A homoliczi sonkafesztivál

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

A homoliczi sonkafesztivál

Terülj, terülj, asztalkám!Új, vendégcsalogató rendezvénnyel kezd gazdagabbá válni a pancsovai községhez tartozó Omlód (Omoljica) település. A helyi közösség szervezésében, továbbá harminchat bejegyzett védnök hathatós támogatásával tartották meg a régió első sonkafesztiválját. Nagy volt az...

Terülj, terülj, asztalkám!

Új, vendégcsalogató rendezvénnyel kezd gazdagabbá válni a pancsovai községhez tartozó Omlód (Omoljica) település. A helyi közösség szervezésében, továbbá harminchat bejegyzett védnök hathatós támogatásával tartották meg a régió első sonkafesztiválját. Nagy volt az izgalom, hiszen a Šunka fest nevet viselő rendezvényt csupán hetek választják el az ország-világ előtt nagy tekintélynek örvendő, immár huszonharmadik alkalommal rajtra kész ferenchalmi (Kačarevo) Slaninijada népünnepélytől.
Az ötletgazdák némi kulturális színt is becsempésztek a termékkóstolók közé, elvégre e dél-bánsági falu kerek négy évtizede számít a hazai és határon kívüli amatőr filmesek és fényképészek Mekkájának. Továbbá itt, a falu határában található a madár-, hal- és növényrezervátummá nyilvánított, 133 6384 ha területű Ponjavica Természetpark, a múlt század hetvenes évei végén készült Kisréti szállás című ifjúság- és közösségnevelő partizánfilm egyik forgatási színhelye. A művelődési otthon földszinti kistermében a játékfilm szereplőiről készült kinagyított képekből is nyílt kiállítás -- az elbírálásra beküldött sonka- és pršutpéldányok társaságában.
Levéltárilag igazolt adat, hogy a Torontál vármegye pancsovai járásában lévő, Homolicznak is nevezett, posta- és telefonhivatallal is rendelkező nagyközség (forrás: Révai lexicon, 1910.) lakott helységként került ki a török hódoltság alól. Ezt követően a német-bánsági Határőrvidéknek válik szerves részévé 1767-ben. A civil lakosok szerencsétlenségére ennek a mintegy hatezer lelket számláló, egykoron német, oláh és szerb településnek sokáig nem sikerült levetkeznie azt az átkot, hogy stratégiai fontosságú szerepet töltsön be a korok hadviselésében. A híveiben elárvult, 1858-ban épült helybeli római katolikus templomot 1950-ben végül lebontották. A helyén ma kulturális és adminisztratív feladatokat ellátó intézmény áll. Ennyi a történelem. A jelen egy kiutat kereső, zömmel fejlődésorientált öntudatosságról beszél. Az önszerveződés különféle megnyilvánulási formáiról, melyekben nemcsak a dédelgetett községi székhelyről szóló elképzelések kaptak helyet. Ékes példa erre a helyi sertéstenyésztők azért való kiállása, hogy a gazdasági nehézségek ellenére is az őt megillető helyre kerüljön vissza ez a ''sonkatermő” ágazat. Egyébként a kétnapos fesztiválon a minőségi sertés- és juhtenyésztésről is tartottak előadást.
Mindazoknak, akiket az érzékszerveik, illetve a kíváncsiságuk vezérelt e tájra, kóstolókkal egybekötött hústermék-, bor- és pálinkaszemle nyújtott kellemetes élvezetet. A csapra vert hordócskákban aranysárgára érlelt nedűhöz nem kellett külön cégér, miként a főtéren felállított üstből kimeregetett töpörtyűhöz sem. Legfeljebb egy csipet só meg egy félbevágott lepény. S végül, amikor mindehhez hozzáadtuk a helybéli tamburások hangulatfokozó muzsikáját, már nem is volt annyira hideg.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Bánáti Újság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink