A részvevőket elsőként Pál Károly üdvözölte. A szervező és házigazda megköszönte, hogy ezúttal Bácsfeketehegy adhatott otthont a találkozónak. Továbbá reményét fejezte ki, hogy a Magyar Egészségügyi Társaság vajdasági konferenciái a jövőben mihamarabb akkreditált képzéssé válnak. Petkovics Márta, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó és Oktatási Bizottságának tagja köszöntőbeszédében azt ígérte, hogy az MNT minden tőle telhetőt meg fog tenni az akkreditáció eléréséért. Farkas Emil, a MET Vajdasági Tagozatának elnöke a példamutatás fontosságára emlékeztetett, pontosabban arra, hogy a jó nevelés a példamutatással kezdődik. Ezután Gyurkovits Kálmán megnyitotta a tudományos ülést, és a konferencia részvevői meghallgathatták Kellermayer Miklós, a Pécsi Tudományegyetem, Németh Mária, a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Selye János Egyetem, Tóth Vásárhelyi Anita, a Zentai Egészségügyi Szakközépiskola tanára, valamint Földes Ferenc piarista szerzetes és Andrásofszky Csilla budapesti iskolaorvos előadását.



Kellermayer Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekellenesség manapság világjárvány. A felnőttek többsége ugyanis a gyerekek felé megbotránkoztató módon és bálványimádattal fordul. Ehelyett a személyes teremtettséget kellene hangsúlyozni. Vagyis azt, hogy nincsenek különféle embercsoportok, illetve fajok, hanem csak „te” és „én” vagyunk, azaz minden gyermeket Isten teremtett személyesen.

Németh Mária arról az értékes magyar és európai örökségről beszélt, amelyre büszkék lehetünk. Kiemelte, hogy a nevelésnek mindig pozitív értékközvetítésnek kell lennie. Ezért különösen fontos, hogy megőrizzük kulturális értékeinket, iskoláinkat és templomainkat.



Földes Ferenc szerint korunk legnagyobb gondja a léthazugság, vagyis az, hogy folyamatosan nem azt tesszük, amit mondunk. A szerzetes ezenkívül beszélt a transzcendenciáról, a sztoikheiáról és a hermeneutikáról. Hangsúlyozta, ha el akarjuk sajátítani a nevelés művészetét, akkor fáradságos utat kell bejárnunk. Röviden fogalmazva, nincs számunkra „királyi út”! A halál kultúrája helyett pedig az élet kultúráját kell tanítani.



Andrásofszky Csilla a személyes tapasztalatairól és a családi élményeiről beszélt a gyermeknevelés kapcsán. Szerinte a gyermeknevelés legfontosabb alappillérei a családi harmónia és a gyermek felé sugárzó szeretet. Mindezt egy Goethe-idézet illusztrálja a legjobban: „A gyereknek két dolgot kell adni, gyökeret és szárnyakat.”



Végül, de nem utolsósorban a közönség meghallgatta Tóth Vásárhelyi Anita előadását is. Hit, vallás, határozott családi értékrend és erkölcsösségre tanítás — ezek mind meghatározó tényezői a gyermeknevelésnek. A zentai pszichológus emellett kiemelte az anyanyelven való oktatás fontosságát is. Adatokkal támasztotta alá és mutatta be a magyar nyelvű oktatás, tanulás és továbbtanulás jelentőségét, valamint kitért a magyar ajkú diákok fogyására is.