A jövőt magunknak kell megteremtenünk

A jövőt magunknak kell megteremtenünk

Az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács elnökének választották meg nemrég mgr. Hajnal Jenőt, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet eddigi igazgatóját. Az új elnök az elképzeléseiről és a céljairól fejtette ki gondolatait lapunk olvasói számára.

* Ön az utóbbi évtizedekben kultúrával, illetve közművelődéssel foglalkozott. Most azonban egy politikai testületet fog irányítani. Mennyiben idegen az ön számára ez a terep, illetve mennyiben tér el ez a munka az eddigi tevékenységeitől?

— Mindaz, ami a Magyar Nemzeti Tanács számára fontos és jelentős, senki számára se lehet idegen, még kevésbé annak, aki kultúrával, illetve közművelődéssel foglalkozott. Dolgoztam egyébként tanárként is, és az Újvidéki Rádió újságírója is voltam az 1980-as években. Mégis azt kell tapasztalnom, hogy egy új dimenzióba léptem, melyben jóval nagyobb a mozgástér, jóval többet tehetek azért a közösségért, amelynek elkötelezettje vagyok, de jóval nagyobb a felelősségem is. A vártnál is többet kell most foglalkoznom olyan kérdésekkel is, amelyek az építkezést valójában hátráltatják és fékezik. Mert nem az a baj, hogy az embernek minden pillanatban minden tettével el kell számolnia, hanem az, ha az örökös vitatkozók, csatározók az ember idejének egy részét fölöslegesen kötik le.

* Hogyan értékeli az előző MNT munkáját? Mi az, amivel maradéktalanul meg van elégedve, illetve mely területen akadtak hiányosságok?

— A Magyar Nemzeti Tanács az elmúlt négy évben jól tudott élni a törvény adta lehetőségekkel, szerteágazó és az élet számos területére kiterjedő stratégiák kidolgozásával igyekezett új helyzetet teremteni és teret nyitni. Nekünk ezt az új teret kell tartalmi elemekkel meg- és feltöltenünk. Például hosszú évtizedek után egy szerb—magyar középszótár kiadásával segíteni a szerb nyelv hatékonyabb tanítását; az Európa Kollégium átadásával egy olyan felsőoktatási szakkollégiumi rendszer létrehozását kiépíteni, amely a vajdasági magyarság legtehetségesebb egyetemi polgárait támogatja, tudományos előmenetelüket segíti; a kulturális turizmus fellendítésével a magyarok lakta területek vidékfejlesztését támogatni; a vajdasági magyar médiaház létrehozásával megváltoztatni az egész térség magyar nyelvű tájékoztatását és a nyilvános kapcsolattartást az emberekkel; a Vajdasági Magyar Nyelvi Irodával a nyelvi jogok és a nyelvhasználat interaktív megújítását szavatolni. És sorolhatnám még egyéb konkrét példákkal, melyek valójában a Magyar Összefogás választási programjának elemei.

* Feltételezem, hogy a nemzeti tanács jövőbeli sikeres működésének elengedhetetlen feltétele az elnök, az alelnök, illetve a bizottságok közötti hatékony munkamegosztás. Mi a véleménye az önt körülvevő csapatról?

— A csapat, de különösen a csapatmunka az élet minden területén, így a Magyar Nemzeti Tanács munkájában is nagyon fontos. De talán még fontosabb, hogy meghalljuk azoknak az embereknek a hangját, a javaslatait, akik velünk együtt azt szeretnék, hogy ez az ország, ez a vidék lakhatóbb, gazdagabb, a fiatalokat támogatni és megbecsülni akaró térség legyen. Egy csapat akkor működik jól, ha hatékony, gyors és eredményes. Én ezt szeretném elérni mindazokkal, akik elsősorban a párbeszédnek és nem a parttalan vitának, vitatkozásnak a hívei. Természetesen ehhez a munkához kerestem és találtam egy elszánt, a közössége iránt elkötelezett csapatot a tanács alelnökének, továbbá a végrehajtó bizottság tagjainak és elnökének személyében.

* A jövőben a végrehajtó bizottság fogja a korábbi Közigazgatási Hivatal szerepét betölteni. Ez mennyiben változtat az MNT munkájának hatékonyságán?

— A törvény adta lehetőségek és az új alapszabály szerint az MNT végrehajtó szerve a végrehajtó bizottság elnökkel és négy taggal. Mind a tanács, mind pedig a bizottság munkáját a tanács hivatala segíti, mely valójában a tanács adminisztratív szerve. A hivatalnak vezetője és munkatársai vannak, feladata pedig, hogy gondoskodjon a tanács folyamatos működéséről, és segítse a tanácstagoknak, valamint a tanács tisztségviselőinek a tevékenységét. Mint ismeretes, a végrehajtó bizottság elnöke és négy tagja olyan személy lehetett, aki az MNT tagja, és kötelezően egyetemi végzettsége van. Kiválasztásukkor arra törekedtem, hogy a végrehajtó bizottság tagjai az MNT valamennyi területén otthonosan mozogjanak, hiszen a jövőben — bár egy-egy területnek kiemelt szakértője lesz a bizottságon belül — a testület valójában közösen dönt minden fontos kérdésben. Az MNT és a végrehajtó bizottság munkáját a kulturális, az oktatási, a tájékoztatási és a hivatalos nyelv- és íráshasználati állandó bizottság segíti. Az állandó bizottságok a feladatkörükbe utalt ügyekben véleményezik a végrehajtó bizottság javaslatait. Tagjai lehetnek a tanácstagok, valamint mások is: például egy-egy terület kiváló ismerője, szakértője. Ahogyan eddig is, az állandó bizottságoknak most is van elnökük, alelnökük és legalább tíz, de legfeljebb tizenhét tagjuk. Az év végére felálló valamennyi testület az MNT munkájának hatékonyságát és gyorsaságát kell hogy növelje.

* A megkezdett stratégiákon kívül lesz lehetőség új, eltérő elképzelések és tervek kidolgozására? Egyszerűbben fogalmazva: mi fogja megkülönböztetni az új MNT-t a régitől?

— Ezek a stratégiák a jövőben is az építkezésünk fontos dokumentumai maradnak. Újragondolásuk szükségszerű, a hangsúlyok áthelyezése is fontos, hiszen munkánk nem lehet sem eredményes, sem pedig hatékony, ha csupán a körülményekhez igazodva, és nem új feltételek teremtésével fáradozunk a vajdasági magyarság szülőföldön való megmaradásáért és boldogulásáért. Az új MNT-t a régitől leginkább az fogja megkülönböztetni, hogy másmilyen lesz, mint a korábbi, hiszen ezúttal is sok új ember, ötlet, akarat fog össze egymással, hogy odafigyeljen a megkezdett munkára, egyúttal a saját elképzeléseinek is minél nagyobb teret adjon.

* Mi a helyzet azokkal a területekkel, amelyek szintén fontosak egy közösség szempontjából, de az elmúlt időszakban háttérbe szorultak? Elsősorban a sportra, a testnevelésre, az alternatív közösségépítő módszerekre vagy a modern kultúrára gondolok.

— A vajdasági magyarság életének is számos olyan mozzanata van, amely valamilyen oknál fogva látszólag a háttérbe szorult, de azt hiszem, senki sem gondolja komolyan, hogy a sport, az iskolai és az iskolán kívüli testnevelés távol állna a Magyar Nemzeti Tanács munkájától éppen akkor, amikor az élet minden területén az embereket, különösen a fiatalokat szeretnénk mozgósítani. A sportos életmód nemcsak azért fontos a közösségünk számára, mert javítja az életminőséget, mert életvezetési és problémamegoldási képességeket fejleszt, hanem azért is, mert hozzájárul a közösségi, családi kapcsolatok erősítéséhez, illetve növeli a közösségünk alkotóképességét. A cserkészmozgalom támogatásával ezek közül a célok közül sok megvalósíthatóvá válik. Az alternatív közösségépítő módszerek alkalmazása is nagyon fontos egy olyan közösségben, amelyben a cél nem más, mint a remény felkeltése, az egyetemesség és a különbözőség felfedezése, az önzetlenség, az összetartozás örömének megtapasztalása, a katarzis átélése, továbbá a közösségi értékek, normák, vélemények, a világról való ismeretek szellemileg és érzelmileg való belsővé, sajáttá tétele. A közösségfejlesztés legfontosabb területei a szükségletekre épülő helyi kezdeményezések segítése, a helyi nyilvánosság csatornáinak megnyitása, a közösségi cselekvésért elköteleződő emberek és csoportok megerősítése, illetve a közösség bevonása a helyi döntés-előkészítési folyamatokba. A civilek, a megújuló szórvány- és civil központok, a művelődési egyesületek stb. mindebben nagy segítségünkre lehetnek.

* A térségünkben élő fiatalok többségének nincs jövőképe, ami természetesen a kilátástalan gazdasági helyzettel függ össze. Mivel tudja biztatni az itt élő fiatalokat?

— Az országnak sajnos sincs igazi jövőképe. Ebben a bonyolult gazdasági-társadalmi környezetben egészen máshonnan kell elindulnunk, mint akár néhány évvel ezelőtt. És egészen mások a kitörési pontok is, mint például tíz évvel ezelőtt voltak. Az új gazdasági és társadalmi versenyképességi követelmények és a legalább ennyire új belső, sokszor feltáratlan akaratok és cselekvések ledöntötték a falat a kis lépések és a nagy ugrások között is. Ma nemcsak álmodni lehet, hanem cselekedni is, ha megtaláljuk és alkalmazni tudjuk az információs társadalom filozófiáját, valamint a szinte ismeretlen, új tervezési módszertanokat. A kitörés lehetőségét egyebek között ebben látom.

* Az ünnepek felé közeledve elkerülhetetlen a kérdés: az ön életében mennyire fontosak a különféle családi, közösségi ünnepek?

— Az ünnep mindig a közös emlékezet öröme. A családé és a közösségé. Az együttlété és a szereteté. Sokan kérdezik manapság: mit hoz a jövő? A jövő magától nem hoz semmit, a jövőt magunknak kell megteremtenünk azzal a hittel és szeretettel, amely ilyenkor, karácsony táján átmelegíti a szívünket, lelkünket. Ehhez a mában holnapot építő munkához kívánok mindenkinek jókedvet, merész képzelőerőt, eredményes cselekvést. A karácsony örömhírére várva most is — mint ilyenkor mindig — azt remélem, hogy dallal és harangszóval telik meg majd a szívünk, és nem fog fájni többé, ami fájhat. Isten kegyelme tegye áldottá mindannyiunk számára karácsony ünnepét és a ránk váró esztendőt!

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink