A köztársasági parlament a november 30-án megtartott ülésén hozott határozatot az alkotmány módosításáról szóló aktus megerősítésére vonatkozó köztársasági népszavazás kiírásáról. A módosításról szóló dokumentum kizárólag az igazságszolgáltatásra vonatkozik, és általa az alkotmány egyéb részei nem módosulnak. Célja a bírói kar nagyobb függetlenségének, hatékonyságának és felelősségének megteremtése, az ügyészek nagyobb önállóságának és felelősségének szavatolása, a polgárok jogainak jobb védelme és a joguralom megszilárdítása.

Az alkotmány módosításáról a szavazólapon a polgárok az igen vagy a nem szó bekarikázásával nyilatkozhatnak majd — mondta lapunknak Ladóczki Gyula, a Köztársasági Választási Bizottság tagja. A referendum érvényességének szempontjából már nem feltétel a részvételi küszöb, a mérleg nyelve arra mozdul majd el, amelyik választ többen karikázzák be, tehát legalább a résztvevők ötven százaléka plusz egy fő. A Köztársasági Választási Bizottság cselekvési terve alapján pedig a polgároknak már postán meg kellett kapniuk a tájékoztatást a referendumról, valamint egy külön értesítést négy nyelven a szavazás helyéről és idejéről — tette hozzá Ladóczki.

Ladóczki Gyula (fotó: Pannon RTV/You Tube)

— Az alkotmány módosításáról szóló dokumentummal kapcsolatos tájékoztatás egy nyelven lett kézbesítve, hiszen a választási bizottság nem tudhatja, hogy kinek mi az anyanyelve, de ezt a dokumentumot lefordították az összes nemzeti közösség nyelvére, mely hivatalos használatban van az ország területén. Ezek a fordítások elérhetőek a Köztársasági Választási Bizottság honlapján, a többi közt magyarul is, de albán, bosnyák, bolgár, bunyevác, macedón, román, ruszin, szlovák, török, horvát, montenegrói és cseh nyelven is.

A referendumon a szavazóhelyek ugyanúgy működnek majd, mint a hagyományos választások alkalmával, ugyanazok a szabályok lesznek érvényben, azzal a különbséggel, hogy kevesebb tagból állnak majd a szavazatszedő bizottságok.

— A szavazóhelyek ugyanott lesznek megnyitva, mint a korábbi választásokkor, csupán egy-két helyen várható változás, mégpedig ott, ahol kiderült, hogy probléma volt az előzőekben, mert vagy túl sokan voltak, vagy túl kicsik voltak az egyes szavazóhelyiségek. A Köztársasági Választási Bizottság további feltételeket szabott meg, így 1000 szavazóig minimum 30 négyzetméteres kell hogy legyen a helyiség, lehetőleg úgy, hogy a mozgáskorlátozottak is meg tudják közelíteni. Ha 1000 szavazónál több van beírva egy szavazóhelyen, akkor legalább 50 négyzetméteresnek kell lennie a szavazóhelyiségnek. Ezek a változások nyilvánvalóan a járványügyi helyzetre való tekintettel lettek módosítva. Elsősorban azért, mert az előző választások idején többen voltak a szavazatszámláló bizottságban, mert akkor a listaállítóknak is joguk volt tagot és helyettest delegálni. Most nincs listaállító, így csak a szavazatszedő bizottságok állandó tagsága lesz jelen, ezért jóval kisebb lesz a tömeg. A szavazóhelyek reggel 7-től este 8-ig lesznek nyitva, a járványügyi előírások szigorú betartásával. Ebbe beletartozik a kötelező kézfertőtlenítés, a maszkviselés és a távolságtartás.

Ladócki az általános tudnivalók kapcsán azt is elmondta, hogy a referendum mindenképp eredményes lesz, a kérdés csupán az, hogy a polgárok hogyan döntenek. Támogatják az alkotmánymódosítás szövegét, vagy sem. Viszont ha nem fogadják el, akkor ugyanerről a kérdésről négy évig nem lehet újra referendumot tartani.

Nincs ok nemmel szavazni

Ez egy hosszú folyamat utolsó állomása, mely az alkotmánymódosítást foglalja magában, ezzel a kérdéssel a parlament több mint egy évig intenzíven foglalkozott — mondta el lapunknak dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti frakcióvezetője. Hozzátette: arra kérik a vajdasági magyarokat, hogy menjenek el vasárnap, vegyenek részt a népszavazáson, és igennel voksoljanak.

Dr. Pásztor Bálint (a szerző felvétele)

— Az alkotmánymódosítás kizárólag az alkotmány igazságügyi részével foglalkozik, azon belül is az igazságügyi tisztségviselők, tehát a bírák, illetve az ügyészek megválasztási módjával, többnyire annak érdekében, hogy az igazságügyre a politika minél kisebb hatással legyen. A jelenleg hatályos alkotmány értelmében az államügyészek, illetve a bírák nagy részét a parlament választotta meg, most pedig teljes egészében kivonul ebből a folyamatból, ha a népszavazáson a polgárok úgy döntenek, és módosul az alkotmány, és a legfelsőbb bírói tanács, illetve az államügyészek tanácsa fogja megválasztani az államügyészeket is, illetve a bírákat is. Mindennek az a lényege, hogy az igazságügy, illetve egészen konkrétan a bírói hatalom függetlenebb legyen, vagy még inkább független legyen, az államügyészek pedig önállóak lehessenek.

Népszavazást nem gyakran szoktak tartani. Szerbia polgárai 1990 óta csupán néhányszor járulhattak az urnák elé ilyen okból. Az alkotmány pedig szintén nem sokszor módosult. Legutóbb 2006-ban fogadta el a parlament, illetve a polgárok népszavazáson a jelenleg hatályos alkotmányt, ez most fog először változni.

— Azért is kérjük arra a polgárokat, hogy igennel szavazzanak, mert ez egy európai elvárás. Bízunk abban, hogy az ország uniós közeledése felgyorsulhat egy sikeres népszavazás, illetve alkotmánymódosítás után. Parlamenti felszólalásaim során beszéltem a kételyekről, illetve az aggályokról is. Az, hogy az igazságügy független lesz-e, illetve milyen mértékben lesz független, nem kizárólag attól függ, hogy hogyan választják meg a bírákat, illetve az államügyészeket. És nemcsak a hatalom tud az igazságügyre hatni, hanem ugyanúgy, ahogy például a média esetében az üzletemberek, vagy úgy általában véve a gazdaság szereplői is hatással lehetnek, úgy ez az igazságügy esetében is így van. Ennek ellenére mivel ez egy európai elvárás, akkor mi arra kérjük az embereket, hogy igennel szavazzanak.

A Vajdasági Magyar Szövetség egyébként továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy az alkotmány más elemeit is módosítani kellene.

— Ilyen például Vajdaság autonómiájának a kérdése, vagy a kisebbségi jogoké, vagy más ügyek, de ezeknek az elemeknek a módosítása nem volt lehetséges, mivel a parlament az alkotmánynak csak azokat a szakaszait módosíthatja, amelyeket a kormány javasolt. A polgárok ugyanígy a referendumon kizárólag megerősíthetik vagy elutasíthatják azt a javaslatot, amelyet a parlament megfogalmazott, úgyhogy az összes többi kérdésnek a módosítása egy, a jövőben esetlegesen sorra kerülő alkotmánymódosításnak lehet a tárgya.

A referendumon részt vevő polgárok nemmel való szavazását Pásztor Bálint nem tartja reálisnak, mert mint mondta, az senkinek sem hozna semmit. Egyrészt a bírói hatalom függetlensége civilizációs vívmány, másrészt meg világos uniós elvárások vannak, úgyhogy a nemmel való szavazás valójában az Európai Uniótól távolítaná el az országot, vagy átalakítaná az uniós közeledésünknek a tempóját egy törökországihoz hasonlóra, ami a vajdasági magyaroknak, de úgy egyáltalán Szerbia polgárainak sem lenne érdeke — zárta szavait a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetője.