Ami első látásra magával ragad, az a látvány. A színpad többszintes, a kezdő képben aprócska házikók, egy magasított óriásszék, kicsiny hajók kétoldalt, a plafonon kék esernyőfelhők jelzik az eget. Később ezen az égen kerékpároznak végig a mini, színes égőkkel virágzó, ugyancsak aprócska fa kerékpárok. És mindez egészen mesebeli megvilágításban várja az érkező nézőket. A színpadkép az előadás során természetesen változik, a szereplőink előbb Párizsba, majd a New York-i állatkertbe utaznak.

Az élő szereplőket olykor bábok váltják le, aprólékosan kidolgozott figurák kelnek életre, szólalnak meg a színészek hangján, és mindenféle lehetséges verzióban megjelennek. Báb beszélget az élő szereplővel, csak bábok egymás között, és természetesen a bábok nélküli jelenetekből van a legtöbb. A legszerethetőbb megoldás mégis a piros Tarisznyarák „báb” volt, hiszen ehhez nem használtak mást, mint egy pár, kézre húzott piros kesztyűt. A látványért tehát óriási taps jár a díszlet-, jelmez- és bábtervezőnek, azaz Ondraschek Péternek.

A történetünk egyik főhőse Kortó (akinek a nevét rendszeresen összekeverik, s tévesen mondják a banditák), őt Virág György alakítja. A másik főszereplő egy Hangyász, Vilmányi Benett, akit vérmes állatkereskedő maffiózók szeretnének becserkészni főnökük magánállatkertje számára. Kincses (László Roland), Törpe (Verebes Judit) és Fáraó (Szilágyi Áron) hármasa erősít rá a darab komikus oldalára, hiszen, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, három csetlő-botló gonosztevőről van szó, az egyik félig süket, a másiknak apakomplexusa van, a harmadik pedig annyira alacsony, hogy szinte emberszámba sem veszik néha. Kortó és Priglic (Dévai Zoltán) eldöntik, segítenek a Hangyásznak hazajutni, s előtte megtalálni szerelmét, Óceániát (Dedovity Tomity Lea), aki számára a nagymamája által készített hangyabefőttet őrizgeti. Hajóra és tengerre szállnak, s elindul a kaland. Kacifántos úton ugyan, de — mindenkit megnyugtatok — a mesénk boldog véget ér. A színészek közül néhányan több szerepet játszanak, így Dévai Zoltánt láthatjuk még Tabarínó (Kincses édesapja) szerepében is, Verebes Judit a párizsi jelenetben bővérűként látható, illetve az évek óta a szerelmét, Priglicet váró Mona Líza Kláraként is, Szilágyi Áron ugyanitt francia nyomozóvá avanzsál, s ő Franszoá Szümat, Dedovity Tomity Lea pedig játszik még Kislányt, Francia Lányt, ő a Fény és a piros kesztyű Tarisznyarák is. 

A Hangyabefőtt zenéjét Mezei Szilárd szerezte, a hangfelvételen közreműködtek: Cseke Dániel — fuvola, szoprán-, alt-, tenorszaxofon, Menyhei Ádám — zongora és Hock Ernő — nagybőgő. Az előadás dramaturgja Mezei Kinga volt, a dalszövegeket Széles Gergő Mátyás írta. Fényterv: Mezei Kinga, Bata Szabolcs, fénymester: Bata Szabolcs, hangmester: Németh László, plakátterv: ifj. Sebestyén Imre. A plakáton Balló Andrea alkotása látható.

A bemutató kapcsán a színház rajzpályázatot is hirdetett általános iskolás diákok számára, s a legkreatívabb alkotók páros belépőt nyertek a bemutatóra.

Az előadás aktuális és univerzális kérdésekre is rávilágít, például, hogy figyeljünk oda az állatokra és a természetre, hogy mennyire fontos a saját fánk, vagyis az otthon, a barátok, az, hogy segítsünk másoknak, mert ha szeretjük és segítjük egymást, mindenre képesek vagyunk. S ez csak néhány a sorból.

A Zentai Magyar Kamaraszínház csapata tehát egy igazi családi előadást készített, mely idősebbnek és fiatalabbnak egyaránt jó szórakozást garantál, együtt szurkol majd unoka, anyuka és nagypapa a két hangyásznak, elmerülve az előadás mesés világában. 

Fotó: Szabó Róbert