Torda és a tordai emberek a többi közt kiváló szervezőkészségükről és vendégszeretetükről ismertek határon innen és túl egyaránt. A közép-bánáti, 1300 lelket számláló településen évente több rangos eseményt rendeznek. A legújabb két nap múlva kezdődik, péntektől vasárnapig ugyanis Torda lesz a házigazdája a vajdasági magyar népzenei és néptáncegyüttesek fesztiváljának, a XL. Durindónak és az LIII. Gyöngyösbokrétának.
Ottjártunkkor már szinte minden készen állt a nagyszabású rendezvény megtartására, csak néhány apró simítás maradt hátra a pénteki kezdésig.
Тorda másodszor látja vendégül a vajdasági magyar énekegyütteseket, népdalkórusokat, néptánccsoportokat, 1985-ben ugyanis már házigazdája volt a Durindónak és a Gyöngyösbokrétának. Samu Zoltán, a Samu Zenekar alapítója, mely együttes azóta Samu&Rice néven működik, harmincegy évvel ezelőtt is részt vett a rangos szemlén. Zoltán nosztalgiával emlékszik vissza a rendezvényre, amikor zenekarával kísérték a tordai fellépőket, a falu utcáin pedig hosszú sorokban kígyóztak az akkori ország magyarlakta területeiről érkezett néptánccsoportok.
— Felejthetetlen az akkori rendezvény. Egykori zenészkollégák még ma is szívesen emlékeznek vissza azokra a napokra. A fellépők házakban voltak elhelyezve, négy-öt család fogadott egy-egy csoportot. A vendéglátók alaposan kitettek magukért, hiszen a részvevők még sokáig emlegették a tordai vendéglátást. Az idén a Durindón lépünk közönség elé, a megnyitóünnepségen hallhat és láthat bennünket a közönség. A Gyöngyösbokrétán nem szerepelünk, mivel az utóbbi években a táncházi muzsika került előtérbe, és az nem a mi műfajunk — szögezte le Samu, majd hozzátette, hogy a zenekar a ’90-es években érte el a csúcspontját, amikor évente negyvenöt hétvégén muzsikált lakodalmakban, bálokban, különféle összejöveteleken.
Legalább 3000 látogatót várnak
Torda és a helyiek számára többszörös jubileum a 2016. év. A település az idén ünnepli újratelepítésének 240., az Olympia Labdarúgó-egyesület alapításának 80. évfordulóját, a 40. Durindó és az 53. Gyöngyösbokréta pedig megkoronázása az idei évnek. Dobai János, a tordai helyi közösség tanácsának elnöke elmondta, hogy péntektől vasárnapig zenétől és tánctól lesz hangos Torda.
— Igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy az idelátogatók legalább olyan jól érezzék magukat, mint harmincegy évvel ezelőtt, amikor legutóbb házigazdái voltunk ennek a jeles eseménynek. Akkor 3000-en, ma 1300-an élünk a faluban, így a szervezés sokkal több munkával jár. A tordaiak azonban újra összefogtak, hiszen több száz ember dolgozik majd rajta, hogy minden a lehető legjobban működjön. A rendezvénynek köszönhetően több olyan terv is megvalósult, amelyet a Durindó és a Gyöngyösbokréta nélkül sokkal nehezebb lett volna kivitelezni. A Bethlen Gábor Alapítvány és a begaszentgyörgyi község segítségével a művelődési házat teljesen felújítottuk, a község, valamint a tartományi sport- és ifjúsági titkárság támogatásával a labdarúgópályát és környékét rendbe raktuk, középületeinket pedig saját erőből átmeszeltük, szebbé tettük. A három nap alatt mintegy 3000 fellépőt és még legalább ennyi látogatót, kísérőt, érdeklődőt várunk a településre — mondta Dobai.
