A falu hitéletének központja - Fotó Szabó Attila

Kispiac, ez a kb. kétezer lelket számláló kis falu nem vakvágánya immár, hanem szerves része Észak-Bácska vérkeringésének: elsősorban annak a három bekötőútnak köszönhetően, amely Ludason keresztül összeköti Szabadkával, a régi nemzetközi úttal és Magyarkanizsával. A májusi választások után itt is új vezetőség vette át a falu irányítását. Erről beszélgettünk házigazdáinkkal. Lelkesedésünkből ítélve a jövőben még sokat hallunk erről a kis településről, mindenekelőtt azért, mert vezetőinek meggyőződése szerint a faluban a polgárok szívügyüknek tekintik életminőségük javítását.
Akik tudnak és akarnak
SZARAPKA Ede, a kispiaci HK elnöke
- Azt hiszem, nagy előny, hogy a májusi választásokon bekerültem a kanizsai képviselő-testületbe, és a Magyar Koalíció frakcióvezetője vagyok, így hathatósan képviselhetem a falu érdekeit. Május végén alakult meg a faluban a helyi közösség új vezetősége, és nagyon ügyeltünk arra, hogy ne a párthovatartozás legyen a testület felállításának a mércéje, hanem elsősorban olyan emberek kerüljenek tisztségre, akik tudnak és akarnak is tenni a faluért. Még a testület megalakulása előtt, áprilisban, egy jelentős akció zajlott a faluban: a Mozgalom Kispiacért elnevezésű, nem bejegyzett helyi civil szervezet a BCIF alapítvány pályázatán pénzt nyert a faluban levő mocsaras, nádas szemétgödör felszámolására. Ezt a területet szeretnénk rendezni, gyermekjátszótérré kívánjuk alakítani. A beruházás kétlépcsős. Az alapítványi pénzből először a földmunkákat végeztük el. Habár ekkor javában folyt a vetés, mégis szinte az egész falu részt vett a munkálatokban. 35 pótkocsis traktor kb. hatezer köbméter földet szállított a helyszínre. Ezzel a munkálatok első részével megvagyunk, most várnunk kell, hogy az odahordott föld megülepedjen, és csak azután foghatunk hozzá a játszótér kiépítéséhez. A testület felállása után az első jelentősebb esemény a falunap megünneplése volt. Az idén már nem együtt ünnepeltük a falunapot és a búcsú napját, a kettőt szétválasztottuk, hiszen a két eseménynek más-más jellege van, és más-más vendégeket is várunk. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy sikerült a falunap megünneplése egész napos programmal: felnőtt- és gyerekcsoportok sporttalálkozójával, babgulyásfőző versennyel - ezt hagyományossá is szeretnénk tenni -, ünnepi szentmisével, alkalmi ünnepi műsorral, melyen először ítéltük oda a kispiaci ,,Pro Urbe'-szerű díjat, melynek azonban még nem adunk hivatalos nevet. Az első ilyen díjat Szabó Margit nyugdíjas tanítónő kapta a pályán eltöltött negyven év munkája elismeréséért, különös tekintettel a falu tánccsoportjában elért sikereire, a másik díjazottunk Bíró László, a HK eddigi elnöke, aki 16 éven át vezette a falu közéletét. Rengeteg megoldatlan problémája van a mi falunknak is, így hát ezek megoldásáról szólnak a terveink. Kedvező körülmény, hogy az idén a helyi közösségek bekerültek a községi költségvetésbe, persze, tudni kell azt is, hogy kevés a pénz, amelyen osztozhatunk. Mi elsősorban az iskola és a kultúrház tatarozásáért, a szennyvízhálózat kiépítéséért ,,korteskedünk”, ezenfelül szeretnénk a falut szebbé tenni, a rokkantaknak megkönnyíteni a hivatalos helyekre, pl. a postára való eljutást stb. Halaszthatatlanul fontos továbbá a szennyvízelvezetés megoldása is. A falu ugyanis rendkívül alacsonyan fekszik, és a szennyvizet a régi emésztőgödrök eső idején nem győzik elnyelni. Hogy ezen változtassunk, rendkívül nagy beruházásra van szükség, melyre önerőből képtelenek vagyunk vállalkozni, de még tartományi, köztársasági, sőt talán még EU-s támogatásból is nehezen menne a megvalósítása. Tervezzük, hogy a HK vezetőségének üléseit időnként Szalatornyán tartjuk meg, ily módon bevonva a mintegy 5 km-re lakókat is a problémák megoldásába. Részt veszünk minden pályázaton, hiszen vannak tartalmas terveink. Ennek köszönhetjük azt a 150 ezer dinárt is, amelyet pályázat útján nyertünk út menti üdvözlőtáblák elhelyezésére. Jut majd ebből a pénzből hirdetőtáblákra is a temető elé, Szalatornyára stb. Van bőven tennivaló.
