elnöke kiemelte, az egyik céljuk az, hogy ne szűnjön meg a hagyományos birkanyírás:

— Ilonafalva a járás szélén terül el 1200 hektár területen, és ez a rendezvény itt tud igazán megvalósulni. Próbáltuk átvinni Magyarkanizsára, de a tapasztalat azt mutatta, hogy ez a legmegfelelőbb helyszín. Aki a járást és a természetet szereti, annak itt a helye. Azért rendezzük meg a kézibirkanyírás-versenyt, hogy őrizzük és fenntartsuk a hagyományokat. Régen sokkal többen tartottak birkákat, mint ma, és ugyanez a helyzet a szarvasmarhákkal is. Ezért is fontos ez a találkozó, hogy összegyűjtse azokat az embereket, akik juhtartással foglalkoznak.

A szervezők a gyerekekre és a családokra is gondoltak, művelődési műsor, kirakodóvásár, íjászat, ugrálóvár várta a látogatókat. Az óvodások és az általános iskolások számára korábban rajzpályázatot hirdettek szabadon választott technikával három témakörben (A juhásznak jól van dolga…; A Járáson jártam; Bárányokkal álmodtam), az elkészült rajzokat pedig kiállították a találkozón.