A fokhagyma a falu jövője?

A fokhagyma a falu jövője?

Egyházaskérnek, a Csóka községben fekvő falunak jelenleg kevesebb mint kétszáz lakosa van. Rengeteg az idős háztartás, a fiatalok a középiskola befejezése után nem térnek vissza, gyerek is alig születik. Az iskolán, a postán, a templomon, valamint az egészségházon kívül mezőgazdasági állomás és két vegyeskereskedés működik a településen.

A három harmadikos egyházaskéri kisdiák Hardi Andrea tanító nénivel

A 70-es években 1600-an éltek Egyházaskéren, vagy ahogyan a helyiek nevezik, Verbicán, az általános iskolában és az óvodában akkoriban még 52 gyermek koptatta a padokat. Mára az óvoda megszűnt, az iskolának pedig mindössze négy tanulója van. A lakosság nagy része mezőgazdaságból, főként fokhagymatermesztésből és állattenyésztésből tartja fenn magát.


Nikolić Csilla a falu térképe előtt

— Tavaly befejeződött a 120 férőhelyes egykori Ifjúsági Otthon épületének a renoválása. A gyönyörű, korszerűen berendezett létesítményt civil szervezeteink használják, a Gyöngyvirág Nőegylet több eseményt is rendezett a falai között. Aktívan tevékenykedik még az Őzbak Vadásztársaság, a Fokhagyma Egyesület és az Aranybogár Művelődési Egyesület. Az elmúlt évben nyílt meg az Egyházaskér és a romániai Valkány közötti határátkelő. A helyiek még nem nagyon járnak át Romániába dolgozni, de tudomásunk szerint a szomszédos országban jelen lévő olasz befektetők gyárakat építenek, ahova munkásokat keresnek majd — mondta Nikolić Csilla, a helyi közösség 2013 óta funkcióban lévő elnöke, és az elvégzett feladatok között megemlítette, nemrégiben rendbe tették a temetőt is. A tervek felől érdeklődve az elnök asszony elmondta, az ivóvízhálózat felújítására és a falut átszelő út javítására van a legnagyobb szükség, ezenkívül szeretnék rendbe hozni a Tájházat is.

A szurkos, fekete föld kincse

Egyházaskér mindig a fokhagymájáról volt híres, és a településen szinte jelenleg sincs olyan ház, ahol ne foglalkoznának ennek a fűszernövénynek a termesztésével. A helybeliek szerint ennek az az oka, hogy más megélhetési lehetőség nincs, a fekete, szurkos föld pedig kiválóan alkalmas erre a tevékenységre. Persze csak ha az égiek is úgy akarják!

2012 májusában alakult meg az egyházaskéri mezőgazdasági termelők Verbicai Tavaszi Fokhagyma elnevezésű egyesülete, mely az áru értékesítésében, a földrajzi bejegyzés megszerzésében, a kapcsolatok kialakításában igyekszik segíteni a termelőknek, valamint falufejlesztéssel, hagyományápolással is foglalkozik.

Takács Rudolf, Szőke Lívia és Fehér Mária

Beszélgetésünk során Szőke Lívia, Takács Éva és Takács Rudolf elmondta, a tavalyi termést már értékesítették, lassan kezdik a magnak félretett hagyma tisztítását, gerezdekre bontását, februárban és márciusban pedig az ültetést. 

— Aki akarja, eladhatja a hagymát, aki várja az árát, az ráfizethet. Volt olyan év, amikor januárban vagy februárban adtuk át a hagymát, és jól jártunk vele. Akkor a dupláját kaptuk érte, de előfordult, hogy nem felfelé, hanem lefelé ment az ára. Általában egy eurónál kezdődik a fokhagyma kilója, és jobb esetben eléri az 1.40-et. A reális ár, mellyel meg lennénk elégedve, két euró. Szerződésünk nincs, viszonteladókkal üzletelünk, akik Leskovacról, Čačakról vagy Boszniából érkeznek — kezdte a helyzet ismertetését Szőke Lívia, aki tizenkét éve foglalkozik fokhagymával. Pontosabban azzal is, mert a legtöbben termelnek még búzát, kukoricát és más haszonnövényeket.

A munka rendkívül időigényes, hiszen mindent kézzel csinálnak. Azt mondják, akadt, aki megpróbálta gépesíteni az ültetést, de nem vált be. A másik gond, hogy a földekre sem akkor mennek rá, amikor szeretnének vagy kellene, hanem amikor az időjárás megengedi. Sokan még a kukoricát sem tudták betakarítani a talajvíz miatt.

— Ha a családban nincsenek elegen, akkor a tisztításhoz, a gerezdre bontáshoz fogadnak napszámost, ültetéskor pedig „kölcsönbe” elmegyünk egymáshoz. Az a baj, hogy a munkásokat is a környező falvakból kell hozni, mert nálunk kevés a fiatal, az idősebbek pedig nem bírják. A szedés már könnyebb munka, alászántunk a soroknak, majd a fokhagymát kézzel összekapkodjuk, csomókba kötjük, és hazahordjuk. Otthon minden fejet le kell vagdosni a száráról, a bajsza sem maradhat rajta, mert a felvásárlók nagyon válogatósak. Egyszer az a baj, hogy nagyok a fejek, máskor meg az, hogy apróak — folytatta a munkafolyamat bemutatását Lívia.

* Mi a különbség az őszi és a tavaszi fokhagyma között, és itt, Egyházaskéren miért éppen a tavaszit termelik?

— Ezt a magot még Makóról hozták be az őseink — vette át a szót Takács Rudolf. — Ez a föld az őszi fokhagymának nem igazán kedvez. Általában tarlóba rakják, vagyis olyan földbe, amelyben előtte gabona volt. Aratás után a talajt legalább kétszer fel kell szántani, hogy minél porhanyósabb legyen, ezért ezeket a mi réti földjeinket őszig nem igazán lehet alkalmassá tenni az őszi fokhagyma ültetéséhez. Hogy mi a különbség? Az őszi többet terem, szebbek a fejek, de nem tárolható sokáig. A tavaszi tovább eláll, és sokkal aromásabb, erősebb, ízletesebb. A falubeliek 70-80 százalékának kisebb földterülete van, de egy-másfél holdnyi fokhagymából van bevételük. Egy holdból 3000 euró folyik be, ez persze nem a haszon, hiszen le kell vonni belőle a költségeket. Igaz, akinek vannak megfelelő gépei, az már a szántást, az üzemanyagot, a saját munkáját nem számolja bele, sokan a vetőmagot is maguk termelik. Ha mindenért fizetnénk, egy holdon talán csak 500 euró nyereségünk lenne. Én is próbálkozom jószágtenyésztéssel, vegyeskereskedéseket működtetek, mert úgy nem lehet megélni, ha csak egyvalamivel foglalkozunk.  

Márkanév lesz a Verbicai Tavaszi Fokhagyma?

Fehér Mária, az egyesület elnöke kifejtette, hogy közösen több árut tudnak felkínálni a piacon, de továbbra is csak a viszonteladók érdeklődnek. Nagy reményt fűznek a földrajzi bejegyzéshez, és abban bíznak, hogy ha ismertebbé válik a nevük, nagyobb üzletláncok, esetleg gyógyszergyárak is megkeresik őket. 

— A folyamat nagyon sokba kerül, ám a csókai önkormányzat szerencsére támogatja ezt a törekvésünket. Egy-két ember segítségének és kitartásának hála, például Kószó Róbert helyi termelőnek, fokhagymánk eljutott az újvidéki technológiai karig, ahol már megkezdték a bevizsgálását. Gondot fordítunk a falu fenntarthatóságára és fejlődésére is, mert ennek a közösségnek a jövőjét csak összefogással lehet elképzelni. Az iskolához tartozó, elhanyagolt állapotban lévő tanítói lakást a tavalyi év folyamán pályázati forrásból újítottuk fel, így nekünk is lettek helyiségeink. Érdemes lenne falusi turizmussal is foglalkozni, hiszen sok az üresen hagyott ház, a környéken pedig kitűnő vadászterületek, horgászhelyek találhatóak. Ha itt is több európai uniós pályázati pénzhez lehetne jutni, akkor ennek a kistelepülésnek talán még lenne jövője.

Vannak tradicionális programjaink, de hagyományt teremteni is szeretnénk, például könyvbemutatók szervezésével. Mindezen kívül igyekszünk kapcsolatba lépni más fokhagymatermelő helységekkel is, elsősorban a ludasiakkal és a szentmihályiakkal. Szeretnénk meghívni őket egy beszélgetésre, véleménycserére, akár közösen is pályázhatnánk, mondjuk, egy hűtőházra. Úgy véljük, vajdasági szinten kellene egységesíteni az erőinket, mert így a piacon is nagyobb sikerrel jelenhetnénk meg — vázolta az elképzeléseket Fehér Mária.

Szabó Attila felvételei

Címkék: Egyházaskér

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Bánáti Újság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink