A Hét Nap Plusz podcast műsorában arról is mesélt, mi minden tartozik a polgári jogvédő hatáskörébe, milyen különleges esetekkel találkozott, mekkora öröm volt számára, amikor megszületett a jogorvoslat. Vannak olyan, polgárokat ért jogsérelmek, amelyek különösen közel állnak a szívéhez. Ilyen például egy látássérült fiatalember esete, akit a vendéglátóipari egységek korlátoztak, nem mindenhova engedték be ugyanis a vakvezető kutyájával. Olyan is előfordul, hogy a polgárok nem tudják pontosan, milyen problémákkal kereshetik fel az ombudsmant, de ehhez a munkához empátia is szükséges, ezért a jogvédő az olyan esetekben is tanácsot ad a további lépésekhez, amelyek a hatáskörén kívül esnek.

Fotó: Apró József

— Az elismerés a saját városomban azoktól az emberektől, akikkel a mindennapjaim élem, különös jelentőséggel bír. A szakmai karrierem folyamán a jog számos területén dolgoztam, a legértékesebbnek a jogvédői munkámat tartom. Mindig nagy szakmai odaadással végeztem a tevékenységemet, legyen az a város képviselete a bíróságokon vagy egyéb, de ezekben az esetekben a jogász mindig az ügyfél és a hivatalos szerv érdekeit képviseli. A jogvédői munkában az emberért küzdünk, nem a kliensért. Egyetemes értékek képezik a jogvédelem tárgyát, amelyek mindannyiunk számára fontosak, amelyek emberré tesznek bennünket. Itt mindig éreztem, hogy a tudásomat a jó ügy érdekében használom, és ez mélyebb értelmet adott a munkámnak. Ha a város úgy mérlegelte, hogy amit tettem, az értékes volt, örömmel tölt el engem.

* Hogyan lépett a jogi pályára?

— Mindig érdekelt a jog, de miután a jogi egyetemet befejeztem, igazi szenvedélyemmé vált. Számos területen dolgoztam, gazdaságban, önkormányzatban, vagyonjogi ügyészként, néhány évig a közigazgatás vezetője voltam, tizenkét évig pedig a jogvédői munkában vállaltam feladatot.

* Mondjuk el, mi minden tartozik a polgári jogvédő, az ombudsman feladatkörébe.

— Az ombudsman hatáskörébe olyan emberi jogi védelem tartozik, amely a városi alapítású közvállaltok, szolgálatok, hivatal munkájában történő jogsértéseket érinti. Amikor a polgár ezekhez a szolgálatokhoz fordul, és jogsérelmet él meg, akkor kell az ombudsmant felkeresni.

* Tisztában vannak a polgárok azzal, hogy milyen jellegű jogsértésekkel kell az ombudsmanhoz fordulni?

— Nagyrészt igen, de természetesen számos más problémával is jönnek hozzánk, ami nem tartozik kifejezetten a hatáskörünkbe — ezt különösen a külteleki helyi közösségekben tapasztaljuk. Mivel a jogérvényesítési képességük ezeknek a polgároknak gyakran gyengébb, ezért az ilyen szituációkban sem utasítjuk el őket.

* A szabadkai ombudsman rendszeresen tart fogadónapokat a városhoz tartozó településeken. Ez miért fontos a helyieknek?

— 18 helyi közösségben zajlik rendszeresen fogadóóra, hetente háromszor. A külvárosiaknak már anyagi ráfordítást igényel, hogy bejöjjenek, sokkal könnyebb nekünk a hivatalt kivinni. 2013 óta történik a fogadóórák megvalósítása, és azt tapasztaljuk, a többszörösére növekedett a folyamodványok száma, összességében szinte több mint egyharmada azoknak a polgároknak a száma, akik hozzánk fordulnak.

* Egy átlagos évben hány esetet regisztrál a szabadkai ombudsman?

