A kezdeményezés célja a fiatalok ösztönzése volt: felfedezni, megörökíteni és másoknak/a nagy nyilvánosságnak is bemutatni szülőföldjük, saját településük értékeit. Különös tekintettel az épített örökség meghatározó elemeire.

Ez volt az a bizonyos eseményorigó a közelmúltban, amelynek végül — jelen esztendő ígéret havának negyedik hétfőjén (május 27-én) — a kezdeményezéshez méltó és színvonalas, minden rezdületében közösségformáló és erősítő epilógusa is vala: Isten kegyelméből, a szervezők következetességének és magas fokú szakmai elhivatottságának köszönhetően. Mint ismeretes, az április 16-án megejtett zentai kiállításmegnyitón a kis zsinagógában a szakmai zsűri által kiválasztott 68 pályázótól (az általános iskolák 5—8. osztályos diákjai, valamint középiskolás tanulók korcsoportjából) 101 darab tematikus fotót mutattak be.

A legkiemelkedőbb pályaművek alkotói most egy nyugat-bácskai értékőrző jutalomkiránduláson vehettek részt. Az immáron névre szóló invitációk ezúttal is Vajdaság több régiójába és településére keltek útnak, a résztvevők terepi kalauzolását pedig Bosznai Sára és Resóczki Vázsonyi Csilla, az intézet fiatal munkatársai vállalták magukra. Szolgálatukhoz — „útközben” — a visegrádi Szent György Lovagrend Délvidéki Nagypriorátusa Nagybecskereki Priorátusához tartozó torontálvásárhelyi lovag testvér is felzárkóz(hat)ott.

A fentebb megnevezett és — cseppet sem mellékesen — hagyományt teremtő szándékkal útjára indított fotópályázatot organikusan teljessé tévő, járható ösvényt kitaposó szakmai kirándulás színhelyei a bácsi lovagvár, a doroszlói kegyhely, valamint a történelmi Bács-Bodrog vármegye székhelye voltak. Házigazdaként Bács község turisztikai szervezete, Csernicsek Hilda, a doroszlói kegyhely gondnok asszonya, illetve Pribilla Attila, Zombor város segédpolgármestere jeleskedett. Mindvégig rugalmasan alkalmazkodva a helyszínekre vonatkozó aktuális lehetőségekhez. Végül, de nem utolsósorban — a zentai kiinduló-, valamint a topolyai érintőállomásra történő visszatérés előtt — a csapat a zombori Magyar Polgári Kaszinó udvarában megkoszorúzta Schweidel József (1796—1849) ’48-as honvédtábornok, aradi vértanú emlékszobrát.

A program létrejöttét, illetve megvalósítását az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatása tette lehetővé.