A bolyaisok bizonyított létjogosultsága

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

A bolyaisok bizonyított létjogosultsága

- Szabó Attila fotójaA zentai Bolyai Matematikai-természettudományi Tehetséggondozó Gimnáziumban és Kollégiumban már a felvételi vizsgára, az új diákok fogadására készülnek, de hamarosan ismertté válik a nyári táboraik listája is. November közepén emlékeznek meg Bolyai Farkas halálának 150....

- Szabó Attila fotója

A zentai Bolyai Matematikai-természettudományi Tehetséggondozó Gimnáziumban és Kollégiumban már a felvételi vizsgára, az új diákok fogadására készülnek, de hamarosan ismertté válik a nyári táboraik listája is. November közepén emlékeznek meg Bolyai Farkas halálának 150. évfordulójáról. Ebből az alkalomból a tudós életútját, munkásságát népszerűsítő vetélkedőt terveznek, melybe szeretnék bevonni a környékbeli többi középiskolát is. Jövőre lezárul egy korszak az intézmény életében, hiszen megtartják majd az első érettségit és ballagást. Fontos feladatnak tekintik, hogy az első végzős generációval megismertessék a lehetőségeket, a továbbtanulási feltételeket. A Hét Napban mindig beszámoltunk az éppen aktuális történésekről, legutóbb a diákétkezde megnyitásáról, most azonban egy összefoglaló beszélgetésre kértük fel Gajda Attila igazgató urat.
- Úgy érzem, három év alatt az iskola messze meghaladta a kezdeti célkitűzéseket, elérte, sőt, már túl is szárnyalta azokat az irányelveket, amelyekért alapították, vagyis bizonyította a létjogosultságát. Népszerű a tanulók körében, a szakmában viszont tekintélyt vívott ki. Az eredmények már mutatkoznak, nemcsak a természettudományok terén, hanem más tantárgyakban is. Nem biztos, hogy mindig csak a tanulmányi jelentéseket kell mérvadóak tekinteni, az igazi visszajelzések később érkeznek, amikor ezek a gyerekek már befejezték az egyetemi tanulmányaikat, munkába állnak. Akkor lesz tényleges jutalma a befektetett energiának, pénznek, munkának. Ez az intézmény nemcsak Zentának szól, hanem az egész Vajdaságnak. Ezt a diákjaink összetétele is tükrözi: 28 helyiségből jöttek, 53-an vannak. Mi azonban nem a mennyiségre, hanem a minőségre és az odafigyelésre helyezzük a hangsúlyt. Sok még a hiányosság, hiszen épülőfélben vagyunk, nemcsak a szó szoros értelmében, hanem szervezési és emberi szempontból is. Adva van egy kötött program, amelyet a köztársasági oktatási minisztérium ír elő nekünk, és az általunk kitűzött cél, hogy a legtehetségesebb, a természettudományokban jeleskedő fiatalokat összefogjuk, és maximális lehetőségeket biztosítsunk számukra. A kettő között kell egyensúlyt tartanunk, és ez remélhetőleg sikerül is. A délelőtti oktatás után délután több mint húsz fakultációból választhatnak a kreativitásuk és az érdeklődési körük alapján. A felszereltségünkkel az élen járunk ugyan, de az igényeinket és a szükségleteinket még nem elégíti ki, vagyis minden viszonylagos. Három tantermünk van, ebből egy szakkabinet, jövőre viszont már négy osztályunk lesz. A tetőtéri szintben van a kollégium 53 férőhellyel, jövőre már az is teljes kapacitással működik, az idén tavasszal elkészült a diákétkezde is. Lassan alakul a gimnázium udvarának az arculata, vagyis sok még a tennivaló. Fontos, hogy a kapcsolataink is kezdenek beérni, itthon és külföldön egyaránt. Nálunk ilyen képzés, kimondottan a tehetségekkel való foglalkozás nem folyik, ezért Magyarországról próbálunk tapasztalatokat szerezni, ottani mintákat átültetni, a tanárainkat is igyekszünk tovább képezni. Hamarosan bekapcsolódunk a nemzeti tehetségsegítő tanácsnak a munkájába, amely most alakult, doktor Csermely Péter neve fémjelzi. Alapítványt hoztunk létre a tehetséges magyar diákokért, még ez is a kezdeti stádiumban van, de már eredményekkel büszkélkedhet. A hosszú távú fejlesztéssel végleges helyet kívánunk biztosítani magunknak a középiskolák között.
* Az iskola táborokat, versenyeket szervez, a diákok a város életéből is igyekeznek kivenni a részüket, vagyis mindenképpen folyamatosan jelen akarnak lenni a köztudatban.