BAGI ZOLTÁN, a kommunális és vásártéri ügyek felelőse:
* A kommunális problémák megoldása cseppent sem könnyű feladat - mondja Bagi Zoltán. - Nálunk még tart a helyi járulék fizetése, de ebből elenyésző pénz gyűlik össze, jelentősebb beruházásokra nem elég, már csak azért se, mert elmúlt az a régi jó szokás, hogy a helyi járulék minden dinárjához hozzáadott a község. A közvállalatok sem hajlandók erre, szolgáltatásaikat az utolsó garasig ki kell fizetni, ráadásul a díjaik az elmúlt három évben a négyszeresére nőttek. A három bekötőút miatt szinte tranzitfaluvá vált a településünk, jelentősen megnőtt a forgalom, az utak túlterheltek, és útszegély híján töredezik az aszfaltburkolat széle. A karbantartása sokkal többe kerül, és ezt önerőből nem bírjuk. Jó volna kiépíteni a csantavéri utat is, mely Orommal kötne össze bennünket. A faluban mintegy ötszázan várnak telefonvonalra, de a postaforgalmi vállalat szabadkai részlege csak ígérget ez ügyben. Akik pedig annak idején rákapcsolódtak a telefonhálózatra, azok csaknem 2000 márkát fizettek érte, ennek ellenére kénytelenek ikervonallal beérni. Ugyanez a szolgáltatás abban az időben Szabadkán mindössze 300 márkába került. A gázhálózatot kiépítettük ugyan, de mindössze hetven háztartás kapcsolódott rá a rendszerre, elsősorban a borsos ára miatt. Pályázaton nyert pénzen új utcanévtáblákat is elhelyeztünk, igaz, sokkal több pénzt kellett ráfordítanunk, mint amennyit erre a célra kaptunk, mégis megoldottuk. Jelentős eseménye a falunak a vásár, melyet évenként tízszer szervezünk meg az adott hónap utolsó vasárnapján. Látogatottság és szervezettség szempontjából a mi vásárunk a negyedik Észak-Bácskában, mintegy négy-ötezer látogatóval. Rendbe tettük a vásárteret, kerítéssel láttuk el, vizesblokkot építettünk ki, legalizáltuk a jószágpiacot, és folyamatosan új tartalommal igyekszünk serkenteni a forgalmát, vonzóbbá tenni a látogatók számára. Így kerül majd sor augusztus utolsó vasárnapján az Augusztusi sokadalom elnevezésű rendezvényre, melynek legfőbb célja a hagyományápolás, a régi és kihalófélben lévő mesterségek bemutatásával, dobpergéssel kísért bejelentővel. Tervekből van bőven, de a megvalósításukhoz szükséges pénzből jóval kevesebb.
KENYERES Ivanka, a Jókai Mór ME elnöke:
* Nekem csupa szép közölnivalóm van - mondja derűlátóan Ivanka, a falu örökmozgó mindenese. - Azzal kezdeném, hogy a tartományi nagyberuházási alaptól pályázaton 1,5 millió dinárt nyertünk a művelődési otthon vizesblokkjának a felújítására. Ez valóban jelentős segítség, de a negyvenéves épületen egy alapos tatarozást kellene elvégezni. Annak idején ugyanis csak tetőt kapott, a mennyezet hiányzik, ezért csapadékos időben beázik, télen pedig szinte lehetetlen bemelegíteni. De remélem, majd ezeket a munkálatokat is elvégeztethetjük rajta. Azt hiszem ugyanis, hogy a Magyar Koalíció választási programja rátapintott a lényegre: a hagyományápolásra, az identitásmegőrzésére több pénz kell, no és nagyobb figyelem a sajtó meg más médiumok részéről. Remek az együttműködés a HK új vezetőségével, hiszem, hogy az egyesület terveit sikerül megvalósítani kampányeszközök felhasználása nélkül is. Jelenleg az egyesületnek 85 aktív tagja van. Működik a könyvtár, a kézimunkacsoport, az asszonykórus, a kicsinyek (óvodások) tánccsoportja, a moderntánc-csoport, a hagyományápoló kör, a festők, a fotózók és a videósok köre, valamint a gasztronómiai csoport Varbai András vezetésével. Tevékenységünk kalendáriumában szinte minden hónapban jegyezhetünk valamilyen jelentős eseményt. Tavaly először szerveztünk önálló, községi jellegű kézimunka-kiállítást, a festők Kanizsán önálló tárlatot rendeztek, részt vettek egy szlovákiai festőtábor munkájában, októberben pedig a Majkin salašon megrendezendő nemzetközi festőtáborra készülnek. Élénk érdeklődésre számítunk a november végén tervezett nemzetközi kórustalálkozónkon, hiszen mi is rengeteget vendégszerepelünk, és számtalan kórussal kerülünk baráti kapcsolatba. Októberben lesz 25 éve az új iskolaépülete avatójának, azt is alkalmi műsorral ünnepeljük meg. Fotókiállítást is tervezünk az év vége felé, mely révén településünk múltja és jelene régi fotók segítségével tárul a kíváncsi szemek elé. Az óvodás néptáncosok az idén Apatinban első helyezést értek el, jövőre már ,,nagyok' lesznek, új népi táncruhát vettünk nekik. Decemberben karácsonyi vásárt rendezünk a már negyedik alkalommal tartandó karácsonyváró ünnepi műsorra, mely mindig nagy érdeklődésre tart számot, és zsúfolásig megtelik a kultúrotthon nagyterme.
* Vérlázító dolgok
FRANCSIK JÓZSEF, az Agrokőrös magánszövetkezet igazgatója:
- A magánszövetkezetet 1991-ben alapítottuk - mondja az igazgató -, és jelenleg 46 termelő a tagja. A szövetkezetnek mindössze 1 hektár saját földje van, 115 holdat a November 29-étől bérel. Végeredményben a szövetkezet nem is a közös munka végett alakult meg, a tagok valamennyien művelik a saját és a bérelt földterületeiket. Elsődleges célunk a termelésszervezés, az árufölvásárlás és -értékesítés volt, és nem rajtunk múlik, hogy nem tudjuk megfelelően ellátni a feladatunkat. Nálunk a mezőgazdaság háza táján vérlázító dolgok történnek, melyek közül nekünk, földműveseknek a spekulatív magánosítás fáj legjobban. A rendszerbeli problémák miatt kell meghátrálnunk, és már ott tartunk, hogy mindössze az a szerepünk, hogy a monopolistákkal szemben védekezzünk. Rendszerbeli előírások híján elharapódzott a monopólium, a kiváltságosok kedvező helyzetbe kerültek, és ezt a pozíciójukat bezzeg féltve őrzik. Mindaddig, amíg szigorúan meg nem tiltják a viszonteladónak a tevékenységet - aki a forgalmáért sem tervet nem kénytelen készíteni, sem adót fizetni, ezzel szemben a szövetkezetet pedig minderre rákényszerítik -, ezért hát persze hogy működésképtelenekké válunk. Ha jó ára van a tejnek, akkor az állam tejport hozat be, ha egy kicsit fellendül a sertéstenyésztés, akkor Matijević húsgyáros húsbehozatalra kap engedélyt, és a hasznon felvásárolja a bácskai jó minőségű termőföldek jelentős részét. Mondja, vajon hogy maradhatna fönn egy négy-öt hektáros területen gazdálkodó kistermelő, hogyan lehetne versenyképes egy Miškovićtyal szemben, akinek mindig lesz 100 euróval többje, hogy az állami földek árverésén ránk verjen az árajánlattal?! Ezek sokkal súlyosabb problémák, mint amilyennek látszanak. A szövetkezet megalakulása után igazgatóként úgy gondoltam, visszaigénylem azokat a földterületeket, pontosabban az itteni állami birtok vagyonát, hiszen az a mi falunkat illeti. Eljutottam a követelésünkkel egészen Belgrádig, de akkor egy éjszaka - amikor épp úton voltam - felhívták telefonon a feleségemet, és életveszélyesen megfenyegettek: melegen ajánlották, hogy álljak el a követeléstől, különben rámehet a családom élete. Akkor kétéves volt az unokám, nem magam miatt, hanem az őmiatta ,,gondoltam meg magam'. Szeretnénk a szövetkezeten belül feldolgozórészleget működtetni hidegen sajtolt olajok, teljes kiőrlésű liszt előállításáért, meg is van hozzá a szükséges gépek nagy része, de sehogyan sem kapjuk meg a működési engedélyt. Azt mondja a kínai közmondás, hogy a szegénynek ne halat adj, hanem tanítsd meg horgászni. Hát mi bácskai parasztok a kapott horgászfelszerelésünkkel (értsd: elavult mezőgépeinkkel) is tudnánk halat fogni, ha nem volnának orvhalászok, főleg ha államatyuska nem volna jelen az orvgazda szerepében - mondja Francsik József.