Nemcsak a Durindó és a Gyöngyösbokréta tiszteletére került sor felújításokra Tordán, hiszen fejlesztések ezelőtt is voltak a faluban. Felújították és kibővítették a vadászotthont, mely különböző rendezvények megtartására alkalmas, emellett szálláshelyet is nyújt a településre látogatóknak. Kívül-belül felújították a Nepomuki Szent János-templomot, valamint a sporthorgászok örömére egy halastavat létesítettek, mely hamarosan a környék legkedveltebb kirándulóhelyévé válhat. A legjelentősebb tervek közé a tordai gyógy- és termálvíz kihasználása tartozik. Az elmúlt egy évben próbafúrásokat végeztek a faluban és környékén, jelenleg a víz elemzése van folyamatban. Az elképzelések szerint egy kisebb gyógyfürdő létesülne a településen, amihez jelenleg még keresik a beruházókat. A létesítmény minden bizonnyal megállítaná a falu fogyatkozását, munkahelyeket teremtene, és akkor a főleg 20-30 év közötti fiatalok talán nem külföldön, hanem itthon, saját településükön keresnék a boldogulást.
Újra zeng a dal
Tordát az idén februárban az Orgonavirág hagyományápoló és kézimunkacsoport keretében újjáalakult Orgonavirág asszonykórus, valamint a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület keretében működő három néptánccsoport képviseli. Az asszonykórus a ’90-es évek elején megszűnt, majd az idei év elején felmerült az ötlet, hogy mi lenne, ha a Tordai Művelődési Napok és a Durindó hatására újjáalakulna a kórus. A szavakat tett követte, és tizenöten, Rontó Márta muzslyai ének- és zenetanárnő segítségével elkezdték a munkát. A Durindón három népdallal lépnek fel, melyek különlegessége, hogy Tordáról származnak, a településen gyűjtötték őket.
— Rontó Márta vezetésével hetente két-három alkalommal próbálunk, egyre jobban összeszokunk, napról napra jobbak vagyunk. A Durindó után sem szeretnénk abbahagyni az éneklést, várjuk a további felkéréseket, meghívásokat. A fiatalok közül hat 5. és 6. osztályos tanuló is rendszeresen látogatja próbáinkat. Ők az idén még nem léphetnek fel a szemlén, de a jövőben semmi akadálya sem lesz annak, hogy az asszonykórussal együtt színpadra álljanak — mondta Szalma Valéria, az Orgonavirág asszonykórus tagja.
Minőségi oktatás, jó munkalégkör
A tordai Ady Endre Általános Iskola a Banatsko Karađorđevó-i (a település magyar neve Pálmajor, de nem hiszem, hogy ezt sokan használnák) Nikola Tesla-anyaiskola kihelyezett tagozata. A diákok látogatásunk idején nemcsak a Durindóra és a Gyöngyösbokrétára, hanem a ballagásra is készültek. Kovács Zsuzsanna iskolaigazgató elmondta, az intézmény 112 diákja közül 11 magyar nyolcadikosuk van, heten tordaiak, négyen pedig Törzsudvarnokról járnak hozzájuk, mert itt lehetőségük adódik anyanyelven elsajátítani a tananyagot. Mindannyian tervezik a továbbtanulást, Nagybecskerek, Szabadka, Zenta középiskoláiba készülnek.
— A következő tanévben tizenegy elsősünk ül be a padokba, vagyis nem lesz szükség kombinált tagozatok létrehozására, hiszen minden osztályba legalább tíz gyermek jut. Sőt, a harmadikosaink párhuzamos tagozaton tanulnak, mert több mint harmincan vannak. Erre legutóbb talán az 1969-es generációnál volt példa — vázolta a helyzetet az intézmény vezetője, aki azt is hozzátette, hogy az elmúlt 2-3 évben mindössze négy-öt diák iratkozott ki az iskolából. A faluban is tapasztalható ugyan a kivándorlás, de inkább azok a fiatalok költöznek el, akiknek még nincsenek iskoláskorú gyermekeik.
