A szlovéniai Ribnica Múzeum egy igen korai kézművességet bemutató kiállítását láthatták az érdeklődők a Vajdasági Magyar Folklórközpontban. Egy nem mindennapi témát dolgoztak fel és mutattak be nagy méretű pannókon: Ribnica régmúlt világát, azon belül a házaló kereskedők mindennapjait, munkájuk minden aspektusát. Leírásokkal és fotókkal színesítve merülhetünk bele a történelem ezen szeletébe. 

Fotók: Szerda Zsófi felvételei

A ribnicai völgy Szlovénia délkeleti részén található. A szélesebb terület adminisztratív központja Ribnica város, melynek jelképe az aranyhal, és a kranji körzet egyik legkorábbi települése. A régészeti leletek igazolják, hogy már a késő bronzkor óta lakott terület volt.

Szántóföld hiányában az erdőséggel borított és agyagban gazdag vidéken a találékony ribnicai emberek a mindennapok fontos használati tárgyait — olyanokat, mint a szita, rosta, kosár és egyéb fa alapanyagú eszközök — saját maguk készítették el, a feljegyzések szerint már 1492-től a mai napig. Mivel kiváló kézügyességgel megáldott emberekről van szó, akikben ott volt a vállalkozószellem is, ezeket a tárgyakat árulni kezdték, és e kézművesszakágban piacot hoztak létre a házaló kereskedők által. Kiváló minőségű áruval járták az utcákat és falvakat, ezért gyorsan hírnévre tettek szert, a termékeik a mai napig ismertek a világban, az egykori Jugoszlávia területén kívül Európa-szerte, továbbá Oroszországban, Japánban, Amerikában és Kanadában is.

Az egyik teremben a megnyitó közönsége megtekinthette az elkészült termékeket és magát a folyamatot is. Egy bot puhítását, a tárgyakhoz szükséges faszálak, szeletek hántását és tisztítását, majd magát a gyártást. Emellett az agyagállatkák létrehozását is bemutatták.

Polona Rigler Grm múzeumi tanácsos, a kiállítás rendezője szlovén nyelven köszöntötte a megjelenteket, majd Sóti Imre és Edvard Kirbus is felszólaltak. Fellépett Horváth Virág, valamint közreműködtek a szlovén nyelvű pótoktatáson részt vevő diákok. A Vajdasági Magyar Folklórközpont külön köszönetet mondott a Ribnica Múzeum munkatársainak, Rut Zlobecnek, valamint Mirjana és Edvard Kirbusnak.

A hivatalos megnyitó után a Debeljak családról szóló kisfilmet vetítették le. A család az egyéb, fából készült, házi használati tárgyakon kívül szita- és rostakészítéssel is foglalkozik Belgrádban, az I. világháború befejezése óta. A film közben a gyerekek Luca-pogácsában keresgélhették a belesütött aprópénzt, a felnőttek diós és mákos kalácsot kóstolhattak, mézes pálinkával koccintottak, és családias hangulatban idézték fel a múltat.