home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
A fiatalok lelkivilága a társadalmi problémák tükre?
Kartali Róbert
2023.05.18.
LXXVIII. évf. 20. szám
A fiatalok lelkivilága a társadalmi problémák tükre?

A tragikus iskolai lövöldözés után felmerül a kérdés, hogy milyen mentális állapotban vannak a mai fiatalok, vajon ki lehet-e szűrni az erőszakra hajlamos diákokat az iskolákban, mire kell feltétlenül odafigyelniük a szülőknek. Kérdéseinket a szakértők válaszolták meg.

Romlik a fiatalok mentális állapota, és egy szignifikáns emelkedés tapasztalható negatív irányba — ez derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felméréséből, melyet a járvány időszaka előtt indított el, és mely a pandémia utáni időszakra is kiterjedt — mutatott rá dr. Klinovszky Andrea pszichológus, sportszakpszichológus, Gyászfeldolgozás Módszer-specialista illetve a VM4K munkatársa.

— A fiatalok 13-14 százaléka valamilyen mentális vagy viselkedési zavarral küzd. A WHO a 13 és 29 év közöttieket vizsgálta, és kiderült, hogy megnőtt a szorongásos zavarok és a hangulatingadozások száma, és itt a hangsúlyt a mély fekvésű hangulatra kell helyezni, melyet depressziónak nevezünk. Erre utal a deviáns viselkedés, a drog- és az alkoholhasználat, valamint a bűnözés. Európában sem mutatnak jobb eredményeket a statisztikák. Volt egy tizenkét országra kiterjedő felmérés, köztük több közép-európai országgal és Magyarországgal. Ebből kiderül, hogy a 14—29 évesek körében 14 százalékos előfordulással van jelen mentális zavar vagy olyan lelki nehézség, amely később meghatározó lehet a személyiségfejlődésben. A szerbiai számokat nézve az UNICEF Szerbiai Alapítványának a felmérésben a fiatalok 44 százalékos aránnyal vallották azt, hogy feszültebbek és türelmetlenebbek. Ezek figyelmeztető jelek, hogy a társadalom problémái kivetülnek a fiatalok lelkivilágára.

* Az online tér hogyan befolyásolja a személyiségfejlődést?

— A serdülőkorúaknál az online térben töltött idő negatív hatással van az önértékelésre, az énképre. Kialakul egy offline és egy online személyiség. Az online-ban mindenki lehet ideális, de az offline személyiség néha nem tükrözi az online-t. Akkor történik szakadás, ha ez a kettő nagyon különbözik. A lájkvadászat hamis illúziót kelt, megnő az üresség és a magányosság érzése, mert félrevezető, ha valakinek a fényképét ezren lájkolják, de a való életben nincs egy barátja sem, akivel tudna bizalmasan beszélgetni. Az internetnek sok pozitív oldala van, de akadályt is görget a fiatalok elé, mert még nem képesek megfelelően szűrni az információkat. A valódi értékekkel együtt a szenny is ömlik rájuk. Gyakran a szülők sem tudják szűrni azt, hogy gyerekeik milyen tartalmakat nézhessenek. Itt a szexualitás kérdése is felmerül, hiszen serdülőkorban fejlődik a nemi identitás. Megbotránkoztatóak azok az adatok, amelyeket a szexuálpszichológusok mutattak ki, hogy a 10-11 éves korosztály már látott pornográf tartalmakat az online térben. Torz kép alakul ki arról, hogy hogyan kell a másik nemhez viszonyulni.

* Milyen zavarok jelentkezhetnek a gyerekek identitásfejlődésében?

— A személyiségfejlődés egy egész életen át zajlik. A kamasz-, serdülőkor azért szenzitív periódus, mert itt búcsúzik a gyermek és bontakozik ki a felnőtt személyiség. Ebben az időszakban rakódnak le a legfontosabb alapkövek a személyiség megfelelő, egészséges működéséhez. Amikor egy felnőttnél észlelnek egy problémát, az általában valamilyen serdülőkori vagy kamaszkori elakadás következménye. Három fontos dolog történik ebben az időszakban, a fiatalnak ki kell alakítania a saját identitását, idetartozik a nemi identitás is. Meg kell határoznia a társadalmi identitását, hogy mi lesz a pályaorientációja. Harmadik feladata pedig a csoportidentitás meghatározása. Ez bonyolult, főleg, ha nincs mögötte stabil háttér vagy egy megerősítő közeg.

* Hogyan lehet kiszűrni a személyiségfejlődés zavarait? Hogyan eshet meg, hogy egy példás magaviseletű gyerekből egyik pillanatról a másikra felszínre tör az agresszivitás?

— Ez sosem villámcsapásszerű. A folyamatnak vannak előjelei. A kamaszkori bűnözés okai szinte mindig a családi rendszerben keresendőek, melyekre ráépülhet a környezeti hatás is. A 7 és 13 év közötti gyerek gyakran érez úgy, ahogy a számára fontos felnőtt. Gyakori hiba, hogy a szülő a jól tanuló, rendesen viselkedő kamaszt még magasabb elvárások elé állítja, és nem ad pozitív visszacsatolást, hogy büszke rá. Ehelyett összehasonlít, hogy van, aki jobb és ügyesebb nála. Ebben az életkorban az alapján becsülik meg önmagukat, hogy milyen tanulók, milyen sportolók. Fontos, hogy a szülő rámutasson, attól függetlenül, hogy kevésbé teljesít jól, vagy hibát követett el, ugyanolyan értékes. Lehet rossz jeggyel is értékes, mert majd kijavítja. A kisebbrendűség viszont akkor jelentkezik, amikor a gyerek háttérbe szorul, és nem tud kibontakozni, ezt úgy éli meg, hogy ő kevesebb, mint a többiek. Ha ez rögzül, akkor a felnőtt személyiségében mindig jelen lesz az alacsonyabb önértékelés és az összehasonlítás. A pubertásoknál pedig már ott az identitás kérdése is, ez a krízis. A problémás fiataloknál a bűnözés vagy a szélsőséges agresszió mindig az autoritás kríziséből ered. Többféleképp küzdenek meg ezzel, vannak, akik szélsőséges módon lázadnak: kábítószert használnak, deviáns csoportokhoz csatlakoznak, belemennek különféle bűncselekményekbe. A másik példa pedig az, amikor a gyerek jól tanul, szófogadó, de az öltözködésében egy bizonyos polgárpukkasztó külsőt mutat. Az is egy intő jel, amikor egy társaságkedvelő, jókedvű gyerek egyszer csak elvonul a szobájába, és érzelmileg nem lehet megközelíteni.

* Mi az a pont, amikor a szülőnek be kell látnia, legjobb lenne szakemberhez fordulni?

— Ha a fiatal lehangolt, gyakran az üresség érzése uralkodik el rajta, nem mosolyog, és a korábban számára örömet okozó tevékenységek is érdektelenek, akkor az lehet egy arra utaló jel, hogy valamilyen depresszív állapotban van, és szakemberhez kell fordulni. Az is lehet, hogy gyászol, és ezért történik ez vele. Ilyenkor jó, ha van egy külső, objektív személy, aki megerősíti a szülőt abban, hogy az, ami történik, talán egy krízis eredménye, egy traumát követő dolog, vagy valóban elindult a személyiség nem megfelelő fejlődése. Szélsőséges viselkedés a falcolás, amikor önmagukat vagdossák. Ezt persze takargatják, de ez erős jele a személyiségzavar kialakulásának. A borderline személyiségzavar megnehezíti az egyén beilleszkedését a társadalomba, ami a család nem megfelelő funkciója miatt alakul ki. A szélsőséges evészavarok esetén is szakemberhez kell fordulni. A lányoknál figyelni kell az anorexia nervosa vagy a bulimia nervosa megjelenésére, sőt, már egy új kategória is van, ez az orthorexia nervosa, amikor a sportoló fiatal túlzottan odafigyel arra, hogy csakis egészséges ételeket fogyasszon, és minden élelmet megtagad, mely elérhető a szülői házban.

* Mi vezethet el odáig, hogy egy gyerek fegyvert ragadjon?

— Ez már a szélsőségek szélsősége. Ilyen esetben a gyereknél összemosódik a valóság és az elképzelés vagy a fantázia. Ez a korai személyiségzavar jele. Fontos azonban leszögezni, hogy nem lehet senkire csak úgy ujjal mutogatni, hogy szociopata. Ezt ebben az életkorban nem is szabad diagnosztizálni, még korai. Ha valaki figyelemre éhes, annál a negatív figyelem is figyelemnek számít, és ha rövid időre is, de megkapja a figyelmet, az számára jutalmazó értékű. A szakember azt is elmondta, laikusként gondolhatjuk, hogy csak a szélsőséges viselkedésű vagy megjelenésű fiatalokkal történhet meg a kiközösítés, vagy hogy a csoport bántalmazza őket. Ez azonban bárkivel megeshet, a csoportnorma alakulásától függően. Szociálpszichológiai jelenség, hogy mindig a domináns emberek véleménye határozza meg a többiek viszonyulását.

Tudomásul kell venni a gyerek érzelmeit, ítélkezés nélkül

A mentális probléma időnként sok mindenkinél megjelenik, a stressz már a gyerekkortól az élet része, de fontos megtanulni kezelni — foglalta össze lapunknak Milutinović Tünde. A csantavéri Hunyadi János Általános Iskola pszichológusa szerint az általános iskolákban kulcsfontosságú a tanárok odafigyelése és reagálása. A diákokkal való kapcsolat kialakításában fontos a bizalom, megértés, elfogadás, egy jó gondolat, tanács, kedves szó.

— Iskolánkban kialakult az a jó gyakorlat, hogy a diákok bekopognak az ajtómon, és bizalommal fordulnak hozzám. A lányokat az érzelmi nehézségekkel való küszködés jellemzi: a megfelelési szükséglet (kényszer), önbizalomhiány, gondok az emberi kapcsolatok terén. Időnként felmerül az önbántalmazás témája, pánikrohamok. Ehhez gyakran hozzájárul a nem megfelelő szülői hozzáállás, a magas fokú elvárások már egészen kicsi kortól, sőt, csecsemőkorra is visszavezethető ennek kialakulása. Az érzelmek kimutatásának tiltása: hogy nem szabad dühösnek lenni, nem szabad sírni. Fiúknál gyakran tapasztalható a bizonytalanság a diszfunkcionális családi háttér miatt: az otthoni veszekedések, válások, hideg szülő-gyerek kapcsolatok. A szülő és a gyerek kapcsolatában a verbális és a nonverbális kommunikáció is egyaránt fontos. Nemritkán előfordul, hogy a gyermek nem tudja kifejezni érzelmeit, gondolatait, véleményét. Ilyenkor az arckifejezés, a testbeszéd, a viselkedés figyelhető meg, mivel tölti az idejét, milyen a hangulata, érzelmi állapota. Ebben az iskolaévben kutatást végeztem arról, hogy milyen gyakran, illetve mennyi időt beszélgetnek a szülők a gyermekükkel. A kutatás célja az volt, hogy a szülőt gondolkodásra késztesse, mennyit beszélget gyermekével. A tinédzserekkel, adoleszcensekkel folytatott beszélgetések során nem marad ki az a kérdés, hogy mi az, amitől boldogok. Ezek általában mindennapi, megvalósítható dolgok. Az, amit egy ilyen beszélgetésben megkapnak, a 100%-os odafigyelés arra, amit mondanak, ha pedig a kommunikáció nehézséget okoz, akkor a szomorú vagy mérges arckifejezés is lehet árulkodó. Ilyenkor a tudomásukra adom, hogy látom, mit éreznek, és elmondom, hogy az rendben van. Ezt javaslom a szülőknek is: vegyék tudomásul gyermekük érzelmeit, ítélkezés nélkül. Egy ölelés, egy kedves, megértő szó az, ami segíteni tud nekik ezekben a pillanatokban. Beszélgetéseikben ne maradjon ki a szemkontaktus, a teljes odafigyelés, meghallgatás-meghallás.

A kiegyensúlyozott családi háttér a legjobb védelem

Sérülékeny időszak a kamaszkor, melyben könnyen elmélyülhetnek a mentális gondok. Különösen, ha már családi nehézségekkel is terhelt, illetve maga a személyiség szerkezete érzékenyebb, és nehezebben alkalmazkodik a változásokhoz. A kortárscsoport tud érzelmi támaszt nyújtani, de a devianciák irányába is elvihet — mutatott rá a középiskolások helyzetére Pistyák Mónika, a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium pszichológusa.

— A kamaszkor alapjában természetes krízis, identitáskrízis, mely során sok testi, hormonális, érzelmi és szociális változás következik be a gyerekek életében. A testi változások következtében rengeteg bizonytalanság jelenik meg a saját testükhöz, külsőjükhöz kapcsolódóan. A hormonális változások nagymértékben hozzájárulnak a gyakori hangulatingadozásokhoz, érzelmi hullámzáshoz. A szociális életükben eltolódik az érdeklődésük a családról a kortárscsoport felé, de ettől még mindig fontosak a családi kapcsolatok is, viszont egyre jelentősebbek a barátok, azok véleménye, a velük való viszony. Ezért fontos, milyen középiskolát választanak, milyen értékrendszerrel bír az a közösség, amelynek a tagjai lesznek. A gyerekeknek nagy kapcsolatéhségük van, mert ezekben a szocializációs terekben a korban hozzájuk közel állókkal közösen keresik a válaszokat az életük nagy kérdéseire, mivel ez a nagy miértek időszaka. Ekkor vizsgálják felül a családi, társadalmi mintákat, normarendszereket, emiatt kritikusan fordulnak a felnőtt-társadalom felé. Keresik a helyüket a világban, illetve azt is kutatják, kik ők, és kivé szeretnének válni. Olyan korszakban élünk, amikor ezekre a kérdésekre számtalan válasz létezik. Rengeteg olyan információhoz is hozzájutnak, amelyhez a korábbi korok fiataljai talán kevésbé tudtak. A lehetőségek, minták dömpingjében nehéz tájékozódniuk. A társadalmi pillanat, melyben élünk, ugyancsak számtalan problémát tartalmaz, mellyel nehéz megküzdeniük. A kamaszkor kedvezőtlen alakulásakor megjelenhet a kamaszkori depresszió, fokozott teljesítményszorongás, droghasználat, testképzavar, evési problémák, illetve sok egyéb kórkép és tünet. A fokozott kapcsolatéhséget, önismeret iránti érdeklődést, információk iránti fogékonyságot kihasználva fontos, hogy az ezzel a korosztállyal dolgozó pedagógusok időt szánjanak a diákok megismerésére, a velük való beszélgetés létfontosságú. Persze az ismeretek kielégítő átadása is lényeges, de tapasztalataim szerint a diákok számára nagy jelentőséggel bír a tanár személyisége, annak hitelessége.

A szakember hozzátette, a felnőttek sokat tudnak segíteni a kamaszoknak azzal, ha sikeresen megküzdenek a folyton változó világ kihívásaival, mert elsősorban a mai felnőttekre tekintenek mintaként, tőlük tanulnak. A támogató, odafigyelő, nem túl korlátozó, mégis észszerű határokat szabó családi háttér, a szülőkkel való kiegyensúlyozott kapcsolat tudja a legnagyobb védelmet adni a gyerekeknek, mert a kamaszkor elmúltával a legfontosabb családi normákhoz térnek majd vissza.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..