Burgosba érve mindenki megpihen. Sokan megengednek maguknak egy pihenőnapot, hogy feltöltsék lemerülőfélben lévő elemeiket, rendezzék gondolataikat. Van a város főterén egy pad. Ül rajta egy bronzból öntött zarándok, aki mellé sokan odatelepednek, és elmondják neki gondjaikat. Ez az északspanyol város már nem Baszkföldön van, így a hangulata is egészen más. A távolságtartó és nehezen megnyíló baszkokat felváltják a sokkal nyitottabb, befogadóbb burgosiak. Ez a zarándokút első igazi, kozmopolita nagyvárosa. Ide mindenki okkal érkezik. Aki nem áthaladóban van a városban, az feltehetően a katedrális miatt jön.

A katedrális mindenhonnan látható

A burgosi Szűz Mária-katedrális természetesen a világörökség része. Spanyolország területéről eddig ötven helyszín került fel a prominens listára, köztük számos templom is van, de csak egy olyan, amely egymagában, más templom vagy kert, tér, óváros nélkül vált világörökségi helyszínné, mivel annyira értékes. Hispániában a történelem folyamán nagy területeket foglaltak el a mórok (afrikai arabok), és több évszázadra meghatározták a városok arculatát. Katolikus templomokat mecsetekké alakítottak át, melyeket később a keresztények visszaalakítottak. Az arabok főleg délen alkottak maradandót, az északi vidékekig kevesen jutottak el. Ezért az északi országrészben viszonylag nyugodtan lehetett építkezni – akár több száz éven át, így azon a vidéken számos monumentális katedrális maradt meg. Burgos büszkeségét 800 évvel ezelőtt kezdték építeni, és több mint fél évezreden át szépítették. Az eredeti terveket többször is bővítették. A templom a mai kinézetét 1765-ben nyerte el. Minden művészettörténeti korszak otthagyta jegyeit, de a templomot gótikus stílusúnak definiálják. A 84 méter hosszú és 60 méter széles épületet háromszáz év alatt emelték, a következő kétszázban pedig 19 kápolnával bővítették. A komplexum több mint 1 hektár területű, ikertornyai pedig 88 méterre magasodnak az ég felé. Szinte nincs olyan pont a városban, ahonnan ne lehetne jó fotót készíteni a székesegyházról. A katedrális mind a négy homlokzatát ízlésesen kidolgozták a három évszázad folyamán. A legelőkelőbb díszítést természetesen a templom eleje kapta. A főbejáratot nyolc királyi szobor díszíti, de legalább ennyire értékes a nyolcszáz éves rózsaablak is. Az épület többi kapuját apostolok, evangélisták és szentek szobrai díszítik. Eredeti kupolája beomlott, de a mostani már ötszáz éve dacol az időjárás viszontagságaival. A bazilikában több kasztíliai és spanyol király mellett számos egyházi méltóság is nyugszik, de a központi kupola alatt mégsem király vagy püspök alussza örök álmát. Ott várja a feltámadást Cid lovag, a hispán irodalom és történelem legismertebb hőse. Cid lovag, eredeti nevén Rodrigo Díaz de Vivar, a legenda és részben a történelmi dokumentumok szerint is hatalmas szolgálatot tett a spanyol népnek a mórok elleni harcban és visszaűzésükben Afrika területére. Volt ugyan életének olyan korszaka is, amikor száműzték Kasztíliából, és a mórok királyánál lelt menedékre. Ebben az időszakban a keresztények ellen harcolt, de az idő nem ezeket az éveket jegyezte meg róla. Hőstetteiről, vitézi tudásáról, bátorságáról, harci sikereiről legendák születtek, melyeket a későbbi korszakok költői dalokban tettek híressé, őt pedig halhatatlanná. Olyan ő a spanyoloknak, mint nekünk Mátyás király, a hispán irodalomban pedig ő Toldi Miklós. Egy kolostorban temették el, hamvait száz éve szállították át a burgosi katedrálisba.

