ÜRÖM AZ ÖRÖMBEN. Múlt csütörtökön este nyolc óráig kellett volna a köztársasági választási bizottságnak közzétennie az október 28-ai és 29-ei szerbiai népszavazás hivatalos és végleges eredményét. A bizottság azonban kifutott az időből, mert halomnyi beadvány várt megvitatásra - valamennyi a szavazáson történtekre hívta fel a figyelmet, s megkérdőjelezte a referendum szabályosságát. A bizottság ülésén azon folyt a huzavona: sorra venni minden beadványt, vagy sem? Úgy döntöttek, nem bíbelődnek a beadványokkal: egyszerűen lesöpörték az asztalról, s kihirdették a hivatalos végeredményt. Ezt azonban az újságok már nem várták meg: a végleges eredmények nincsenek benne sem a pénteki Danasban, sem a Blicben! Ez a tény önmagáért beszél. Azt a fajta beletörődő közgondolkodást tükrözi, hogy ,,Ha már ennyire sürgős volt az új alkotmány, s ha már ennyi milliót öltek bele - a mi pénzünkből, az adófizető polgárok pénzéből, persze -, akkor tegyünk úgy, mintha sikerült volna, és lépjünk már tovább!
Vojislav Koštunica nem sokáig örvendezhetett a referendum sikerének. Hamar üröm keveredett az örömbe. A múlt pénteken Milo Đukanović montenegrói kormányfő vendégül látta Agim Cekut, a Szerbiától elszakadni igyekvő Kosovo miniszterelnökét. ,,Montenegró érdeke, hogy hidat építsen a szomszédjaihoz... nem áll szándékunkban idegengyűlölő módjára eltorlaszolni az együttműködés útját... - nyilatkozta a podgoricai tisztségviselő, aki azt is hozzátette: ,,Szerbia a partnerünk marad, s ezt meg is mondtam Cekunak.
Belgrád hátbatámadásként élte meg, hogy a tegnap még testvéri Podgorica tárgyal azzal a Cekuval, akit Szerbia háborús bűnök elkövetésével vádol (a Kosovói Felszabadítási Hadsereg egykori tábornoka ezt tagadja). Vendégként üdvözli a képviselőjét annak a szakadár tartománynak, amely tartományról - Kosovo és Metohijáról - a polgárok a referendumon megerősített új alkotmányban mondják ki, hogy az Szerbia elidegeníthetetlen része volt, és mindig is az marad. Ez fájt.
Fájt Boris Tadićnak is - Szerbia elnöke szerint Cekunak nincs felhatalmazása arra, hogy külföldön képviselje Kosovót. Elmondta: ,,Remélem, hogy Montenegró jövőbeni kormánya több szenzibilitással viseltetik az olyan komplex kérdésekhez, mint Kosovo státusának a rendezése. Vojislav Koštunica kormányfőt egyenesen lesújtották a történtek: ,,Eddigi történelmében Montenegró még soha nem állt annak az oldalára, aki Szerbia ellensége... A hivatalos Podogicának az az állásfoglalása, hogy Kosovo Montenegró szomszédállama, nem más, mint a legközvetlenebb beavatkozás Szerbia szuverenitásába és integritásába. A szerbiai kormányfőnél csak a kosovói koordinációs bizottság elnöke, Sanda Rašković Ivić fogalmazott élesebben: ,,Sajnálom, hogy a hivatalos Podogorica szerbellenességre építi a saját identitását. Azzal, hogy Agim Cekut államfőként fogadta, Crna Gora elárulta Szerbiát.
KORLÁTOZOTT FÜGGETLENSÉG KOSOVÓNAK? Az igazsághoz tartozik, hogy a montenegrói keserű pirula, az ,,árulás már csak ráadás volt. A szerbiai referendum után egy nappal ugyanis egy kosovói napilap már megszellőztette: Martti Ahtisaari kosovói ENSZ-megbízott korlátozott szuverenitást ajánl majd a tartománynak. Ez a státus azt jelentené, hogy Kosovo nem kapna teljes nemzetközi elismerést, és helyet sem az ENSZ-ben, nem lehetne önálló külügyminisztériuma és saját hadserege. De - nemzetközi jelenlét mellett - a legfontosabb területeken önálló jogkört kapna. A helyzet meglehetősen ismerős: Kosovónak ki kell várnia 2-3 évet, s utána ugyanúgy önállósulhatna, mint 2006 májusának végén Montenegró tette.
VAJDASÁGI UTÓZÖNGÉK. Ha minden igaz, akkor a szerbiai parlament szerdán, november 8-án hirdeti ki a referendumon megerősített új alkotmányt. A Vajdaságban még mindig téma, hogy mi legyen a tartományi parlament elnökével (VSZL), aki a népszavazás előtt hivatalból bojkottra szólította fel az embereket. Lemondását követeli a Demokrata Párt, a tartományi kormányfő, Bojan Pajtić, a DP alelnöke pénteken úgy nyilatkozott: ,,A parlament munkája megbénult, mivel a képviselőházi csoportok vezetői közül senki sem hajlandó szóba állni Bojan Kosteršsel. Nos, a DP kivételéven a többi koalíciós partner viszont bejelentette, hogy eleget tesz a házelnök meghívásának, és részt vesz a tartományi választások kiírására vonatkozó konzultáción. Pajtić állítását Kostreš sajtónyilatkozatban cáfolta: ,,A Vajdasági Szociáldemokrata Liga nem oldhatja meg a válságot, mivel nincs krízisállapot a tartományi parlamentben.
A tartományi parlament elnöke változatlan lendülettel folytatja a hadakozást a belgrádi központosító politika ellen. ,,Vajdaságot gyarmatnak tekintik! - nyilatkozta azt követően, hogy csütörtöki ülésén a szerbiai kormány elfogadta a HorgosPožega autópálya koncessziós bérbe adásának céljából kiírt nyilvános pályázat eredményét, s úgy döntött: tárgyalásokat kezd a legjobb ajánlatot tevő spanyol-osztrák konzorciummal. A vajdasági parlament elnöke elmondta: bárki lesz is az útszakaszt bérbe vevő fél, ő közölni fogja vele, hogy egy olyan autópályát vett bérbe, amelyet a vajdaságiak építettek, s felszólítja, vonuljon ki ebből az üzletből. ,,Senki sem adhatja koncesszióba azt, amit Vajdaság polgárai építettek ki, úgy, hogy abból maguknak a vajdaságiaknak ne legyen semmilyen közvetlen hasznuk. Mindez még egy bizonyítéka annak, hogy Szerbia kormánya csak gyarmatnak tekinti Vajdaságot, ahonnan kivonja a pénzt - nyilatkozta Kostreš. Kiszámolta: a koncesszióval a következő 20 évben 450 millió eurót visznek el Vajdaságból. A cél pedig az, hogy a koncesszióból kapott pénzből - a Vajdaságtól ellopott összegből - építsék ki a Belgrád-Čačak autóutat. Hogy autóút épüljön Čačakig, Velimir Ilić nagyberuházási miniszter házáig.
SZERBIA ELNÖKE ÚJVIDÉKEN. November 3-án, pénteken Boris Tadić, Szerbia elnöke Újvidéken járt, és ott találkozott a vajdasági nemzeti tanácsok képviselőivel. A zárt ajtók mögött tartott megbeszélés után Tadić és Bojan Pajtić, a tartományi kormány elnöke sajtótájékoztatót tartott. ,,Annak jelentőségéről beszéltünk, hogy Vajdaság, mint szerbiai tartomány, a különböző kultúrák, nyelvek és szokások terepe, melyhez fogható nincs másik Európában. Együttesen leszögeztük azt is, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy javuljanak a nemzeti tanácsok munkakörülményei, és hogy az új alkotmány jelentős lépést jelent ebben a tekintetben - mondta az államfő, aki kifejtette: a szerbiai költségvetési eszközök mellett európai intézményeknél is pályázni fognak a nemzeti tanácsok programtevékenységeire.
Bojan Pajtić tartományi kormányfő elmondta: a megbeszélés részvevői egyetértettek abban, hogy a Vajdaság készülő új alapszabálya tartalmazni fogja azt a kitételt, miszerint a tartományban nincsenek kisebbségek: a Vajdaságban minden itt élő nemzet ,,államalkotó. ,,Ez garanciát jelent majd minden vajdasági nemzeti közösség számára, hogy jelen lehessen a tartományi képviselőházban, részt vehessen a végrehajtó hatalomban, a tartományi szervekben, függetlenül attól, hogy éppen melyik politikai párt gyakorolja a hatalmat - nyilatkozta Pajtić.
Halálra ítélték Szaddám Huszeint
Emberiesség elkövetett bűntettek miatt kötél általi halálra ítélték Szaddám Huszein egykori iraki elnököt. A bukott diktátort a dudzsaili mészárlás ügyében mondta ki bűnösnek a bíróság: 1982-ben a síiták lakta Dudzsili faluban 148 embert öltek meg az iraki biztonsági erők - megtorlásul egy Szaddám Huszein elleni merényletért. Az ítélet kihirdetésével automatikus fellebbviteli eljárás kezdődik majd.