A borászokkal könnyű a társalgás, mert nyitott, életvidám személyek. Termékeikről úgy beszélnek, mint a családtagjaikról, amit nem is csodálok, hiszen ez a saját munkájuk gyümölcse, amire igencsak büszkék lehetnek.

A Szent Anna Egyesület nemrégiben szervezte meg a XVIII. Regionális Borásztalálkozót és Borversenyt. Dr. Tóth László, az egyesület elnöke köszöntötte a meghívottakat, a helyi és környékbeli magyarlakta települések (Kisorosz, Torda, Magyarittabé) elöljáróit, a Romániából (Zsombolya és Ótelek) érkező vendégeket, a helyi civil szervezetek képviselőit, a megjelent borászokat és borkedvelőket, majd az egyesületről, az esti programról is beszélt.

— Biztos vagyok benne, hogy amikor tizennyolc évvel ezelőtt megszületett a gondolat az egyesület megalapításáról és munkájáról, a tagok sokkal szerényebb hozzáállással, tudással kezdtek bele, és csak remélni merték, hogy sikerrel járnak a jövőben. Hogy még mindig van folytatása az elkezdett munkának, az annak a jele, hogy a szervezetben igen jelentős, odaadó, öntudatos, konstruktív, csapatépítő munka folyik. Sokkal finomabb, ízletesebb, minőségibb borokat tudunk ma készíteni, mint régebben. Ez egyrészről az állandó edukáció eredménye, másrészről pedig maga a fejlődő technológia is nagy segítségünkre van. Azt, hogy évről évre nő az érdeklődők, résztvevők száma, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az idén először, de remélem nem utolsó alkalommal jelentkeztek borászok Románia bánáti részéről is. Isten hozott mindenkit. Érezzétek jól magatokat! — kívánta a borászegyesület elnöke.

Szilágyi István, Molnár Géza és dr. Tóth László (Fotó: Molnár Géza)

Ezután Msgr. Bogdán József atya megáldotta a borokat és a borászokat, akik szorgalmas munkával készítik a finom nedűt. A közös ima elhangzása után következett az eredményhirdetés. Az idén összesen 51 minta érkezett — több, mint tavaly —, Magyarcsernyén kívül Muzslyáról, Temerinből, Tordáról, Kisoroszról, Torontáltószegről (Novi Kozarci) és Tiszatarrósról (Taraš). Az értékelést nyolctagú zsűri végezte 20 pontos rendszer szerint. Öt kategóriában (vörös-, fehér-, rozé, siller- és desszertborok) összesen 16 bronz-, 14 ezüst- és 16 aranyérmet osztottak ki. A részvételért mindenki elismerő oklevelet kapott. Az abszolút győztes a muzslyai Urbán János lett, az ő vörösbora érte el a legtöbb, 19,3 pontot. Urbán János más elfoglaltsága miatt nem volt jelen a rendezvényen, de más borászok szívesen nyilatkoztak.

Rontó László (Muzslya): — Negyedik vagy ötödik alkalommal vagyok itt, Magyarcsernyén a találkozón. Többen is eljöttünk a Szent Márton Borkedvelők Egyesületéből. Évente körülbelül tíz borverseny van, és mi igyekszünk mindenhol részt venni. Ma több érmet is sikerült szereznünk, ami bizonyítja, hogy mindaz, amit csinálunk, jó, az italaink finomak és minőségiek. Egyesületünk huszonöt tagja mindig jelen van az összejöveteleinken, részt vesz a megmozdulásokban. A bor összeköt bennünket, mi barátkozni járunk össze minden héten. Nagy dicsőség számunkra, hogy az utóbbi időben már nők is tagosodtak a szervezetünkbe. Jómagam több kategóriába is beneveztem, a rozéval szereztem aranyérmet. Mintegy 2000 liter bor került a pincémbe, ez rengetegnek hangzik, de ahogy az egyik barátom mondta, a boraink egyharmadát megissza a család, egyharmadát elajándékozzuk, egyharmada pedig borásztalálkozókon fogy el. S ez valóban így van.

Szilágyi István (Magyarcsernye): — Nem régóta foglalkozom borászattal, mert a szüleim nem voltak földművesek, nem volt szőlőnk, viszont a nejem szüleinek több hold szőlőse volt. Ekkor döntöttem el, hogy én is megpróbálkozom a termesztésével. Később pedig belefogtam a borkészítésbe is, mert a jó nedűt szeretem. A sógorom nevéhez igencsak minőségi borok fűződnek, de az idén nekem is sikerült ezüstérmet szereznem sillerbor kategóriában. Vegyes szőlőből készítettem, itatja magát, szórakoztató, könnyű. Főleg ételszőlőm van, és csak a kertben, ezért 50 litert készítettem, melyből már csak 8 liter maradt. Ennek nagyon örülök, mert eszerint ízletes a borom, a legnagyobb részét megittuk családi ünnepeken, de ajándékoztam is belőle barátoknak, ismerősöknek.

Jó hangulatban

Tóth Gábor (Zsombolya alpolgármestere): — Magyarcsernyén már többször jártunk, de először veszünk részt borásztalálkozón. Kilencen jöttünk Zsombolyáról. Nagyon örültünk a meghívásnak. Borkedvelők nálunk is vannak, a helyi nedűink nagyon finomak. Én is készítek fehéret, de csak hobbiszinten, saját használatra. Mégis úgy döntöttem, hogy ide is hozok mintát véleményezésre. Jobb a házit fogyasztani, mert akkor tudod igazán, miből készült. Véleményem szerint ezek az igazán minőségi és finom italok.

Csernoh Pavle (Torda): Tíz éve foglalkozom borászattal. Csak fehéret készítek, évente 300 litert, és csak ide, Csernyére küldök mintát. Az idén Tordáról ketten neveztünk be a versenybe, vagyis egyre kevesebben foglalkozunk a falunkban borászattal, amit nagyon sajnálok.

Molnár Géza (Ótelek): Vörös házi bort készítek. Mifelénk nem egyfajta szőlőből, hanem vegyes szőlőfürtökből szokás préselni, ennek az az előnye, hogy az egyik zamat gazdagítja a másik szőlő ízét. Több mint tíz éve foglalkozom borászattal, apámtól lestem el a folyamatot.

Az ötletes díszítést Mészáros Hajnalka álmodta meg, a felhasznált elemek remekül illeszkedtek a rendezvény témájához. A zenefelelős a muzslyai Palatinus Ervin volt. A szervezők kitettek magukért, semmiben sem volt hiány. A megjelentek szerint leszögezhető, hogy az est folyamán kóstolt italokra nagyon illik a közmondás: A jó bornak nem kell cégér.

Borok és díjak