Az újabb kori szokások közt, a dunántúli regölés mellett, különösen a magyarság keleti nyelvterületén van jelen ez a hagyomány. Az Erdélyben és Bukovinában, továbbá a Moldvában letelepedett székelyeknél a leírások is utalnak rá. Helyenként még élő szokás a téli ünnepkörben a maszkos alakoskodás.
Mottó: „A jövőnek sok neve van: a gyenge úgy hívja, elérhetetlen. A gyáva úgy, ismeretlen. A bátor lehetőségnek nevezi!” (Victor Hugo)
A karácsonyi-újévi történés adatainak közlését Gál Veronika, a Petőfi Sándor-program al-dunai ösztöndíjasa tette lehetővé. A bukovinai és a moldvai csumajárás hagyománya igen gazdag. Moldvában a régi hiedelem alapján betegségűző szerepe volt a csumának: ahol étellel kínálták, ott kevesebben haltak meg, ahol csumainget is készítettek, ott nem haltak meg pestisben. Hertelendyfalván fennmaradt a karácsonyi csumajárás, a nagyobb gyerekek, fiatalok csoportokat alkotnak, és elmennek a lányokhoz. Tréfálkodás közben a maszkba öltözött fiúkat a lányoknak fel kell ismerniük, mindaddig folytatódik ugyanis az alku, ameddig a fiú fel nem fedi a kilétét. A régi hagyományhoz híven az énekes csoportokat is két, jelmezbe öltözött maszkos „csuma” kíséri, ők a csoport hírnökei, akik előre mennek a házhoz. Éneklés alatt bent a házban letérdelve, keresztben tartott botokkal hallgatják az énekeseket a háziakkal együtt. A csuma öltözéke egy kifordított báránybőr bunda, derekán csengettyűk és kolompok vannak, melyekből minél többre van szükség, hogy kellő zajt keltsenek. Fején álarcot, kézzel készített maszkot visel, kezében pedig a csumabotot tartja. Fontos, hogy felismerhetetlen maradjon. A csumázásra december 24-én szokott sor kerülni, a beöltözött legények akkor mentek kisebb csoportokban. A csumázás hagyománya a lányos házakhoz kötődik. Ahol befogadják a hírnököt, karácsony estéjén oda mennek énekelni. A 2015. évben, összhangban a hagyományokkal, változatlanul a hertelendyfalvi Lőcsei család volt a házigazda.
Gál Veronika felvétele
A gyerekek és a hátrányos helyzetű családok az idén is csomagot kaptak, emellett a szervezők igyekeztek felkarolni a Temes-parti kisváros szellemileg visszamaradott gyermekeit. Hertelendyfalván a város vezetősége ötödik alkalommal szervezett újévi kézművesvásárt. Az eseményre azok a civil szervezetek, egyesületek kaptak meghívást, illetve jelentkezhettek, amelyek kézzel, egyedi technikával készített termékeket vagy a helyi hagyományoknak megfelelő árut kínáltak az ünnepkör hangulatával összhangban. A hertelendyfalvi Tamási Áron Székely—Magyar Művelődési Egyesület asztalán hagyományos recept alapján készült sütemények, székely varrottasok és karácsonyi díszek voltak.