— 1600-tól 1800 polgár fordul hozzánk. Ez a polgári jogvédelem területén igen magas szám. Összehasonlításként Újvidék városában 500-600 személy fordul ombudsmanhoz. A polgárok már nagyon jól ismerik az irodánkat, számos ügyben képviseltük őket, például a vízlecsapolási illeték esetében tömegesen jöttek hozzánk. 2021-ben volt egy olyan felszólítása a Vajdaság Vizeinek, hogy 5 nap áll a polgárok rendelkezésére az adósság egyeztetésére. Egész Vajdaságra egy telefonszámot adtak meg. Nagyon sokan jelezték, hogy ez jogsérelem, mert jogvesztő határidőről volt szó. Mi ráirányítottuk erre a Vajdaság Vizei vállalat figyelmét, és szinte másnap jelentkeztek, elnézést kértek a polgároktól, több telefonszámot nyitottak, valamint kértük, hogy e-mail-elérhetőség is legyen, ami meg is történt. Számos olyan ügy volt, amikor felkaroltuk a polgárok jogos követeléseit. Az iroda nagy odafigyeléssel végzi a munkáját, igyekszünk hatékonyan megoldani a polgárok gondjait. Még egy ügyet említek. A mezőgazdasággal foglalkozó polgárok tömegesen jelentkeztek, hogy a Vajdasági Rádió és Televíziónál nem tudják kieszközölni a tv-illetéknek a megfizettetésétől való mentesítésüket. Ők ugyanis csak locsolásra használják az elektromos áramot. Az RTV elismerte, hogy ilyen mentesítést nem ad, de elfogadta az érvelésünket, hogy ezt be kellene vezetni. Felkértek bennünket, hogy készítsünk egy űrlapot, amely folyamodványként lesz használható. Ezt beépítették a rendszerbe, azóta a mezőgazdasággal foglalkozók megvalósíthatják ezt a jogot. Mögé kell állnunk annak, ami nemcsak az egyént, hanem több embert is érint.

* Amikor az ombudsmanhoz fordul a polgár, mi a további teendő, hogyan zajlik a folyamat?

— A polgár elmondja a panaszát, mi látjuk, mire vonatkozik, kell-e írásos dokumentáció vagy olyan tény, amely arra sarkall bennünket, hogy hivatalos eljárást indítsunk, illetve tanácsot adjunk, hogyan tudja érvényesíteni a jogát.

* Az elmúlt évek során voltak olyan esetek, amelyek megérintették, hatottak önre?

— Talán az egyik ilyen eset, amely igazán a szívemhez nőtt, amikor egy vak fiatalember édesapja fordult hozzánk. A fiú csak vakvezető kutyával tudott közlekedni, de néhány szabadkai vendéglátóipari egység nem engedte be a négylábú segítőjével. Teljesen világos volt számomra, hogy itt nem szándékos diszkrimináció történt, hanem egyszerűen a hatályos törvény ismeretének a hiányával álltunk szemben. Ekkor úgy döntöttem, tájékoztatót adunk a széles nyilvánosságnak, és ez valószínűleg hiánypótló volt. A média is részletesen beszámolt arról, hogy a vakvezető kutyákkal közlekedő polgároknak milyen jogaik vannak. Ezt természetesen törvény szabályozza, ám valószínűleg ennek az elfogadása olyan csendben történt, hogy nem jutott el mindenhova. Hosszú éveken át tapasztaltuk, hogy a polgárok gyakran nem ismerik a jogaikat. Ezért elindítottunk egy folyamatot, hogy ha új törvények jelentek meg, amelyek a polgárok jogait vagy kötelezettségeit érintik, tájékoztatókat adtunk ki. Ilyen volt például a családi nyugdíjra való jog, melyet az élettársi jogviszonyból lehet megvalósítani, mert tudjuk, hogy az élettársi jogviszony nincs kiegyenlítve a házastársi jogviszonnyal. Észrevettük azt is, hogy az elévülés fogalmával sincs teljesen tisztában a polgárság. Az időseknek különösen fontos lenne a fogyasztói jogok ismerete, mert a kereskedelmi vállalatok agresszív tevékenységet fejtenek ki velük szemben, tudva, hogy nem ismerik a fogyasztóvédelmi előírásokat. Többszörös áron adnak el nekik bizonyos termékeket, de nem ismertetik velük, hogy 14 napon belül minden indok nélkül elállhatnak a vásárlástól. Ezzel kapcsolatban is volt több tájékoztatónk, egy teljesen kidolgozott rendszert készítettünk el, mellyel szinte pillanatok alatt rendbe tudjuk hozni ezeket a dolgokat. Az esetek nagy részében vissza is igényeltük a befizetett összeget. Az ombudsmani munkában tapasztaltam legtöbbször, amit már említettem, hogy a jog önmagában nem mindig igazságos, de azzá tehető.