A Pécskához tartozó, egykor Csanád, ma Arad megyei Tornya (románul Turnu) falu arról nevezetes, hogy ősz felé három búcsút is tartanak ott, a települést ugyanis románok, szerbek, magyarok és romák lakják. Római katolikus parókiáját 1753-ban Marczibányi Lőrinc földesúr létesítette, majd leszármazottainak költségén épült 1851-ben a Szent Kereszt tiszteletére felavatott templom — derül ki Péterszabó Ilona Tornya fényben és árnyékban című könyvéből. Antal Péter, Pécska város polgármestere szerint a kiadvány egy színes, több etnikumú közösség freskóját tárja elénk.
A „mi” Bánságunkban lévő Csóka katolikus templomát is a Marczibányi család bőkezű segítségével emelték 1803 és 1809 között. A két templom a megszólalásig hasonlít egymásra, habár a csókait a legutóbbi tatarozás során halványzöld színűre festették, a tornyait viszont sárgára. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert éppen az „ikertestvér” templomoknak köszönhető, hogy bimbózni kezdett a kapcsolat Tornya és Csóka között.
Ennek története Szarvason kezdődött júliusban, amikor az aratóünnepség forgatagában Tóth Piroska és Suttyák András, a tornyai Pro Pir Kult egyesület vezetői színes nyomtatvánnyal a kezükben odaléptek a csókai főzőcsoportban szorgoskodó Borsos Kálmánhoz és feleségéhez, Katalinhoz. A felvétel természetesen a tornyai templomot ábrázolta, de a csókaiak is nyugodtan rámondhatták volna, hogy az övék. Beszédbe elegyedtek, és hamarosan kiderítették, hogy mindkét településnek a Marczibányiak voltak a tulajdonosai, és ez, valamint a gyorsan kialakuló kölcsönös szimpátia elegendőnek is bizonyult ahhoz, hogy megbeszéljék, ismét találkozniuk kell. 
A tornyaiak augusztus végén vendégeskedtek Csókán, Borsos Kálmán és Katalin viszont október első hétvégéjét töltötte a „szomszédság”-ban. Az útra elkísérte őket Morajkó József, a csókai helyi közösség tanácsának elnöke is. A Borsos házaspár csupa szépet és jót mesélt a fogadásukról és a látottakról, és az élmények sorából külön kiemelték, hogy október 6-án, az aradi emlékműnél ők is elhelyezhették a kegyelet koszorúját.
A 2007-ben alakult tornyai Pro Pir Kult civilszervezet célja a helyi hagyományok felkutatása, népszerűsítése, továbbadása, a régi paraszti világban használt eszközök és tárgyak gyűjtése, a népi mesterségek (fonás, szövés, kenyérsütés stb.) bemutatása, a Tornyán élő nemzetiségek kultúrájának, szokásainak felelevenítése. A kiállított tárgyak az általuk működtetett tájházban, falumúzeumban tekinthetőek meg. A helység látnivalói közé sorolják a román és a szerb ortodox, valamint a római katolikus templomot, az 1896-os Mária-jelenés helyszínét megjelölő kápolnát és Szentkutat, de az arra járók figyelmébe ajánlják az egyesület által szervezett Nemzetiségek Találkozóját is.
Mivel Borsos Kálmán elismert mesterszakács, a csókai Banka bácsi Gasztronómiai Egyesület alapítója és elnöke, a programból ezúttal sem maradhatott ki a főzés. Birkapörköltjét mindenki jóízűen kóstolgatta, Katalin viszont a tornyaiak kemencés finomságait dicsérte.
A vajdasági látogatókkal megismerkedett Antal Péter, Pécska polgármestere, és ez a két település közötti kapcsolat erősítését, együttműködését is jelentheti. Esetleg a hivatalossá tételét, de ez már nem csupán az újdonsült baráti társaságon múlik.