A honfoglalók hadszervezete
Talpai Lóránt
2022.03.31.
LXXVII. évf. 13. szám
A honfoglalók hadszervezete

Tudományos ismeretterjesztő film készül Honfoglalók hadszervezete címmel. A film, mely egy igazi csapatmunka, a kortárs régészek legújabb kutatási eredményei alapján fogja bemutatni a honfoglaló magyarok harci cselekedeteit. A honfoglalás kori régészeti emlékekről, történetekről és a most készülő filmről Gallina Zsolt régésszel, a régészeti munkákra specializálódott Ásatárs Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

* Sok legendás történet született már a honfoglaló magyarok harci cselekedeteiről vagy a nyugati világban tett portyázásairól. Természetesen elsősorban mindenkinek az jut eszébe, hogy elődeink nagyszerű lovasok és kitűnő íjászok voltak. Valóban csak ennyit érdemes tudnunk a harci cselekedeteikről?

— A korabeli magyar hadszervezet nem a toposzok szerinti egyszerűségű, hanem nagyon is összetett volt. Egy központilag tudatosan szervezett és felépített, több fegyvernemből álló hadsereg, mely — a nomád jellegű életformának megfelelően — szükségszerű volt, azaz professzionális hadsereg kellett a fennmaradáshoz. Harci cselekedeteik nem csak úgynevezett kalandozásokban, rabló hadjáratokban merültek ki, bár fontos volt a védelmi pénz, váltságdíj, luxuscikk, rabszolga. Sokszor azonban a magyar hadsereg a nyugati viszályokban felbérelt, azaz zsoldos, egyfajta hadi vállalkozóként jelenik meg. De ne felejtsük el, hogy ezek olykor tudatos megtorló, mondhatni, preventív, megelőző akciók is voltak. Feltételezhetjük viszont a magyar törzsszövetség magasabb céljait, mint a környező területeken a tudatos fennhatóság, azaz territórium vagy legalábbis befolyási övezet és adózási rendszer kialakítása. Egy kissé részletesebben kitérve a harci cselekedetekre, a nagyobb csapatmozgásokat mindig felderítés, elővéd, előörsök, kémek alkalmazása előzte meg. A csatarendet az alakzatok, a derékhad és a szárnyak változatossága szabta meg. A mozgásba lendülő alakzatokat a folyamatos és gyors mozgásra, nem pedig a nagy mélységekre építő nomád taktika jellemezte leginkább, melynek fő elemei a tagolt támadás, forgások távolsági harcban, szétterülés laza alakzatban, de ha szükséges volt, összezárás zárt alakzatban, átkarolás, bekerítés. A frontális támadások, döntő roham, bár ismerünk rá példákat, ritkák. Helyette inkább az úgynevezett martalék színlelt megfutamodás taktikáját alkalmazták, mely alkalmas volt az ellenség bizonyos csapattesteinek a leválasztására. Ezeket aztán körbefogva, lesből támadva, a tartalék bevetésével is, nyílzáporral és végül rohammal, majd közelharcban számolták fel. Gyakran használták ki a folyók adta lehetőségeket, a túlpartról távolsági fegyverekkel zaklatva az ellenséget, de a könnyűlovasság a folyókon éjszaka meglepetésszerűen át is tudott kelni. Ez utóbbi a 899. évi brentai csata esetében is megfigyelhető. A maga nemében korszerű határvédelmet, a gyepűrendszert is működtették. Ha pedig védekezésre kényszerültek (például a pozsonyi csatában), tudatosan alkalmazták a felperzselt föld taktikáját és a nomád hadviselés ehhez kapcsolódó, fent emlegetett fortélyait.


Fotó: MTI

* Hamarosan film fog születni a honfoglalók hadszervezetéről, ami többek között az ön szervezőmunkájának is köszönhető. Elöljáróban mit érdemes tudni az alkotásról, a készítőiről, a témájáról?

— A film egy igazi csapatmunka, számos szakértő, régész, történész, szereplő, mesterember, hagyományőrző, lovas és gyalogos harcos, filmes szakember, valamint csaknem három tucat kiváló, az élet különböző területeiről érkező, de egységes csapattá forrott ember együttes munkája. Ebből is kiemelném, minden nevet nem felsorolva, a Nyugati Gyepűk Pajzsa és az Ásatárs Kft. tagjainak terepi munkáját, Türk Attila fáradhatatlan szervező és koordinátor szerepét, valamint a filmet valójában megalkotó Digitális Legendáriumot. A film témája a honfoglalás kori hadszervezet több megvilágításban. Egyrészt a megismerhető tárgyi kultúrát mutatjuk be a különféle fegyverek előállítása, a kapcsolódó mesterségek által. Megtekinthető a már teljes harci díszben megjelenő honfoglaló harcos, majd harci csoport, végül a hadsereg, hadszervezet, több egymásra épülő lépcsőn át. Mindehhez kellő értelmező narráció járul, drámai csúcspontokkal és némi meglepetéssel, egységes keretbe foglalva. Kerültük a történelmi kliséket, a parttalan őstörténeti vitákban való állásfoglalást, illetve a véleményalkotást bármely hasonló műről. Magunkat és legjobb tudásunkat adtuk. Ami még nagyon fontos, hogy mindez egy alulról, a hagyományőrző és a témával foglalkozó régészektől induló kezdeményezés volt, jelentős magántámogatással. Nagyobb állami pénzek nélkül valósult meg, a szereplők anyagiáldozat-vállalásával, illetve sokszor önkéntes munkájával.


Fotó: You Tube

* Kétség sem férhet hozzá, hogy egy ilyen mű elkészítéséhez jelentős szakmai, régészeti tudásra, kutatómunkára és pontos múltbéli adatokra van szükség. Mindez a folyamat mennyi időt vett igénybe, valamint sikerült-e korhű módon rekonstruálni az egykori csatákat, küzdelmeket?

— A film szervezése mintegy egyéves múltra tekint vissza, az utolsó fél évben gyorsultak fel a munkák. A harcosok, csaták rekonstrukciója nagyon nehéz, tudásunk, analógiák alapján próbáltuk meg a morzsákból, mozaikokból, leletdarabokból, foszlányokból összerakni. A néző döntse el, hogyan sikerült.

* Magukról az egykor használatos fegyverekről, fegyvernemekről, de akár a mindennapokban alkalmazott eszközökről, tárgyakról bővült-e a tudástár az utóbbi évtizedekben a régészeti feltárásoknak és ásatásoknak köszönhetően? Szóval mennyivel tudunk többet a honfoglaló magyarokról most, mint például a rendszerváltás előtt?

— Az utóbbi években a régészeti források számszerű bővülése mellett az azokból származó információk köre jelentősen bővült. Sokkal többet tudunk a honfoglalás koráról, mint harminc évvel ezelőtt, például a fegyverek, harci viselet terén. De ez még nem a minden tudása. Sokszor érzem úgy, időben és térben távolodva, hogy tűt keresünk a szénakazalban. Van, ami megismerhető, és van, ami sohasem lesz az teljes bizonyossággal — mondom ezt én, aki terepi és nem elméleti szakemberként egy kicsit kívülálló, de azért realista vagyok.


Fotó: Wikipedia


Fotó: Wikipedia

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..