— Igaz, hogy kevesen vagyunk, de megpróbálunk minőségi oktatásról gondoskodni a hozzánk iratkozó gyerekek számára. Öt tanítónőnk és tizenöt tanárunk van, közülük tíz-tizenkettő mesterdiplomával oktat, egy-két kivétellel minden tantárgyat szaktanár ad elő. Az idei tanév legnagyobb eredménye, hogy összesen négy tanulónk jutott el köztársasági szintű versenyre: egy kislány a szerb mint környezetnyelv tantárgyból, hárman pedig magyar nyelvből. A nyolcadik osztályos Kószó Emília harmadik lett, a hatodikos Oláh Bálint pedig bekerült Vajdaság nyolc legjobb helyesírója közé, és társaival ő is képviselte a tartományt a Kárpát-medencei döntőn, Budapesten. Szintén ő vett részt a Kecskeméten megtartott harmadik magyar nemzetközi matematikaversenyen is.
Azt is megtudtuk, hogy a diákok tagjai a Petőfi Sándor Kultúregyesület két néptánccsoportjának. A Gyöngyösbokrétát a kicsik, az 1—4. osztályosok nyitják meg, valamint bemutatkozik a középső csoport is.
Az összefogás eredménye
A Durindóra 114, a Gyöngyösbokrétára pedig 34 csoport érkezik, illetve fellépnek Torda testvértelepülései közül a magyarországi Tiszaalpár és Balástya, valamint a romániai Újszentes műkedvelői is.
— A fellépőknek öltözőket alakítunk ki az iskola, a vadászház, a művelődési otthon és az ifjúsági otthon termeiben. Helyi koordinátorok ügyelnek rá, hogy a csoportok semmiben se szenvedjenek hiányt. Az étkeztetést egy magánvállalkozóval oldottuk meg. A harmincegy évvel ezelőtti helyzet, amikor a csoportokat magánházakban helyeztük el, manapság már elképzelhetetlen. Újfent összefogott a falu. A civil szervezetek és a helyi közösség kiváló együttműködésének, közös fellépésének eredményeként szervezhet Torda egy ekkora eseményt — tudtuk meg Barna Edvintől, a szervezőbizottság tagjától.
A programról szólva elmondta, hogy a XL. Durindó és az LIII. Gyöngyösbokréta pénteken, este nyolc órakor kezdődik a Művelődési Ház színháztermében egy népzenei esttel, melynek keretében a Guzsalyas énekegyüttes, Szerényi Béla és fiai a tiszaalpári tekerősökkel, valamint Micsik Béla és Ördög Lóránt lép színpadra. A Durindó ünnepélyes megnyitójára szombat délben a színházteremben kerül sor, majd a megnyitó helyszínén és a Szent Hubertusz Vadászegyesületben mutatkoznak be az énekcsoportok, a népdalkörök és az énekegyüttesek. Szombaton több kiállítás is megnyitja kapuit a látogatók előtt: a Művelődési Ház előcsarnokában a helyi amatőr alkotók közös tárlatát tekinthetik meg az érdeklődők, az Ady Endre Általános Iskola előcsarnokában az 1985. évi Durindón és Gyöngyösbokrétán készült fényképekből nyílik kiállítás, ezenkívül Torda múltjával és jelenével is megismerkedhetnek a látogatók, az Ifjúsági Otthonban pedig az Orgonavirág hagyományápoló kézimunkacsoport alkotásait és Torda tárgyi emlékeit csodálhatják meg. Szombaton, este fél tíztől a Csík zenekar lép fel a labdarúgópályán, majd a Juhász Zenekar közreműködésével táncházzal ér véget a nap.
Vasárnap délben a Nepomuki Szent János római katolikus templomban megáldják a részvevőket és a fesztivál lobogóját, majd a csoportok a labdarúgópályára vonulnak, ahol 13 órakor megkezdődik a Gyöngyösbokréta.
Torda készen áll a Magyar Nemzeti Tanács kiemelkedő jelentőségű rendezvényének, a XL. Durindónak és az LIII. Gyöngyösbokrétának a megtartására. A szervezők lelkesedését látva és a korábbi tapasztalatok tudatában biztosak lehetünk benne, hogy minden részvevő kellemes emlékekkel tér haza Tordáról, a csupa szív közép-bánáti településről.