A burgosi katedrális főoltára

A rendkívül gazdagon díszített szentély, sekrestye, kórus, kerengő és padok mellett az épületnek 19 monumentális kápolnája is van. Ezek a főhajó két oldalán és a szentély körül sorakoznak. Az eredeti tervekben feltehetően nem szerepeltek, vagy nem ennyi, illetve nem ekkora kápolnák. Kétségtelen, hogy a sok művészien kidolgozott kápolna teszi a burgosi Szűz Mária-katedrálist egyedivé – és nem mellesleg Spanyolország harmadik legnagyobb templomává. A XIII. és a XVIII. század közötti minden időszakból vannak kápolnák, melyek a vonatkozó művészettörténeti kor stílusjegyeit viselik magukon. Épült szentély a vallásközpontú gótika időszakában, az emberközpontú reneszánszban, és a barokkot jellemző, duci angyalkás díszítéssel is. Mindegyik páratlan szépségű, de három mégis kiemelkedik közülük. Az egyik legrégebben kialakított a Főkapitány kápolnája. Késő gótikus stílusban épült a XV. században, azóta csak állagmegóvást végeztek rajta. Nyolcszögletű kupola fedi, közepén pedig Kasztília 500 évvel ezelőtti módos főkapitánya és felesége pihen egy márványszarkofágban. A kápolna annyira díszes és kidolgozott, hogy sokan úgy emlegetik, mint katedrálist a katedrálisban. A Szent Teklának szentelt kápolna a legnagyobb az összes közül. Négy középkori, kisebb szentély és szorosan a bazilika mellett álló templom egybeépítésével jött létre. Ez azon két kápolna közül az egyik, ahol mindennap miséznek. Barokk stílusú díszítése az egyik legszebb barokk szentéllyé teszi az Ibériai-félszigeten. A Szent Katalin-kápolnában egyházi múzeum működik. Nyolc évszázad vallási relikviáit, egyházi és világi dokumentumokat, püspöki portrékat, szobrokat és szőnyegeket őriz. Érdekes kápolna a Szent Miklósról elnevezett szentély is. Ez az összes közül a legrégebbi, és az egyetlen, melyet a templommal (főhajó) egy időben építettek. Márványpadlója alatt nyugszik a katedrálist megálmodó és a kezdeti építkezést pénzelő püspök. A bazilika főkápolnája az épület központi részén helyezkedik el. A mennyezetet tartó oszlopok és az őket összekötő öntöttvas kerítés jól elhatárolja a központi szentélyt a katedrális többi részétől. Ez a kápolna lehetett valamikor az eredeti templom, mivel írásos dokumentumok maradtak fent, hogy ebben a térben már 1230-ban miséztek, kilenc évvel az építkezés megkezdése után. A főoltárkép az 1600-as évek közepén készült, és a templom 38 oltárfestménye közül a legértékesebb. Szűz Máriát ábrázolja mint a burgosi érsekség védőszentjét. A többi kápolnához is fűződnek történetek. Mind egy-egy korszak jellegzetességeit viseli az olasz művészek alkotásaitól egészen a flamand műhelyek mesterembereinek munkáiig. A katedrális minden kápolnája külön-külön is megállná helyét mint templom, de így együtt felbecsülhetetlen értéket képviselnek.

A Főkapitány kápolnája

Van a burgosi Szűz Mária-katedrálisnak egy különleges órája is, az El Papamoscas. Az épület legkülönlegesebb nem szakrális eleme a legpontosabb fordításban: légykapó. Az óraszerkezet része egy emberi figura, mely minden egész órában kinyitja a száját, ezzel egy időben pedig kezével meghúzza a harang kötelét, és annyit üt, ahány óra van. Tátogó szájmozdulata olyan, mintha legyet próbálna elkapni, ezért ragadt rá a légykapó elnevezés. Egy velencei órásmester műhelyében készült szerkezeten van még egy figura. Martinillo a negyedórákat jelzi. Minden 15 percben megkongat egy kisebb harangot, mely az első, a második és a harmadik negyedórát jelzi. Az 500 éves Papamoscas legendáját a QR-kód segítségével ismerhetik meg.

Három évszázad munkájának eredménye

Templombelső