Ha Egerre gondolunk, legtöbbünknek azonnal a híres vár és a minaret jut eszünkbe, ám a történelmi hangulatú belváros más különlegességeket is rejt: ilyen a Kopcsik Marcipánia, ahol a cukrászművészet összefonódik a képzőművészettel.
A minarethez igen közel, a Harangöntő Házban található a marcipánmúzeum, mely 2005-ben nyitotta meg kapuit az ódon épületben. Kopcsik Lajos Guinness-rekorder cukrászmesternek, pontosabban az ő örökségének köszönhető a létrejötte. Ő a műveiben a cukrászatot valódi művészetté emelte, ezáltal tett szert nem kis nemzetközi sikerre. „Ha szobrász lennék, kőből faragnám a figurákat. Ha festő lennék, vászonra pingálnám azokat. De én cukrász vagyok…” — ez volt a mester hitvallása.
![]()
A művész mellszobra csokoládéból
Az épületbe lépve Kopcsik úr étcsokoládéból készült mellszobra fogadja a látogatókat — amint azt a kedves személyzettől megtudtuk, ennek kakaótartalma csaknem 99%, mivel ennyi szükséges ahhoz, hogy a mű időtálló legyen. Azt is elmondták, hogy az egri mester számos nemzetközi díjat zsebelt be munkáival: az 1996-beli berlini cukrászolimpián például 10 munkája mind a 10 kategória aranyérmét elnyerte.
A kiállításon mintegy 150, cukormasszából és glazúrból készült alkotás tekinthető meg, melyek színezése temperával történt. A legnagyobb szenzáció kétségtelenül a barokk szoba. Ebben a lenyűgöző térben minden egyes részlet — a padló, a tapéta, a függönyök, sőt még a kályha is — cukorból készült. A mester annak idején három éven át dolgozott a szoba megvalósításán, hogy megalkossa ezt az egyedülálló, édes enteriőrt.
![]()
Barokk szoba
Kopcsik olyan kuriózumokat is megformált cukorból és marcipánból, mint például az egri minaret, Van Gogh híres Napraforgók című festménye, templomi freskók vagy a Fabergé-tojások. Mindez nem csupán szakmai teljesítmény, hanem érzékeny művészi látásmód eredménye is. A művész munkáiban ott rejlik a magyar cukrászhagyomány, de ugyanúgy megmutatkozik benne a nemzetközi művészeti világ iránti tisztelet is.
Kopcsik Lajos munkásságában a magyar népi hagyományok kiemelt szerepet kapnak: műveiben nemcsak a cukrászati technikák, hanem a hazai kulturális örökség is megelevenedik. A kiállításon láthatók például aprólékosan kidolgozott hímes tojások, díszes szőttesek és kalocsai mintákkal díszített táblaképek — mindegyik cukormasszából készült. Ezek az alkotások nemcsak látványosak, hanem identitáshordozók is: a művész a motívumok által tiszteleg a magyar népművészet gazdagsága előtt, és egyúttal azt is megmutatja, miként válhat a hagyomány a kortárs cukrászat ihlető forrásává.
![]()
Kalocsai mintás ládika cukorból
A kiállított tárgyak mindegyike speciális vitrinben kapott helyet, hiszen ezek az olvadékony és romlékony anyagokból készült alkotások rendkívül érzékenyek a környezeti hatásokra. A vitrinek nemcsak a mechanikai sérülésektől védik meg a műveket, hanem az ideális hőmérsékletet és páratartalmat is megadják, ami elengedhetetlen az időtállóságukhoz. Így garantálható, hogy a látogatók hosszú évekkel a létrehozásuk után is ugyanolyan részletgazdagon és épségben csodálhassák meg ezeket a páratlan cukrászati remekeket.
![]()
Harang a Harangöntő Házban
Mivel a tárlat a Harangöntő Házban kapott helyet, a harangok sem hiányozhatnak a kiállításból: 2005-ben, Marcipánia „kikiáltása” alkalmából, Kopcsik egy életnagyságú harangot formált meg cukortésztából.
A múzeum szomszédságában található édességboltban a látogatók ízletes trüffelek, marcipánkülönlegességek és más finomságok közül válogathatnak, hogy ne csak a szem, hanem az ízlelőbimbók is maradandó élménnyel gazdagodjanak.
![]()
A látszat csal, a hordók sem fából készültek
![]()
Egri minaret
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
Fényképezte: Kalinka Tamás