Mint ismeretes, a Magyarok Kenyere Alapítvány, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szervezésében a Magyarok Kenyere — 15 millió búzaszem elnevezésű program keretében az anyaország területéről és a Kárpát-medence magyarlakta régióiból ajánlanak fel búzát a gyermekeket segítő szervezetek számára. Tavaly például mintegy 5700 magyarországi és határon túli magyar gazda vett részt az adományozásban, és csaknem 800 tonna búzát gyűjtöttek össze. Az idén július 1-je és augusztus 20-a között Magyarország 89 helyszínén fogadják az adományt. A gabonát húsz malomban őrlik meg, augusztus 20-án pedig ebből a lisztből sül a Magyarok Kenyere. A koronavírus okozta helyzetben a megmozdulás kezdeményezői ezúttal a Magyarok Kenyere Alapítványhoz érkező pénzadományokat is várták.

A szerző felvételei

A Kárpát-medencei búzaösszeöntés ünnepét július 31-én tartották meg a történelmi Magyarország mértani középpontjának számító Szarvason.

A Magyarok Kenyere — 15 millió búzaszem program keretében a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége (VASZ) a falugazdász-hálózatának segítségével az idén is megszervezte a búzaadományok gyűjtését. A korábbi évekhez hasonlóan most is minden szállítmányból kivettek egy keveset, és ezt juttatták el Szarvasra. A beérkezett gabonamennyiséget a Valkai soron található Borsos-malomban cserélik lisztre, melyet Vajdaságban használnak fel. A VASZ már a kezdetekkor, 2010-ben csatlakozott ehhez a nemes akcióhoz. Az első évben 400 kilogramm vajdasági búzát vittek a Magyarok Kenyerének megsütéséhez, majd az adakozási kedvnek és a résztvevők számának a növekedésével tavaly már a 15 tonnát is meghaladta a délvidéki magyar gazdák felajánlása, az idén pedig 45 településről 360 személy 20,5 tonna kenyérgabonát, vagy ahogyan egyes vidékeken nevezik, életet juttatott el Zentára.

Világos Tibor

Zsoldos Brigitta, a szövetség irodavezetője elmondta, a másfél hónapig tartó folyamatot a 35 kihelyezett irodában dolgozó falugazdászaik, valamint a tagszervezeti elnökök segítették. Annak ellenére, hogy az idén a búzatermés mennyiségben és az eladási ár tekintetében sem úgy alakult, ahogyan a termelők várták, mindenki szívesen jótékonykodik.

— Az adai és a moholi falugazdász-iroda révén szerveztük meg a gyűjtést, melynek eredményeként mintegy 2 tonna búzát hoztunk. A gazdák ehhez a mennyiséghez fél zsáktól négyzsáknyi terménnyel járultak hozzá. Az akcióban több mint negyvenen vettek részt, közöttük azok is, akik segítettek felrakodni, illetve az a vállalkozó is, aki évek óta ingyen fuvarozza a búzánkat Zentára — hallottuk Világos Tibortól, a VASZ elnökségi tagjától. Azt is hangsúlyozta, Ada községben az idén mintegy 20-25 százalékkal kevesebb kalászost ültettek a mezőgazdasági termelők.

Csévári Ágnes

Csévári Ágnes 2018 óta dolgozik falugazdászként Tiszakálmánfalván és Szenttamáson. Megtudtuk, a tiszakálmánfalvi búzát második éve hozzák Zentára.

— A mi vidékünkön kevés búzát vetnek, az iroda 45—50 gazdával van kapcsolatban, akik főleg kukoricát és szóját termelnek, valamint kisebb mennyiségben rozst és napraforgót is. Az én segítségemet az adminisztrálásban, az információk megszerzésében, gazdaságújításban, pályázatírásban igénylik.  

A palicsi Balog Anita falugazdász, az Észak-vajdasági Földműves Egyesület elnöke arról számolt be, hogy tőlük kevesebb búza érkezett, hiszen a homokon inkább gyümölcstermesztéssel foglalkoznak az emberek. Az akciót azonban fontosnak tartják, hiszen van közöttük olyan, aki az első évtől kezdve mindig beadja az 50 kiló búza árát. Az összegyűlt pénzen ezúttal lisztet vásárolnak.

Balog Anita

A VASZ 72 tagszervezete Vajdaság egészét lefedi, és mindenhonnan érkeznek adományok: Magyarcsernyétől Kupuszináig, Kelebiától Titelig — vázolta a helyzetet Nagy Miklós, a szövetség elnöke, aki szerint a jótékonykodás mellett az összmagyarsághoz való tartozás érzése is elősegíti a megmozdulás sikerességét.

— Ha alkalmunk lesz, mert az idén a járványt is figyelembe kell vennünk, a nemzet kenyéréből hozunk Vajdaságba is. Én úgy gondolom, elsősorban a gazdáknak, az adományt átadóknak jár a köszönet, hiszen mi, szervezők csak tesszük a dolgunkat a már bejáródott terv alapján. Az elnökségünk döntése értelmében a liszttel a gyermekekkel foglalkozó intézményeket, civil szervezeteket, diákkollégiumokat, a sérült gyermekekkel dolgozó szervezeteket, a lurkóházakat, a nagycsaládos-egyesületeket szeretnénk segíteni. A vajdasági akció mottója: A gyermek mosolya többet ér minden pénznél. Igyekszünk aszerint elosztani a lisztet, amennyit a kedvezményezettek a következő hónapokban fel tudnak használni. A sima kenyérlisztet tartalmazó zsákok várhatóan szeptemberben jutnak el a támogatottakhoz.

Nagy Miklós

Nagy Miklóst arra kértem, mutassa be a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének épülő székházát is.

— Két évvel ezelőtt az addigi épület, melyet a Zentai Gazdakörrel közösen használtunk, vagyon-visszaszármaztatás során visszakerült a régi tulajdonosokhoz, akik aztán értékesítették ugyan az objektumot, de nem nekünk adták el. A Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával a Bethlen Gábor Alap révén lehetőségünk adódott székházvásárlásra, és így jutottunk hozzá ehhez az épülethez. Mivel az előadásainkra általában 60-70 gazdálkodó jön el, szükség volt egy nagyteremre, ezért belevágtunk a bővítésbe. A vonatkozó szerbiai törvény alapján a teleknek 40 százalékát lehet beépíteni, így az udvari szinten nem igazán terjeszkedhetünk, tehát a 80 négyzetméretes előadótermet az emeleten alakítjuk ki. Jelen pillanatban úgy tűnik, a földszintet az idén sikerül befejezni, a munkálatok folytatása viszont a jövő év tavaszára várható. Augusztus elején érkeznek a villanyszerelők, aztán következik a padlófűtés beszerelése, a belső vakolás, a meszelés és a beköltözés — mesélte az elnök, aki az elhangzottakhoz hozzátette, reméli, október végén birtokukba vehetik az új helyiségeiket. Pontosabban nemcsak ők, hanem a szintén itt működő Zentai Gazdakör, a Gazdálkodjunk Okosan csoport és a Szent Miklós Pálinkalovagrend tagsága is.