Az oratóriumokat animátorok vezetik, és ahhoz, hogy minden jól működjön, szükség van a „játékmesterek” felkészítésére. Az első képzést már meg is tartották, hiszen a téli szünidőben még oratóriumot is szerveznek, ahol a legifjabb „újdonsült” animátorok is megmutathatják tudásukat.  

Kalapis Sztoján atya szerint az utánpótlás nagyon fontos, mert a régebbi vezetők közül sokan más városokban tanulnak, és ritkábban járnak haza. A tanfolyam rendszerint három napig tart, ahol a résztvevők a már meglévő tudásukat csiszolják, illetve új ismeretanyagot is elsajátítanak. A képzés oktatóinak nincs túl nehéz dolguk, hiszen a gyerekek már óvodáskorukban elkezdenek járni az oratóriumokba, ahol nemcsak megismerkednek egymással, hanem közösséget is alkotnak. Később arra kell őket megtanítani, hogy ráérezzenek a gyermekekkel végzett munka szépségeire, és élen járjanak a példamutatásban.

Sztoján atya elmondta, az idei téli oratórium katekézise Szalézi Szent Ferenc életéről szól, aki négyszáz évvel ezelőtt hunyt el.     

A képzés résztvevői kezdésként megismerkedtek az animátorszobával, majd arról is hallhattak előadást, hogyan kell a gyermekekkel, a náluknál fiatalabbakkal bánni.

Rögtön leszögezték: az első dolog, hogy kivétel nélkül mindenkit egyformán kell szeretni, nem szabad kiválasztani közülük egyet sem, akit valami miatt jobban kedvelnének. Csak fel kell idézniük mindazt a kedvességet, amelyet egykoron ők kaptak, és azt kell továbbadniuk. A közös játékkal sem lesz gond, mert ugyan ki az, aki gyerekként, fiatalként vagy akár kamaszként, fiatalabb felnőttként nem szeret játszani? Mindannyian kedvelik a nagy, közös játékokat, melyeket együtt tudnak megvalósítani. A kedvencek mellé mindig érkezik egy-egy újabb ötlet, újonnan megismert játék, mely mindenki számára kihívás lehet. A műhelymunkák főleg a nyugodtabb gyermekeket kötik le, az izgő-mozgó társaságot pedig inkább a sportos tevékenységek vonzzák. Az újdonságokra viszont szükség van, hogy azok is élvezzék a téli szünidei foglalkozásokat, akik már nem először vesznek részt ezen az összejövetelen.  

Tudják, hogy a gyerekek többsége — ha nem is vallja be — a szünidők egy részében unatkozik, mert a számítógépezés is unalmassá válhat egy idő után. Az oratóriumokon azonban nem lehet unatkozni, erről a szalézi atyákkal karöltve a lendületes animátorok gondoskodnak.

Az talán egy másik téma, hogy mennyi csodálatos játékalkalmatosságot rejt a jól felszerelt eszköztáruk. De egyszer majd oda is bekukkantunk…