A csalogány és a betyárok

A csalogány és a betyárok

Csizmadia Anna bejutott a Fölszállott a páva vetélkedő döntőjébe

Az idei év márciusában az MTVA, a Duna Televízió Zrt. és a Hagyományok Háza Fölszállott a páva címmel népzenei és népitánc-vetélkedőt hirdetett. A versenyre 16 és 35 év közötti amatőr népzenei és néptánc-szólisták, illetve együttesek jelentkezését várták a teljes magyar nyelvterületről. A rendezvényt tisztelgésnek szánták a 40 évvel ezelőtt indult táncházmozgalom előtt, de a szervezők a 120 éve született zeneszerző-népzenekutató Lajtha Lászlónak, a 130 éve született Kodály Zoltánnak, a magyar néptánckutatás nemzetközi hírnevét megalapozó, 80 éve született Martin Györgynek, valamint a tizenöt éve Kolozsváron elhunyt zenetörténész-népzenekutató Jagamas Jánosnak is emléket kívántak állítani. A feladat cseppet sem volt könnyű, hiszen rá kellett venni a nézőket, hogy a kereskedelmi csatornákon futó tehetségkutatók helyett inkább az értéket válasszák, a hagyományos zenét, a táncot, az éneket fogadják be. A népszerűséget mérő adatok azt mutatják, hogy a fáradság nem volt hiábavaló. Sőt, a magyar hagyományőrzők és a közmédia munkájának elismeréseként az UNESCO a védnöksége alá vonta a műsort.
A felhívásra 360 produkcióval mintegy kétezren jelentkeztek. A Miskolcon, Százhalombattán, Győrött, Kolozsváron, Csíkszeredában, Pécsett, Szegeden és Gödöllőn megtartott selejtezőkről 48 műsorszám versenyzőit nevezte meg a zsűri, akik a tévékészülékek előtt ülőknek is megmutathatták tudásukat, tehetségüket. 12-12 néptáncegyüttes, zenekar vagy énekegyüttes, énekes vagy hangszeres szólista, valamint táncos szólista vagy táncospár mutatkozott be Fölszállott a páva négy elődöntőjében. Nagy örömünkre mindegyikbe jutott egy-egy vajdasági résztvevő: a szabadkai Róna táncegyüttes, a bácskertesi Csizmadia Anna énekes szólista, az óbecsei Cseszák Balázs és Cseszák Korcsik Anikó táncospár és a szintén óbecsei Fokos zenekar.  
Novemberben szombatonként mind a négy kategóriában három-három fellépőt értékelt a zsűri: Agócs Gergely népzenész, a Magyar Néprajzi Társaság népzene- és néptánc-szakosztályának elnöke, Diószegi László koreográfus, a Martin György Néptáncszövetség elnöke, Sebestyén Márta Kossuth-díjas énekesnő, a magyar kultúra követe, Sebő Ferenc Kossuth-díjas művész, dalszerző, népzenekutató, Tímár Böske néptáncos, a Magyar Állami Népi Együttes egykori szólistája, Zsuráfszky Zoltán koreográfus, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjének birtokosa. Egyenes ágon csoportonként egy-egy jelentkezőt juttattak tovább a középdöntőkbe, de a nyolc kieső közül is megmenthettek még kettőt, ami azt jelenti, hogy a két középdöntőben 24 produkció versengett. Közöttük a bácskertesi Csizmadia Anna és az Óbecsei Fokos zenekar.
A zsűri mindkét középdöntőből 4-4 produkciót engedhet a döntőbe, a nézők pedig összesen kettőt juttathatnak tovább. Ők tízen lesznek azok, akik közül a december 15-ei döntőben a zsűri kiválasztja a négy kategória győztesét, a nézők pedig megszavazhatják a Közönség Kedvencét. Szombat óta tudjuk, hogy a mi Csizmadia Annánk is versenybe szállhat a kategóriánként egymillió forintos fődíjért.

Őseink kincsének közlői
Fergeteges táncos-zenés műsorszámok, vidám hangulat és őszinte érzelmek jellemzik a Fölszállott a páva sorozatát. A versenyzők hétről hétre nehéz helyzetbe hozták az ítészeket, hiszen valamennyien a legszebbet és a legjobbat, tudásuk legjavát próbálták megmutatni.
A kupuszinai/bácskertesi Csizmadia Annát különleges kapcsolat fűzi a népdalokhoz, mivel a szüleitől tanulta őket. Az édesanyja mindig a saját népdalaikat énekelte otthon, így ivódott belé falujának zenei hagyománya. Általános iskolai tanulmányait Bácskertesen végezte, a középiskolás éveit Szabadkán, a Zeneiskolában töltötte. Jelenleg a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem másodéves hallgatója népi ének szakon.  
— Úgy érzem, hogy ezt a vetélkedőt nem szabad versenynek felfognunk. Nemesebb célért vagyunk a „szereplői”. A szegedi válogatóra sem versenyezni indultam, nem akartam jobbnak tűnni másoknál. Azt a kincset indultam közölni, amelyet az őseink hagytak ránk — vallotta Csizmadia Anna. 
A Sterbik László, Szerda Balázs, Jovánovity Péter, Csonka Balázs, Szabó András összetételű óbecsei Fokos zenekar a pécsi válogatóról dél-alföldi muzsikával jutott el az elődöntőig, ahol Rózsa Sándor nótái címmel bácskai összeállítást adtak elő. Azt mondják, a tánc vagy a zene, vagy mindkettő mindnyájuk gyermekkorában jelen volt. Táncoltak, zeneiskolába jártak, hegedülni, zongorázni, harmonikázni tanultak. Gimnazistakorukban kovácsolódtak csapattá, hiszen összekötötte őket a közös érdeklődési kör. Összejártak, buliztak, verseket zenésítettek meg, dalokat írtak, muzsikáltak. Egyszóval, azt tették, amit szerettek és tudtak. Így alakultak először Csikós, majd néhány tagcserével Fokos zenekarrá.
A bűbájos Csizmadia Anna a középdöntőben rimóci szerelmes dalokkal varázsolta el a zsűri tagjait, akik csupa tízessel jutalmazták az előadását. A szakemberek az igényes dalválasztáson kívül a természetes kisugárzását és a hitelességét dicsérték. 
A december elsejei középdöntő nézői az óbecsei fiúktól ismét megkapták a vidám hangulatú tamburamuzsikát, de megfogadva az egyik zsűritag tanácsát, ezúttal veretes dél-alföldi dallamok, úgynevezett ivós nóták csendültek fel a tolmácsolásukban.
— A betyárok betértek a csárdába, megittak egy pohárkával, elkezdtek mulatni, és remek hangulatot teremtettek — fogalmazott Sebő Ferenc.
Ez azonban csak 53 pontot hozott a tambura grál lovagjainak — ahogyan Herczku Ágnes műsorvezető nevezte őket —, ám ez nem volt elegendő a döntőbe jutáshoz. A nézők, elsősorban a vajdaságiak, bizonyára sok sms-t adtak le a Fokos együttesre, de számukra itt befejeződött a küzdelem. 
A vetélkedőről egyébként csupa jót olvashatunk a sajtóban. Családias hangulata, a produkciók színvonala, Herczku Ágnes és Novák Péter műsorvezetői stílusa valóban minden dicséretet megérdemel. Szentesi Zöldi László például így írt róla a Magyar Hírlapban: „A Fölszállott a pávában nem frusztrált idióták és magamutogató mitugrászok, hanem erőtől duzzadó, intelligens, okos, nyitott fiatalok szerepelnek. Nem versenyeznek: játszanak. Nem a pénzért, nem a dicsőségért, hanem azért, mert magyarnak születtek, és az ember a saját zenei anyanyelvén fejezi ki magát a legjobban.”
 

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink