Borislav Petrović, a helyi közösség tanácsának elnöke azt mondja, talán elsősorban a szabadkai ipari park megnyitása, az ezzel megteremtett munkahelyek segítettek abban, hogy a fiatalok közül többen itt maradjanak. Ennek ellenére Bajmok egyik legnagyobb gondja már évek óta a pénzhiány, hiszen a városi költségvetés határozza meg, hogy az elkövetkező időszakban milyen projektumokra mennyi forrás juthat.

A katolikus templom homlokzatára ráférne a javítás

— A Köztisztasági és Parkosítási Kommunális Közvállalat rendezi a közterületek egy részét, mi pedig évről évre azon dolgozunk, hogy minél több terület kerüljön bele ebbe a programba, például az óvoda vagy a rátai általános iskola környéke, hogy levegyük ezt a terhet az intézmények dolgozóinak válláról. Az Útügyi, Várostervezési és Lakhatási Közvállalattal együttműködve sikerült több utcában kijavítani a kátyúkat, ez a cég tisztítja meg a vízelvezető árkokat is. Ezzel kapcsolatban pozitív visszajelzések érkeznek a falubeliektől, mi pedig ilyen tempóban szeretnénk folytatni a munkát. Sajnos még mindig sokan vannak, akik feltöltik az út menti vízelvezető árkokat, ezt a jövőben a Kommunális Rendőrség bünteti majd.

Bajmok egyik legnagyobb előnye a földrajzi fekvése, hiszen 25 kilométerre található Szabadkától, körülbelül 30-35 kilométerre Zombortól és Topolyától, illetve mindössze 7 kilométerre a szerb—magyar határtól. Az átkelő teljesen megújult néhány éve, ezzel megteremtődtek a feltételek a 24 órás nyitvatartáshoz. Ezt a helyi közösség tanácsa is sürgeti.

Bajmok

— Az Európai Unió engedélyére várunk. Kishatárátkelőként 7 és 19 óra között tart nyitva a Bajmok—Bácsalmás átkelő, de szükség esetén, például a nyári tömegek idején, előfordult, hogy este 10-ig vagy éjfélig is át lehetett itt lépni a határt. Sokat segítene, ha végre megnyílna állandóra, hiszen jelentősen lerövidítené az utat akár Budapest, Ausztria, Németország felé. Hogy mikorra várható az Európai Unióból az engedély, kérdéses, főleg most, a koronavírus-járvány idején, amikor egyébként sem működnek a kishatárátkelők. Ez a helyzet jelentősen lelassított szinte minden folyamatot. Az a fontos, hogy a feltételek megvannak, ha megérkezik a szükséges papír, az illetékesek azonnal intézkedhetnek.

Az elmúlt körülbelül tíz évben az egyik legnagyobb beruházás Bajmokon a sportcsarnok teljes felújítása volt, melynek hamarosan immár a hetedik fázisa kezdődik meg: ez a csarnok előtti plató rendezését és a kisebb, befejezőmunkálatokat foglalja magában. A központban a katolikus templom homlokzatát kellene sürgősen megjavítani, és a pravoszláv templomhoz tartozó parókia kialakítása is évek óta várat magára. Ez utóbbira az úgynevezett Lutz-házat szánták, de máig nem történt semmi az ügyben.

Felújított útszakasz

— Voltak kezdeményezések a korábbi polgármester részéről, tartományi alapoknál lehetett volna pályázni. Leültem beszélgetni mindkét pappal, de sajnos úgy vettem észre, hogy a katolikus és a pravoszláv atya is nehezen kezdeményez. Én viszont nem pályázhatok a nevükben. Aktívan be kell kapcsolódniuk a folyamatba, hogy a helyi közösséggel együtt találjunk megoldást a gondokra. A katolikus templomon egyébként a tető egy részét az idén lecserélték, de ezeket a munkálatokat a magyar állam támogatta, ennek semmi köze nem volt a már említett tartományi alaphoz. Ami pedig a pravoszláv parókiát illeti, ott az épülettel kapcsolatban például tavaly még csak a tulajdonjogi viszonyokat rendezgették. Amint említettem, ha sikerülne összefognunk, biztosan többre jutnánk.

A benzinkút mögött egy gyalogút húzódik, mely a Bačić utca, illetve a Szabadkai út felől a gyalogosan vagy kerékpárral közlekedők számára könnyítés, hiszen a főutat megkerülve juthatnak el a központig. Néhány hete viszont már alig látszott egy vékony sávnyi az aszfaltból. A tanácselnök azt ígéri, várhatóan hamarosan ezt is rendezik. Vannak azonban olyan problémák is, amelyekre hiába keresik a megfelelő megoldást, hiszen több ember összefogása kell a sikerhez. Ilyen például a falut keresztülszelő Krivaja patak folyamatos szennyezése.

Gyalogút a benzinkút mögött

— A Krivaja állapota a helybeliek hozzáállásáról, kultúrájáról ad hű képet, én erre nem tudok mást mondani — vonja meg a vállát a tanácselnök. — Sajnos mindig vannak, akik csakazértis alapon használják szeméttelepnek a patakot, még az állattetemeket is ide dobálják be. Amikor Szerbiában azok a nagy áradások voltak, rengeteg pénzt fordítottak vízgazdálkodásra az országban. Szabadka Várostól, a Vajdaság Vizei Közvállalattól, valamint az illetékes tartományi titkárságtól és köztársasági minisztériumtól összesen 45 millió dinárt kaptunk, ebből mi a kanális 75 százalékát teljesen kitisztítottuk, a medret kikotortuk, a központi szakaszt kibetonoztuk, az egykori kendergyárnál található három tavat rendeztük. Az egyikből halastó lett, ezt a helyi horgászegyesület tartja rendben. Higgyék el, alig telt el néhány nap, amikor kaptam egy fotót, hogy a Horvát utcában ismeretlen tartalmú, fekete zsákokat dobált valaki a Krivajába, az éj leple alatt. Mi nem tudjuk annyiszor kitisztítani a patakot, ahányszor egyesek képesek újra beszennyezni, illetve bekamerázni sem tudjuk a teljes szakaszt. Sok háztartásból beleengedték a szennyvizet, kiadtuk a figyelmeztetéseket, hogy súlyos büntetést kell fizetniük a jövőben, ha ez így folytatódik. Még tíz nap sem telt el, amikor a frissen rendezett tavaknál halpusztulásra figyeltek fel a horgászok. Valaki szennyezett vizet engedett a Krivajába, onnan került be a tóba. Meg kell érteni, hogy ha valaki feljelent egy szabálysértőt, az nem árulkodás, hanem közös érdek. Nevezhetjük a Krivaja szennyezését szemtelenségnek, felelőtlenségnek, de legyünk reálisak: ha nem tudjuk közösen megőrizni, amink van, akkor valóban nem tudom, mit lehet tenni, szélmalomharc az egész a részünkről.

Halastó az egykori kendergyárnál

Több mint egy évtizede téma a szennyvíztisztító kiépítése is.

— Amikor a falu vezetőségébe kerültem, az akkori hatalmi koalíció négy fő célt tűzött ki: a határátkelő és a szennyvíztisztító kiépítését, a sportcsarnok felújítását és a sportközpont rendezését. A szennyvíztisztító kiépítése a Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalathoz kötődik, ez a cég dolgozta ki körülbelül tizenöt évvel ezelőtt a tervezetet. Ez persze időközben elévült, úgyhogy fel kellett újítanunk a projektumot. Ami nagy plusz, hogy Bajmokon a csatornahálózat egynegyedét már lefektették. De tudni kell, hogy óriási, milliárdos befektetésről van szó. Tavaly a kommunális titkárság titkára, aki egyébként bajmoki származású, újra felvetette a szennyvíztisztító kiépítésének kérdését a polgármesteri tanácsosnál. Ez az egész Belgrádig jutott el. Most várjuk, hogy folytatódjon a történet. Bízom benne, hogy hamarosan pályázhatunk is, és fázisról fázisra haladva, lassan a szennyvíztisztító is kiépül. Arra törekszünk, hogy ha hosszú ideig tart is, de folyamatos legyen a munka ezzel kapcsolatban.

A tanácselnök — összegezve az elmondottakat — összefogásra szólítja fel a bajmokiakat.

— Arra kérném a helybelieket, hogy segítsék aktívabban a helyi közösség munkáját. Ha valami szabálytalanságot észlelnek, jelentsék nekünk, és azt is, ha szerintük valamin javítani kellene, mert összefogás nélkül nem tudunk haladni.