2014. november 14-én, Ács József neves vajdasági festő születésének századik évfordulóján először ünnepeltük a vajdasági magyar képzőművészet napját. Ebből az alkalomból a Topolyai Múzeum és a zentai Városi Múzeum együttműködésének, valamint több támogatónak köszönhetően Zentán megnyílt az Ács József 100 című retrospektív kiállítás.
Az egybegyűlteket — közöttük ifj. Ács Józsefet és feleségét, illetve a festőtársakat — elsőként Pejin Attila, a zentai Városi Múzeum vezetője üdvözölte. Lovas Ildikó, az MNT kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa köszöntőjében hangsúlyozta, az emléknapok sorából eddig kimaradt a képzőművészet, majd ezzel a gondolattal folytatta:
— Külön öröm, hogy Ács József neve lesz a vajdasági magyar képzőművészet napjának hívószava, ami egyúttal lehetőséget ad, hogy még jobban ráirányítsuk a figyelmet a kortárs képzőművészetre.
Kormányos Katona Gyöngyi, a községi tanács oktatással, művelődéssel és tájékoztatással megbízott tagja Ács József zentai kötődéséről beszélt. A festőművész 1942 és 1953 között a zentai gimnáziumban volt rajztanár, és közben, 1952-ben a Tisza-parti városban megalapította a művésztelepet.
Igaz, előtte már voltak próbálkozások, de a zentai művésztelep mégis elsőnek számít a sorban, hiszen ma is létezik, ami figyelemre méltó eredmény. Különösen, ha arra gondolunk, mennyi változásra került sor az elmúlt több mint hat évtizedben ebben a térségben. A kolóniáról számos kiadvány, monográfia, tanulmánykötet, katalógus született, Ács Józsefnek a témával foglalkozó könyve A zentai festőtelep címmel 1962-ben jelent meg.
— Az a világ, amelyet a képein láthatunk, a mi világunk, ez az a valóság, amelynek szerves része vagyunk, csak tudni kell vele együtt élni és érezni — fogalmazott Kormányos Katona Gyöngyi.
A kiállítást Benes József grafikus- és festőművész nyitotta meg, aki a közönséggel derűs igaz történeteket osztott meg a topolyai és a zentai művésztelep életéből.
A tárlat, melynek szervezője Szarka Mándity Krisztina művészettörténész, december 31-éig tekinthető meg. A zentai Városi Múzeumban a tervek szerint december első felében mutatják majd be az Ács József-centenáriumra készülő katalógust és a művészről forgatott portréfilmet is. Most, amikor egy lezárult életpálya sajátos megvilágításba kerül, fontos, hogy egyszerre emlékezzünk meg a képzőművészről, a műkritikusról, a pedagógusról és a képzőművészeti élet szenvedélyes szervezőjéről.
Mivel születésnapot ünnepeltünk, az esemény a torta elfogyasztásával zárult. Az édesség szintén Ács József szellemiségét idézte, a tetején ugyanis az 1961-ben készült fésűs képét láttuk viszont, mely a zentai Városi Múzeum tulajdona.
