A díj irányjelző

A díj irányjelző

Dr. Berényi Jánost, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács elnökét, mezőgazdasági szakembert és egyetemi oktatót Arany János Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény Díjjal tüntették ki Budapesten. A közismert szakembert az értékes elismerésről és a munkásságáról kérdeztük.

• Hosszú évtizedek elmélyült, tudományos munkássága után a napokban Arany János Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény Díjban részesült. Emellett a Budapesti Corvinus Egyetem díszdoktora is. Mi a véleménye a díjakról és a kitüntetésekről?

— Az emberi pszichológia része, hogy mindenki a közösség hasznos és megbecsült tagjának szeretné érezni magát. Nem hiába éppen az a legnagyobb büntetés, ha valakit kiközösítenek a társadalomból. A díj és az elismerés pedig éppen ennek a fordítottja. Egy fontos eszköz ahhoz, hogy felhívja rá a figyelmet, érdemes küzdeni és dolgozni. Minél magasabb rangú egy díj vagy kitüntetés, a díjazott annál nagyobb megelégedettségben részesül, hiszen közvetlenül érezheti a társadalom, az embertársai megbecsülését, azt, hogy nem volt hiábavaló időt, energiát fektetnie a munkájába. A díj és az elismerés egyfajta irányjelző is. Jelzi, hogy valaki jó irányba halad, azt az irányt érdemes folytatnia, hiszen felfigyeltek rá, elismerik, megbecsülik. A pénz ugyan nagyon fontos az ember életében, de a nem anyagi javak — amilyen egy díj vagy kitüntetés — olyan erkölcsi értékek, amelyek pénzben kifejezhetetlenek. Pénzért nem lehet megvenni egy díjat, arra rá kell szolgálni, ki kell érdemelni.

• Ön Vajdaság-szerte főként a kutatásai, a növényvédelem, illetve a növénynemesítés területén kifejtett munkája kapcsán vált ismertté. Mesélne az eddigi munkásságáról, az újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézetről, valamint a növénynemesítés fontosságáról?

— Kezdettől fogva — az agrármérnöki diplomám megszerzésétől — az újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézetben dolgozom. Az itt elért eredményeim alapján szereztem meg a magiszteri és a doktori fokozatot is, itt választottak meg tudományos tanácsosnak, mely rang a legmagasabb fokozat a kutatásban. Közben sikerült bekerülnöm az oktatásba is, a budapesti Corvinus Egyetem díszdoktorává avatott a felsőoktatási tevékenységem elismeréséül. Az újvidéki intézet legfontosabb tevékenysége éppen a növénynemesítés és a vetőmagtermesztés. Mindkettő a közvetlen gyakorlatot szolgálja. Az általunk nemesített új fajtákkal ugyanis a mezőgazdasági termelők nagyobb hozamot, jobb minőséget és több profitot tudnak elérni. Általánosságban elmondható, hogy a növénytermesztés sikerének 50%-a a jól megválasztott fajtától függ, a megmaradt 50%-ot pedig az alkalmazott agrotechnika, a talaj, az időjárás határozza meg. Ezért nem véletlen, hogy a gazdák állandóan keresik az új fájtakat, és ezt az igényt igyekszik kielégíteni a növénynemesítő. Nagy kihívás az is, hogy a növénynemesítés egy soha véget nem erő folyamat. A gyakorlatban újabbnál újabb igények jelentkeznek, amelyeket a növénynemesítés hivatott minél hatékonyabban kielégíteni. Például a klímaváltozással egyidejűleg kialakult az igény, hogy olyan újabb növényfajták kerüljenek a köztermesztésbe, amelyek jobban elviselik a magas hőmérsékletet, az aszályt, a klímaváltozás okozta egyéb kedvezőtlen hatásokat. Ez mondható el a növénytermesztés új, állandóan növekvő és terjedő módjáról, az organikus vagy ökológiai mezőgazdaságról is. Az organikus termesztés specifikumainak megfelelő fajtákról kell gondoskodni ahhoz, hogy ez a termesztési mód sikeres legyen. Jómagam Szerbiában elsőként szorgalmaztam az organikus növénynemesítést és az organikus vetőmagtermesztést, immár mindkettő sikeresen segíti nemcsak az elméletet, hanem a gyakorlatot is. A gyakorlatban újabbnál újabb növénykártevők és betegségek jelennek meg, az ellenük való védelem leghatékonyabb módja pedig éppen a rezisztens fajta nemesítése. Ezen a téren pedig az újvidéki intézet nemcsak határainkon belül, hanem külföldön is nagy sikerekkel dicsekedhet. Az NS jelzésű fajtákat ma már több millió hektáron termesztik határainkon kívül.