- Mindez az imázsunk építéséhez tartozik. Az ősszel megrendeztük a kutató diákok konferenciáját, tavasszal pedig a XV. nemzetközi matematikaverseny házigazdái voltunk, ami valóban nagy feladatot jelentett számunkra. Valóban, igyekszünk mindenhol ott lenni, ahol valami történik. Vetélkedőkön veszünk részt, de nemcsak matematikából vagy a természettudományi tárgyakból, hiszen színjátszó körünk is működik. Fontos látnia a közösségnek, hogy itt nemcsak kalodába fogott, szűk látókörű matematikai képzés folyik. Nem hiszem, hogy mindenkiből kutató matematikus vagy tanár lesz, sőt, a legjobb diákjaink irodalomban és képzőművészetben is jeleskednek. Ez elviheti őket más területekre, de a matematikai gondolkodás segítséget jelent majd nekik, bárhova kerülnek is. A versenyeredmények magukért beszélnek, a természettudományi tantárgyakban vajdasági szinten az első három helyezett között biztosan van bolyais, az első tízben pedig több is. A táborokat különösen fontosnak tarjuk, hiszen népszerűek, és általuk a szélesebb tömeghez fordulhatunk. Ezen a nyáron igyekszünk színesíteni a palettánkat, az informatika és a matematika mellett csillagászattal, fizikával is foglalkozunk, megnézzük, milyen lehetőségek rejlenek a kémiában, biológiában, de nem zárkózunk el az olyan témaköröktől sem, mint az ifjúsági vezetőképzés vagy az emberi jogok és a kisebbségi ügyek.
* A népszerűséghez minden bizonnyal hozzájárulnak az évről évre megszervezett bemutatkozó körutak, a nehéz felvételi vizsga híre viszont visszariaszthatja az érdeklődők egy részét.
- A tájékoztató körutat a szabadkai Kosztolányi gimnáziummal közösen szervezzük, ami tulajdonképpen bemutatkozó a gyerekeknek, a pedagógusoknak, a szülőknek, hiszen ide szeretnénk édesgetni az adott közösségek legtehetségesebb tanulóit. Ez már áprilisban lezajlott, jövőre viszont más stratégiát tervezünk alkalmazni. Számunkra is fontos felmérni, milyen szinten van az általános iskolákban az oktatás. Felmerül az a kérdés is: ki a tehetség? A tehetség ugyanis nagyon sokrétű lehet, a kibontakoztatására pedig több módszer is létezik. Csak akkor tudjuk felszínre hozni, ha lehetőséget adunk rá. Képletesen mondom, de alkalmat kell adni az ugrásra a gyerekeknek, és meg kell őket tanítani a repülésre. A vidék látogatása során hangsúlyozni kell azt is, hogy nemcsak a tehetség számít, hanem az addig befektetett munka, de nagyon sokat jelent a jó tanár is. Először a tanári káderkérdéseket kellene megoldani, utána beszélhetünk magyar oktatásról, magyar egyetemről. Az első évben 150-200 jelentkező volt, de a számuk most már lassan csökken. A felvételi, amelynek a kérdéseit nem mi határozzuk meg, valóban nehéz, és elkedvetlenítő hatása van. Ezek viszik az elit iskola gondolatát olyan szintre, hogy a mindennapi emberek azt hiszik: ide csak a szuper talentumok jöhetnek. Valóban van néhány kivételesen tehetséges diákunk, aki világszintű eredményeket tud felmutatni. Közéjük tartozik Homolya Miklós, aki ezüstérmet hozott haza Indonéziából a diákolimpiáról. Sokan úgy gondolják, valamennyi tanulónak olyannak kellene lennie, mint ő, pedig mi azt szeretnénk, ha mindenki magát adná.
* A tehetséggondozó gimnáziumokról valóban sokat beszélnek, ki ilyen, ki olyan véleménnyel van róluk, de figyelnek-e rájuk azok is, akik az anyagiakat biztosítják?
- Mondhatom, hogy a lehetőségekhez mérten valóban próbálnak segíteni nekünk, de az ígéretekből azért továbbra is több van. Itt mindig olyan időszakot élünk, amikor gazdasági krízis van, vagy választások, vagy megszorítások, esetleg árvíz... Bekerültünk Vajdaság kilenc kiválasztott, stratégiai jelentőségű középiskolai oktatási intézménye közé, amiből jövőre talán már nagyobb hasznunk lesz. Magyarország is támogat minket, valamint a zentai önkormányzat és a Magyar Nemzeti Tanács is. Elégedett azonban soha nem lehet az ember, hiszen lassan már nem férünk el, például csak két irodánk van. A konyhánkkal és a kollégiumunkkal is próbálunk bizonyos anyagiakat teremteni, de Zentán nem túl fejlett az idegenforgalom. Ebből nem tudunk profitálni, kicsi a kapacitásunk, a bevételünk azonnal el is fogy, hiszen még a konyha sincs teljesen felszerelve. A célunk egyébként is az, hogy a saját táboraink részére teremtsük meg a feltételeket, hogy hozzáférhető árat szabhassunk az érdeklődőknek. Az alapítványunk is akkor lesz igazán életképes, ha majd három-négy szakember dolgozik azon, hogy járja a terepet, pályázatokat írjon, foglalkozzon a diákokkal. Egyébként a mi életünk sohasem unalmas, sőt, nagyon is mozgalmas. Igaz, hogy csak három osztályunk van, de ugyanazok a gondjaink, mint a nagy iskoláknak. A tanulmányi versenyek idején előfordult, hogy egy hétvégén többfelé utaztak a gyerekek. Azt meg is kellett szervezni. Tudjuk, hogy az intézményünk diákjait már többféle névvel is illették, de mi azt szeretnénk, ha lassan ez a kifejezés hódítana teret a köztudatban: bolyaisok.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink