A súlyzózással kapcsolatban azonban vannak tévhitek is, az erősítő edzés és a testépítés pedig nem ugyanaz. A versenyszerű testépítés teljesen más munkát, étrendet, fegyelmet igényel. Természetesen az erősítő, alakformáló sport is akkor lesz eredményes, ha ügyelünk az egészséges táplálkozásra, az elegendő folyadékbevitelre, a szükséges alvásra, valamint betartjuk a pihenőnapokat is. Utóbbi azért fontos, mert akkor regenerálódnak, fejlődnek az izmok.

A szabadkai Pahert Árpád azt mondja, fontos eldönteni, mi a cél. Ehhez mérten kell kidolgozni az edzéstervet és az étrendet.

— A mozgás mindig is alapelemem volt. Próbáltam több sportágat, mozgásformát. Rátaláltam a falmászásra, de éreztem, hogy kellene még valami, hogy egy kicsit erősebb legyek. Otthon saját testsúlyos edzésbe kezdtem, ezt másfél-két évig csináltam, majd egy barátom rávett, hogy menjünk el edzőterembe, de mivel ez a COVID idején volt, abba is maradt. Később visszatértem, akkor viszont a munka miatt hagytam abba. Később eldöntöttem, ezt rendesen akarom csinálni, és azóta űzöm.

Pahert Árpád öt évvel ezelőtt 59 kilogrammos testsúllyal…

* Sokan azt gondolják, aki súlyzókkal edz, az testépítő. A kettő közt lényeges különbség van. Hol a határ? Hol kezdődik a testépítés?

— Ha tágabb értelemben nézzük, már azt is testépítésnek nevezhetjük, ha valaki csak azért jár edzőterembe, hogy erősebb legyen. Ha jobban belegondolunk, az edzés arra való, hogy az ember erősebb, mobilisabb legyen, a testépítés viszont már specifikus, mert az egyén dönti el, hogy szeretne jobban kinézni, és erről van egy elképzelése. Ehhez már kell a diéta, de az alvásra is figyelni kell. A testépítés akkor kezdődik, amikor az ember nem csak erősödni szeretne.

…és ma 87 kilósan

* Milyen gyakorisággal látogatod az edzőtermet, illetve mennyi időt szánsz az edzésre?

— Elég sokáig heti hat alkalommal mentem, most heti ötször. Korábban más edzéstervet követtem, akkor elegendő volt egy pihenőnap. A jelenlegi edzésprogramom mellett heti kettő szükséges. Persze aktívan is lehet pihenni, egy kis futással, kerékpározással. Amikor pihen az ember, tehát nem edzi az izmait, akkor azok épülnek, regenerálódnak.

* A kardió mozgásforma fontos? Érdemes ezzel kombinálni az erősítő edzéseket?

— Fontos, főleg akkor, ha az ember lejjebb akarja vinni a testzsírszázalékát. Nem kell úgy elképzelni, hogy két-három órát kell bicajozni vagy futni, elég 20 percet vagy közepes tempóban sétálni.

* Jelenleg milyen edzéstervet követsz?

— Lényegében van a bemelegítő sorozat, majd ezt követi a két munkaszett. Ezek során a maximumhoz közel teljesítünk. Abban a két szettben jól megdolgozzuk magunkat, fokozatosan visszük fel a súlyokat. Mindenre kell edzeni, mert ha valaki csak lábra edz, akkor nem lesz egyensúly, a felsőtest is fontos. Azt szoktam másoknak is mondani, akik odajönnek tanácsot kérni, hogy az egész testre kell edzeni. Sokan gondolják, hogy ha például egy lány a felsőtestre gyúr, olyan lesz, mint egy férfi. Ez nem igaz. Csak izmos lesz.

* Ügyelsz arra, hogy egy edzés alkalmával egy konkrét izomcsoporton dolgozz, vagy vegyesen?

— Szét van bontva, mindenre léteznek külön napok. Van egy lábnap, egy váll-bicepsz, egy hát-, illetve egy mell-tricepsz napunk. Külön hasnapot is szoktam tartani. Lehet vegyesen is egyszerre minden izomcsoporttal dolgozni, de akkor sokkal kisebb az intenzitás, mert az ember nem éri utol magát erőben meg kitartásban.

* Hogyan lehet megfelelően beállítani a súlyt, hogy a szervezet elbírja, viszont a fejlődést szolgálja a terhelés? Illetve hány ismétlés az ideális?

— Attól függ, mi a cél. Általában egytől ötig vagy öttől tíz ismétlésig szoktunk elmenni. A súly akkor jó, ha az utolsó két-három ismétlés olyan, hogy beleadsz mindent, mert már alig tudod megemelni a súlyt. Az ember érzi, mikor lehet növelni a terhet. Ha például bicepszezel, tegnap öttel ment, ma már hattal. Kitűzöl egy célt, például a 10 kilót, ha azt már jól bírod, akkor mehetsz tovább, lehet növelni. Ha túl könnyű a súly, ha nagyon könnyen fel lehet emelni, akkor is változtatni kell. Azt is észrevesszük, mennyi ismétlést bírunk el, és lehet fokozatosan emelni.

* Milyen változásokat tapasztaltál magadon, amióta ilyen komolyan és elszántan edzel?

— Testileg azt, hogy öt éve 59 kilogrammos voltam, most meg 87, vagyis nagy a változás. Erőben is fejlődtem — ezt abból tudod, hogy nem a 10-est veszed elő, hanem már a 20 kilogrammos súlyt. Ami a lelkieket illeti, azt mondanám, ad egy megnyugvást. Munka után a stresszt is jobban le lehet küzdeni. Nem idegeskedem, hanem kiadom magamból. Könnyebb így az élet. Olyan, mint a hobbi, mert amikor az ember bemegy az edzőterembe, kizárja a külvilágot, és arra figyel, hogy jól, helyesen csinálja, közben elmúlnak a gondok, és minden könnyebb, amikor edzés után hazamegy. Néha azt érzed, hogy nincs kedved bemenni az edzőterembe, olyankor lehet egy kicsit visszavenni, vagy akár pihenőt tartani. Figyelni kell a test jelzéseit.

* Hosszú távon hogyan lehet fenntartani a motivációt?

— Figyeled, hogy elérd azt, amit szeretnél. Nálam ez úgy történik, hogy látom magam előtt a célom, hogy mit akarok, és haladok abba az irányba. Ez adja a motivációt, hogy igenis nyomom tovább, csinálom, mert mindjárt elérem, amit kitűztem, eljutok addig a bizonyos pontig. Ha például a guggolásnál elértem a 100 kilogrammot, akkor emelem 150-re, az az új cél, mely motivál. Sokszor az edzőtársak is motiválnak, bekiabálnak, hogy menni fog, fel fogod emelni!, és az is sokat számít. Könnyebben ráfordítod az agyad arra, hogy igen, ez menni fog, mert mások is ezt mondják.

Fotók: Pahert Árpád archívumából