Különösebb kötődésem nincs a településhez, valami mégis megfogott ebben a Magyarkanizsa községhez tartozó, mindössze 650 főt számláló faluban. Ez talán az összefogás, az egymásért való kiállás, a tenni akarás, mely az ott élő embereket jellemzi. Tenni pedig csak akkor lehet, ha bizonyos anyagi eszközök állnak az emberek rendelkezésére. Anélkül nagyon nehezen juthat bárki is egyről kettőre.

— Szebbek, jobbak, többek se lettünk, hiszen a tavalyi évre előirányzott tervek szinte teljes egészében átkerültek az ideire — kezdte a beszélgetést Bata Ferenc, a tóthfalui helyi közösség elnöke. — Apró lépésekkel haladtunk, nagyobbakról szó sem lehet. A helyi közösség elkülönített ugyan eszközöket, de az nem elég a nagyobb beruházások elkezdéséhez. Tavaly elmaradtak a tervezett aszfaltozási munkálatok, az idén viszont a tartománytól elnyert pályázati pénzeknek köszönhetően egy részük megvalósul. Már a közbeszerzés is ki van írva a bekötőút, vagyis az Almási utca 500 méter hosszú szakaszának szélesítésére és újraaszfaltozására. A Tűzoltó utcában még egy 300 méter hosszú szakasz vár aszfaltozásra, valamint az Arany János utca egy része is. A munkálatok önkormányzati és tartományi pénzekből valósulnak meg. Az aszfaltozást prioritásként kezeljük, hiszen számunkra a falu polgárai állnak az első helyen, az ő életkörülményeiken szeretnénk lehetőségeinkhez mérten javítani.

Az általános iskolába — a labdarúgó-akadémia növendékeivel együtt — mintegy nyolcvan gyermek jár. A tanítás elsőtől nyolcadik osztályig folyik, alsóban összevont tagozatok működnek. Az iskolának az a része, ahol a szaktantermek kapnak helyet, még befejezésre vár. A külső nyílászárókat felszerelték, a villanyvezetéket beépítették, a vakolást is elvégezték, a szobafestői munkálatok és a belső nyílászárók felszerelése azonban még várat magára. Megkezdődött a tornaterem építése, jelenleg az alapozási munkálatoknál tartanak.

Az épülő skanzen és a Duna-makett a település idegenforgalmi kínálatának fontos része.

— A régi iskola helyén épülő skanzen terasza, valamint az épület egy részének belső felújítása, a villanyhálózat és a vakolás elkészült. Hátravan még a nyílászárók cseréje, valamint a tetőszerkezet felújítása. Az utóbbit jó lenne mihamarabb elvégezni, hogy az épület ne menjen tönkre. A Duna-makett építése anyagiak hiányában pillanatnyilag szünetel. A projektumot alácsövezték, a terepet is kiásták, ám a pénzhiány közbeszólt. A 2020-ig terjedő községi turisztikai stratégia átdolgozása most van folyamatban. A makett befejezésére jelentős összegekre van szükség. Az elképzelés kitűnő, erkölcsileg támogatni tudjuk, de ennél többet egyelőre nem tehetünk. A Nyers István Labdarúgó Akadémia az erdélyi Igazfalvával nyertes IPA-pályázaton vett részt. A kapott eszközök segítségével konténerekből öltözőket létesítettünk labdarúgóink számára. A szülőkkel, nagyszülőkkel való beszélgetésekből látszik, hogy szívesen íratják hozzánk a gyermekeiket, unokáikat, hiszen Tóthfalu viszonylag zárt település, távol van a „nagyvilágtól”, és az sem elhanyagolható körülmény, hogy egyházi környezetben található. Nemrégiben ötödik osztályos gyermek is érkezett hozzánk. Jó érzéssel tölt el bennünket, hogy már ilyen fiatalon beíratják hozzánk a gyerekeket. Akadémiánk a leendő topolyai labdarúgó-akadémia tizenöt alközpontjának egyike. Az ígéretek szerint hamarosan nagy műfüves pályát kapunk, melyre óriási szükségünk van, elsősorban a téli edzések megtartásához.

Folynak a tornaterem alapozási munkálatai (a szerző felvételei)

A civil szervezetek közül a művelődési egyesület, a tűzoltók, a sportegyesület, a nyugdíjasok, a Hagyományok Háza és a mezőgazdasági termelők egyesülete a legaktívabb. Anyaországi támogatásoknak köszönhetően a művelődési egyesület hangosításra és a kis táncosok viseletére nyert támogatást, újabb pályázatok alkalmával az idősebb tagok viseletét is kicserélik majd.

A rendezvények közül a legnagyobb a falunappal egybekötött rózsa- és virágkötő verseny, melyre július utolsó hétvégéjén kerül sor, előtte azonban, május 27-én a III. Bogrács- és Pálinkafesztivált tartják meg a Rákóczi Szövetség szervezésében.

Négy új alkotás a fafaragó táborban

Kottrik Zoltán Kapisztrán Szent János szobrát készíti

Tóthfaluban évek óta különféle alkotótáborokat tartanak, egy évvel ezelőtt a fafaragók is bekapcsolódtak. Az idén négy határon túli alkotó dolgozott három napon át a településen. A pázmándi Varga Norbert Hunyadi Jánost faragta ki, a Komárom mellől érkező Gerendás Norbert Mátyás királyt, a kassai Hornyák Róbert a magyarság fáját, a sopronkövesdi Kottrik Zoltán pedig Kapisztrán Szent János szobrát készítette el. Az alkotások a tóthfalusi templomkertben kapnak helyet. A tábor ötlete a sopronkövesdi Kottrik Zoltántól származik.

— Otthon hat éve rendezek fafaragó tábort, testvértelepülésünk vezetői ezt meglátták, és megkértek, szervezzem meg náluk is. A falu közössége néhány történelmi személyiséget javasolt, mi pedig a meglevő faanyagból örömmel elkészítjük őket. A tábornak bizonyos lelki indíttatása is van, hiszen jómagam erdélyi származású vagyok, barátaim közül pedig néhányan a határon túli magyarságot képviselik. Barátokra leltünk egymásban, hiszen mindenki ugyanazt az érzést hozza magával, bármelyik határon túli vagy éppen anyaországi területről érkezett is. Egymással találkozva rájövünk, hogy ugyanaz az életünk, csak éppen egy határ választ el bennünket.

A fafaragó tábort Tóthfalu helyi közössége, Sopronkövesd önkormányzata, a tóthfalusi katolikus egyházközösség, valamint magánvállalatok támogatták.

A fafaragók