A fókuszba került nyugat-bácskai településen most rengeteg a vendég, aki folyton-folyvást arról kérdezi a házigazdákat, hogy: na mi újság Kupuszinán? Faluriportunkból a többi közt ez is kiderül.

Hodovány Attilával, a helyi közösség titkárával péntekre sikerült megbeszélni az interjút. Ekkor kezdődött az említett találkozó. Fel is tűnt, hogy a falu rendezett és tiszta, de mint kiderült, nem a szóban forgó esemény miatt csinosították ki. Minden évben rendszeresen megszervezik a közterületek rendbetételét és az esővíz-elvezető árkok tisztítását. Az idén 300 000 dinárt irányoztak elő a kátyúk eltüntetésére. Hozzáteszem: a falu összes utcája ki is van aszfaltozva.

Hodovány Attila (a szerző felvételei)

* A karbantartási munkálatokon kívül van-e lehetőség fejlesztésre?

— Az ipari park területén az idén felépül egy hangár. Az lesz a célja, hogy kiszolgálja a mezőgazdasági termelőket az áru ki- és berakodása során, rossz időjárási viszonyok esetén is. Az épület 17 méter széles és 34 méter hosszú lesz, a két végén két széles ajtóval, hogy egy nyerges vontató is be tudjon állni, mellette pedig a két oldalán elférjen még egy-egy traktor is utánfutóval. Az épület költségvetési kerete 6 millió dinár. Júniusban lesz a közbeszerzés, utána kezdődhet az építkezés.

* Ez lesz az ipari park első épülete?

— Igen. Az ipari park kiépült, és elkészült az infrastruktúra. Ez volt az alapfeltétele annak, hogy megfelelő körülményeket tudjunk nyújtani a termelőknek, hogy megszervezhessék a terményeik eladását, átadását, elszállítását. Szükség mutatkozott azonban egy hangár kiépítésére, mivel a termények szállítási szervezését a rossz időjárási körülmények hátráltatták.

* Az idei beruházások sora itt véget ér?

— Egy kamerarendszer telepítését is tervezzük, hogy a falunk lakosai nagyobb biztonságban érezzék magukat.

* Vannak hosszabb távú tervek is?

— Évek óta tervezzük a Zombori út újraaszfaltozását, a községházától a focipályáig. A mostani kikövezett út megülepedett, és csúszós időben veszélyes. Kövezés helyett aszfaltozva lesz, bizonyos szakaszokon pedig ki is lesz szélesítve.

* Milyen karbantartási munkálatokra van szükség?

— Mélyíteni kell a József Attila utcában az esőárkokat, továbbá a József Attila, a Petőfi Sándor, az Arany János és az Árok utcában eldugultak az út alatti átfolyók, az idén ezek is ki lesznek tisztítva. Van egy köztéri kosárlabdapályánk, mely újra lett aszfaltozva, az idén pedig alkalmassá kell tenni, hogy a gyerekek használhassák, ide járnak át ugyanis az iskolából, mivel az ottani pálya helyén kezdték el annak idején építeni a beígért sportcsarnokot.

* Mi van azzal az építkezéssel?

— Semmi. Nyolc éve tették le az alapkövét. Akkor a tartomány végezte a közbeszerzést. A fővállalkozó kiadta a munkát egy alvállalkozónak, aki addig építette, amíg volt pénz, de miután a fővállalkozó csődöt jelentett, leállt az építkezés. Azóta kicserélődtek a politikai élet szereplői a tartományi közigazgatásban, és megszakadtak a szálak. Az iskola pedig abban a szerencsétlen helyzetben van, hogy nincs hová kivinni a gyerekeket, a sportcsarnok megkezdett építése ugyanis elvette a teret. Az említett kosárlabdapálya van a legközelebb, így most kénytelenek oda vinni a diákokat.

* Az iskolába nem csak a helyi gyerekek járnak, Szilágyiról is ide jönnek a felsős magyar ajkú diákok. Hányan vannak?

— Csaknem 90 gyerek jár az iskolába, a szilágyiakkal együtt. Itt vannak még a napközisek és az óvodások is, körülbelül 30-an.

* Hány gyerek születik évente? Hogyan alakul a népszaporulat?

— 2017-ben 10, tavaly 9 gyerek született. Évente átlagban 35-40 halott van. Az elvándorlási hullám megállt, akik el akartak menni, azok már elmentek. Van példa visszaköltözésre is. Nemrég hazaköltözött egy család három gyerekkel Kanadából.

* A földművelésen kívül van más megélhetési lehetőség?

— Vannak, akik Zomborba vagy Apatinba járnak dolgozni, itt, a településen kevés a munkahely. A többség mezőgazdaságból él, a falu 30-40 százaléka. A lakosok 50-60 százaléka vagy nyugdíjas, vagy munkanélküli.

* Hány lakosa van a falunak?

— A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 1921. Azóta eltelt nyolc év, ha ebből kivonjuk az elhalálozott személyeket és hozzáadjuk az újszülötteket, akkor hivatalosan 1680-an vagyunk.

* És nem hivatalosan? A következő népszámlálás keserű lesz?

— Sajnos igen. Véleményem szerint jó, ha vagyunk 1200-an. Az 1870-es években volt a legnépesebb a falu, akkor 3444-en laktak itt. A lakosság 150 év alatt a harmadára csökkent.

* Nemzeti összetétel?

— 90 százalékban magyarok lakják a falut.

* Szent Anna napján van a templombúcsú. Kupuszinán ez nagy ünnep. Most hogyan kell ezt elképzelni?

— Kirakodóvásár, élő zene. Éppen úgy, mint azelőtt, csak kevesebben vagyunk, de aki teheti, az ilyenkor hazajön. Látni rajtuk, hogy jól érzik magukat itthon. A szülőfalu mégiscsak szülőfalu. Hazajönnek feltöltődni. Erős a honvágy. Valójában az előbb említett családot is a honvágy hozta vissza. Amikor kilenc év után először jöttek haza, a gyerekek látták, hogy milyen itt az élet, és többé már nem akartak visszamenni.

* Itt a legtöbb az egy főre eső szakrális emlékművek száma. Szépen karban is vannak tartva.

— Igen. Erre a célra jött létre a GYUSZI nevet viselő, regionális jellegű, környezet- és szellemiörökség-védő civil szervezet, melynek én is tagja vagyok. Valamikor minden szakrális emléket felvállalt a család, amely karbantartotta. Mi azokkal foglalkozunk, amelyek már elgazdátlanodtak. Erre pályáztunk is a Bethlen Gábor Alapnál, és nyertünk is pénzt az anyagra. A munkaakciókat pedig vasárnap délutánonként tartjuk.

* Aktív civil élet folyik a faluban?

— Öt nagyobb egyesület működik a településen, ezeknek munkáját az érvényben levő helyi járulékból pénzeljük. Van horgász-, vadász-, művelődési, sport- és tűzoltó egyesületünk. A helyi járulékból befolyt összeg 15 százalékát a civil szervezetek tevékenységére fordítjuk, továbbá 50 eurónak megfelelő dinárt adunk az újszülötteknek, ugyanennyit az elhalálozottak hozzátartozóinak, a többit pedig a falu karbantartására költjük.

A helyi közösség épülete nemrég lett újrafestve, interjú közben pedig az új zászlótartó szerkezet is felkerült a homlokzatra. Az objektumban egyébként egy másik iroda is működik, ahol Pilin Endre, a falugazdász dolgozik. Jelenleg ő Nyugat-Bácska egyetlen falugazdásza, aki újabban szerdánként már Doroszlón is segíti az érintetteket. Endrének nemcsak elméleti, de gyakorlati tudása is van, hiszen a munkája mellett gyümölcs-, virág- és szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkozik. Mielőtt falugazdász lett, ő is főállású termelő volt.

Pilin Endre

* Mi is a feladata egy falugazdásznak?

— A Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége a magyarországi Agrárminisztérium támogatásával működteti a vajdasági falugazdászprogramot, mely figyelmet fordít arra, hogy a vajdasági magyar gazdálkodókhoz is naprakész információk jussanak el a különféle támogatási lehetőségekről, jogszabályi változásokról. Segítünk az adminisztrációban, a pályázati űrlapok kitöltésében, az anyaországi és a hazai pályázatok megírásában. Valójában bármilyen gazdasággal kapcsolatos kérdésre köteles vagyok választ keresni.

* Hogyan működik ez a gyakorlatban?

— A termelő eljön, elhozza a gazdaságára vonatkozó adatait, melyeket feltöltök az adatbázisba. Ezután pedig bármi kell a termelőnek, szól, kitöltöm az űrlapot, ha pedig felhatalmazást ad, akkor átadom helyette a dokumentumokat a kincstárban. Bármilyen pályázatról legyen szó, a termelő felkereshet, én utánajárok, hogy jogosult-e, és megmondom, mi a következő lépés.

* Milyen sikerrel pályáznak a helyi gazdák?

— A Prosperitati Alapítványnál majdnem 100 százalékosan. Aki egy kicsit is odafigyel, az szinte biztosan megnyeri a pályázatot. Hazai kiírások esetében másak a kritériumok, más a pontozási alap, ott már egy kicsit rosszabb az arány.

* A falu a konyhakerti veteményekről is ismert, főleg a hagymáról. Most mit termelnek leginkább a gazdák?

— Rá voltak kényszerülve, hogy más irányba nyissanak. Jugoszlávia szétesésével elvesztek a fő felvásárlói piacok, így hiába volt túltermelés, a gazdák nem tudták eladni az árujukat. A konyhakerti termelést lassan elkezdték mellőzni, és gyümölcsészetre váltottak. A szántóföldi növénytermesztés a legjellemzőbb, ezt követi a gyümölcs- és a zöldségtermesztés, utóbbit szabadföldön és fóliában is végzik. Van azonban példa gyógynövény- és virágtermesztésre is.

* Sokan tartanak igényt a szolgálataidra?

— Jelenleg 104 gazdaságot vezetek, de ez a szám folyamatosan bővül. Egyébként hangsúlyozni kell, hogy a gazdák részére ezek a szolgáltatások ingyenesek.

Kupuszinán járva az embernek az az érzése, hogy ez a falu él és élni is akar. A nehézségek ellenére a közösség nem adta fel, a helyiek dolgoznak és teremtenek, valamint ápolják a hagyományaikat, őrzik népviseleteiket és szokásaikat. Egyébként a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Sturcz József Színjátszó Csoportja az idén ünnepli fennállásának 100 éves jubileumát.