A hozamok kicsik, az adók viszont nagyok
VITKOVIĆ Aleksandar
2014.03.11.
LXIX. évf. 11. szám
A hozamok kicsik, az adók viszont nagyok

Elégedetlenek az új földadóval a szabadkai mezőgazdasági egyesületek — mondja Miroslav Kiš, a Szabadkai Mezőgazdasági Termelők Egyesületének igazgatóbizottsági tagja.

A múlt héten tartott sajtótájékoztató egyik témája a mezőgazdasági földterületekre vonatkozó adó nagysága volt.

— Az előző időszakhoz hasonlóan a Mezőgazdasági Termelők Egyesülete most is szeretné felhívni a közvélemény és az illetékesek figyelmét a termelők gondjaira. Jelenleg a legégetőbb kérdés a vagyonbejelentési kötelezettség, illetve a megadóztatás. Noha a városvezetőség a korábbi határidőt (március 31-e) három hónappal meghosszabbította, nem oldotta meg a problémát, csak elodázta. Az új adó nagysága meglepte a termelőket. Az első övezetben ugyanis a jövőben 3297 dinárt kell majd fizetni hektáronként. Ha hozzáadjuk a mintegy 1500 dinárnyi lecsapolási illetéket, akkor ez az új „teher” csaknem 5000 dinárt tesz ki hektáronként, amivel a termelők a költségvetésük tervezésekor nem számoltak. Már csak azért sem, mert ez az összeg korábban kisebb volt. Tekintettel arra, hogy tavaly megszűnt a kataszteri jövedelemadó, az önkormányzatnak kötelessége lett volna legalább két övezetet meghatároznia, és ennek megfelelően megszabnia a földek árát is az adott övezetekben. Tudomásunk szerint ezt nem tették meg. Így az illetékesek — bár nem tudjuk, milyen számítások alapján — egységes adókat szabtak ki a termelőkre, helytől, valamint a termőterület minőségétől függetlenül. Az adó nagyságából arra a következtetésre jutottunk, hogy Szerbiában Szabadkán a legdrágábbak, a legjobbak a földterületek, és itt a gazdák rekordtermést érnek el. Ha mindehhez hozzáadjuk azt, hogy a környező önkormányzatokban a földadók jóval kisebbek, akkor látjuk, hogy itt valami nincs rendben. Arról nem is beszélve, hogy — értesüléseim szerint — vannak olyan városok és önkormányzatok Szerbiában, amelyekben az idén — szem előtt tartva az általános gazdasági helyzetet és a mezőgazdaság fellendítésének szükségességét — beszüntették a mező- és az erdőgazdaság adóztatását. Mint már említettem, ezen a vidéken 30-40%-kal kisebbek a növénytermesztésben elért hozamok, mint Vajdaság más részein, ahol viszont a gazdáknak kevesebb a kötelezettségük. Véleményünk szerint az adó nagyságának meghatározásakor az illetékeseknek a fent említett szempontokat is figyelembe kellett volna venniük. A városvezetőség ezzel a döntésével veszélybe sodorta a régi agrárgazdaságokat is. Azoknak a termelőknek ugyanis, akik eddig a néhány hektár földjüket csak azért adták bérbe, hogy egy kis pluszjövedelemhez jussanak, most a pénz egy részét az adó befizetésére kell fordítaniuk. Ha mindehhez hozzáadjuk a termelők egyéb kötelezettségeit és azt is, hogy a kormány még most sem törlesztette adósságát a gazdáknak, akkor úgy gondoljuk, hogy a városvezetőség eme döntése téves, és ezt mielőbb felül kell vizsgálni.

Ez most annyit tesz, hogy ellenzik a termelők megadóztatását?

— Nem, mivel mi tudjuk, hogy az adót mindenkinek fizetnie kell. Csak arra szeretnénk felhívni az illetékesek figyelmét, hogy ezt a kötelezettséget arányosan csökkentsék. Meg vagyunk ugyanis győződve róla, hogy ezt a „terhet” a termelők zöme nem tudja elviselni, illetve nem lesz nekik miből kifizetni. Szerintünk a városnak nincs szüksége újabb adósokra.

A lecsapolási díjjal kapcsolatban is vannak fenntartásaik?

— Igen, mert ezen a részen alaptalan a lecsapolási díj megfizettetése. Ha már a termelőknek fizetniük kell ezért, akkor legalább nevezzék át öntözési díjjá. Épüljenek csatornák, legyen bennük víz, és lehessen öntözni. És akkor azokon a területeken, amelyeknek megvannak a feltételek a talaj vízpótlására, a gazdák majd fizetik ezt a díjat. Tudjuk, hogy a töltések karbantartásáról, a csatornák tisztításáról, valamint az árvízvédelemről gondoskodó vállalatoknak is meg kell élniük valamiből, de szem előtt kell tartaniuk a terepen tapasztalt valóságos helyzetet is.

Milyen megoldással lennének megelégedve?

— Azt szeretnénk elérni, hogy a városvezetőség záros határidőn belül, mondjuk, a következő egy hónapban, a környező önkormányzatok szintjére — 30-50%-kal — csökkentse az adót. A földművesek partnert szeretnének látni a városvezetőségben, nem pedig egy olyan szervet, amely elveszi azt, amire szüksége van, nem kérdezve, hogy ez lehetséges-e.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szabadkai Napló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..