home 2024. február 22., Gerzson napja
Online előfizetés
A demokrácián innen és túl
Tóth Péter
2019.04.12.
LXXIV. évf. 14. szám
A demokrácián innen és túl

Amikor a világpolitika eseményeit szemléljük, illetve azt nézzük, hogy mi történik Európában — például a Brexit tükrében —, illetve hogy milyen a politikai helyzet most szűkebb pátriánkban is — akár Európát, a régiót, az országot vagy a még szűkebb régiót értjük rajta —, akkor lehet egy olyan érzésünk, hogy az emberiség a civilizációs fejlődés során betévedt egy bizonyos zsákutcába.

Valójában sok mindent kipróbáltunk már a demokráciától az egészen súlyos diktatúrákig, és úgy tűnik, hogy valahogy nem sikerült megtalálni azt a rendszert, amely a jövőre nézve is szavatolná a továbbfejlődést.

Néha már olyan érzésünk támadhat, hogy az egyedüli, amiben bízhatunk, az a technológiai fejlődés. Csak a technika és a technológia az, ami mindig is jobb életet hozott sokak számára a történelem folyamán. Valószínűleg csupán ez adhat reményt a jövőre nézve is.

Egy érdekes felvetés merült fel a közelmúltban. Végeztek egy felmérést azzal kapcsolatban, hogy mi lenne, ha robotok irányítanának, ha robotok vezetnék az országokat. Ez valójában sokak számára a tudományos fantasztikum kategóriájába tartozik. Mégis érdemes eljátszani a gondolattal. Valószínű ugyanis, hogy egy mesterséges intelligencia, egy robot mentes lenne azoktól a gyarló emberi tulajdonságoktól, amelyek korunk és valószínűleg az elmúlt korok politikusait is jellemezték.

Kire bízná országa irányítását: egy robotra vagy egy politikusra? — erre a kérdésre kereste a választ egy, a közelmúltban készült európai uniós felmérés. Több mint 2500 uniós állampolgár véleményét kérték ki. Az eredmények feldolgozása után kiderült, hogy az emberek egynegyede nagyobb bizalmat szavaz egy gépnek, mint egy hús-vér politikusnak. Az is kiderült viszont, hogy az emberek 70 százalékának fenntartásai vannak a technológia vívmányaival szemben. Ők úgy vélekedtek, hogy a technológiai fejlettség több rosszat hozott a társadalomnak, mint jót. Az eredményekből az is kiderült, hogy a mesterséges intelligenciát és a robotikát illetően a hollandok a legelfogadóbbak, a legnagyobb ellenszenvet pedig a portugálok mutatják.

A politikusok mindig egy gondoskodó, jóságos vezető színében próbálnak tetszelegni, miközben egyre gyakrabban hallhatunk olyan véleményeket, hogy valójában nem is a nép akarata, hanem a politikusoknak a profi lobbisták, érdekcsoportok és aktivisták által ösztönzött szándéka érvényesül a demokráciában. Az erkölcsi megfontolásokat azonban az ilyen rendszerekben felülbírálhatja a többség akarata. Ez pedig odavezethet — többször is megtapasztalhattuk —, hogy végül a mennyiség győzedelmeskedik a minőség felett. A józan ész és az erkölcsi megfontolások ilyenkor nem mindig jutnak kifejezésre. A nem is olyan távoli XIX. és XX. századi történések is ezt mutatják.

Gyakran azzal az érvvel igyekeznek kiállni a demokráciákra jellemző képviseleti rendszer mellett, hogy kivitelezhetetlen lenne népszavazást tartani mindabban a sok kérdésben, amelyben a kormánynak nap mint nap döntenie kell. Emellett azt is szokták mondani, hogy az egyszerű polgárok valójában nincsenek is birtokában a bonyolult kérdések eldöntéséhez szükséges szakértelemnek. Akik pedig mégis, ők sem jutnak hozzá elég információhoz. A Brexit körüli már-már tragikomikus huzavonából is sok-sok tanulságot lehet levonni a jövőre nézve, de félő, hogy ebből sem okulunk.

Akik már többször éltek alkotmányos jogukkal, azaz részt vettek a választásokon, nemritkán tapasztalták, hogy miután az általuk támogatott személy vagy párt nyert, a legtöbb esetben megszegte vagy nem tartotta be a kampányban tett ígéreteit. Mit tehetünk ez ellen? Nem perelhetjük be a politikust vagy a pártot, hiszen még azt sem tudjuk bizonyítani, hogy rá szavaztunk. Ezért érdekes felvetés a robotok által irányított társadalom. Ez azonban más súlyos kérdéseket is felvet: ha minden munkát és felelősséget is majd a robotokra, a mesterséges intelligenciára bízunk, akkor valójában azt kellene definiálni, hogy saját jövőjének tükrében mi lesz az ember valódi szerepe.


A nyitókép Szalai Attila illusztrációja

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..