Boris Johnson lett az új brit miniszterelnök

A várakozásoknak megfelelően Boris Johnson volt brit külügyminisztert, London egykori polgármesterét választották meg a kormányzó brit Konzervatív Párt új vezetőjévé, a távozó Theresa May miniszterelnök utódjaként. Johnson hivatali utódjával, Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszterrel versengett a pártvezetői tisztségért. Johnson győzelme — tekintettel arra, hogy a Konzervatív Párt kormányon van — a brit parlamentarizmus konvenciói alapján egyúttal a miniszterelnöki tisztség elnyerése is. A két jelölt közül a Konzervatív Párt csaknem 160 000 tagja választotta meg az új vezetőt postai szavazással. A folyamat a múlt héten zárult le, az eredményt pedig a londoni Queen Elizabeth II konferencia-központban a vezetőválasztás szervezéséért felelős tory frakciótestület, az 1922 Bizottság jelentette be. A testület ismertetése szerint Hunt csaknem 47 000, Johnson viszont több mint 92 000 szavazatot kapott. A részvételi arány 87,4 százalékot tett ki a szavazáson.

Peking meghúzta a vörös vonalakat

A múlt héten tette közzé Kína a legújabb, biztonságpolitikáját részletező fehér könyvét, a dokumentum tartalmáról pedig már az eredeti, illetve az angolra fordított cím közötti különbség is sokat elmond. Utóbbi ugyanis a 27 000 szavas szövegből egyetlen mondatot emel ki, mely szerint Kína sohasem fog világhegemóniára törekedni. A külföldi félelmek csillapítására szánt, a pártsajtó által terjesztett verziónál izgalmasabb a dokumentum eredeti címe: Kína nemzetbiztonsági fehér könyve egy új korszakban. Ez ugyanis a Hszi Csin-ping elnök által 2017-ben, a Kínai Kommunista Párt tizenkilencedik kongresszusán meghirdetett új korszakra utal, mely távol áll a visszahúzódó, előzékeny politikától. Hszi elképzelései szerint Kína 2050-re a globális politikai folyamatok befolyásolására képes, világszínvonalú hadsereggel felvértezett nagyhatalom lesz, ezt azonban a közölt dokumentum inkább feledtetni, mint megerősíteni igyekszik. Elsa Kania, a Center for a New American Security elnevezésű kutatóintézet vezető munkatársa úgy fogalmazott, hogy a fehér könyvben használt, helyenként szokatlanul éles stílussal Peking célja az lehetett, hogy egyértelművé tegye a világnak a vörös vonalakat.

Felépülhet az amerikai—mexikói határra tervezett fal

Donald Trump amerikai elnök átcsoportosíthat összegeket a határfal építésére a Pentagon (védelmi minisztérium) költségvetéséből — döntött az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság. A testület — mely az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét tölti be — 5:4 arányban szavazott amellett, hogy Donald Trump a Pentagon büdzséjéből csoportosítson át összegeket az amerikai—mexikói határra tervezett fal építésére. A konzervatív bírók a kormányzat terve mellett voksoltak, a liberálisok pedig ellene. A kormányzat 2,5 milliárd dollárt kíván átcsoportosítani e célra. A Pentagon korábban már beleegyezett a tervbe, de az egyik szövetségi fellebbviteli bíróság — helyt adva a Sierra Club nevű környezetvédő szervezet és a határ menti közösségek egy csoportja közös perkérelmének — felfüggesztette a végrehajtást. A kormányzat a legfelsőbb bíróság elé vitte az ügyet.

Nyitókép:  Niklas Halle'n/AFP/Getty Images)