 A növénynemesítés természetesen nem azonosítható a génmódosítással, azaz a génmódosított élelmiszerek előállításával. Mi a véleménye a világszerte egyre hódító génmódosított élelmiszerekről?

— A génmódosítás egy eszköze a növénynemesítésnek, egy olyan új, innovatív módszer, amely a genetika és a biotechnológia legkorszerűbb eredményeire alapoz. Valóban megoldhatók vele azok a gondok is, amelyeket hagyományos nemesítési módszerekkel nem tudunk hatékonyan kezelni. Véleményem szerint a transzgenikus növények nem az ördög mesterkedésének eredményei, hanem a legkorszerűbb, leginnovatívabb tudományos eredmények termékei. A közvéleményt, igaz, nem a technológia érdekli, hanem az, hogy a transzgenikus növényekből előállított élelmiszerek veszélyeztetik-e a környezetet, vagy ami még ennél is fontosabb, veszélyesek-e az emberi egészségre. Ezekre a kérdésekre egyértelmű igen vagy nem választ nem lehet adni. Nagy erőbevetéssel folynak világszerte azok a kutatások, vizsgálatok, amelyek célja kivizsgálni a transzgenikus növények hatását a környezetre és az egészségre. A tengernyi eredmény ellenére mindmáig senki sem tudta egyértelműen bizonyítani, hogy ezeknek a növényeknek bármiféle káros hatásuk volna. Persze azt sem jelenthetjük ki, hogy nincs semmiféle káros hatásuk! A természetben minden mindennel összefügg, a dolgok bonyolultságából eredően nehéz a részeredményeket egy összefüggő képpé összerakni, de a tudományos berkekben most uralkodó nézet szerint a transzgenikus növények haszna messze felülmúlja a vélt vagy valós káros hatásokat. A haszonra ugyanis már most is vannak konkrét bizonyítékok (pl. a génmódosítással rovarellenállóvá tett növényeket nem kell vegyszerekkel permetezni a kártevők ellen, ami egyértelműen kíméli a környezetet, és az ember egészségének megőrzését is elősegíti azzal, hogy a táplálékban nem jelennek meg a rovarirtó szer maradványai. Persze vannak potenciális veszélyek is, például a herbicidrezisztens gyomnövények kialakulása, ez a jelenség azonban a hagyományos gyomirtó szerek alkalmazása során is megfigyelhető. Nekem továbbra is az a véleményem, hogy a transzgenikus technológia alkalmazásáról nem kell lemondani, hanem ellenőrzött körülmények között, jól átgondolt törvényjogi szabályozással igenis ki kell használni az ilyen növényeket.

 Vajdaság klasszikus mezőgazdasági paradicsom. Vajon az itt élő emberek tisztában vannak a természet nyújtotta lehetőségekkel, a természeti kincsek értékével? Ki tudják használni ezeket a lehetőségeket modern eszközökkel? Lépést tudnak tartani a világgal a mezőgazdaságot illetően?

— A mi mezőgazdaságunk környezeti feltételei (talaj és klíma) valóban kedvezőek, és ezek az előnyök messzemenően nincsenek kihasználva a gyakorlatban. Mégis nagyon furcsa helyzet állt elő. A kedvező környezeti feltételek mellett kiváló agrárszakembereink is vannak, a vajdasági gazdatársadalom szorgalma is közismert, ennek ellenére a mezőgazdaságunk teljesítménye mégis jelentősen elmarad például Hollandia, Franciaország és a többi fejlett agrárországétól. Ami nagyon hiányzik, azt egy szóval ki lehet fejezni, s ez nem más, mint a pénz. Persze túlzás volna azt állítani, hogy a pénzt leszámítva minden a legnagyobb rendben van. Eddig sajnos hiányzott az egyértelmű és hatékony politikai döntéshozatal, a szervezettség és még egy sor más dolog is. De egyre inkább kezd tudatosodni az emberekben a mezőgazdaság szerepe, egyfajta össztársadalmi megbecsülés jelei is mutatkoznak. Lassacskán ugyan, de konkrét lépesekre is sor kerül, erre példa a támogatási alapok létrejötte vagy az a lehetőség, amelyet az EU-tagság közelítése nyújt a pályázatok szempontjából. Biztos vagyok benne, hogy a mezőgazdaság most sem egy perspektíva nélküli tevékenység, különösen akkor nem, ha okszerűen, korszerű technológiák alkalmazásával folytatják. Élelmiszerre állandóan szükség volt és lesz, ráadásul egyre többre és egyre jobb minőségűre. A mezőgazdaság pedig az élelmiszer-termelés legjelentősebb kiszolgálója. Ezért látok nagy perspektívát Vajdaság mezőgazdaságában.         

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A díj irányjelző
Heti Interjúnk
Facebook

Támogatóink