Az intézményt 2005-ben alapították, vagyis két évtizede áll a vajdasági magyarság kultúrájának szolgálatában. Feladata hagyományaink feltárása és begyűjtése, hagyatékok feldolgozása, a kulturális örökség megóvása, a művelődési élet folyamatos figyelemmel kísérése és támogatása, könyvkiadás, szervezés, kutatások segítése, szellemi és tárgyi értékeink megőrzése.

Fotók: dr. Pásztor Bálint Facebook-oldala

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet abban az időben jött létre, amikor a híradások a magyarverésekről szóltak, a magyar közösségben és politikumban viszont megvolt a kitartás, a bölcsesség, az állhatatosság és a jövőbe tekintés, hogy megalapítson egy ilyen intézményt — hangsúlyozta ünnepi beszédében dr. Pásztor Bálint. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt mondta, hogy a VMMI megalapítása példaként állt a többi nemzeti közösség előtt, és ennek mintájára jöttek létre hasonló intézmények a VMMI megalakítása utáni hónapokban és években.

Pásztor Bálint rámutatott, hogy decemberben nemcsak a karácsonyt várjuk és ünnepeljük, hanem a VMMI fennállását is, emellett pedig „évek óta ünnepeljük a töretlen szerb—magyar kapcsolatokat. Azt a szerb—magyar barátságot, amely azt eredményezhette, hogy a vajdasági magyar oktatás, tájékoztatás, nyelvhasználat és művelődés terén is eredményekről tudunk beszámolni, és eredményeket tudunk ünnepelni.” Hozzátette, hogy a jelenlévők közül már 2005-ben is sokan sokat tettek azért, hogy „a vajdasági magyar közösségnek legyen jelene és legyen jövője is, hiszen mi mindannyian kellünk ahhoz, hogy ilyen eredményeket fel lehessen sorolni”.

A VMSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a VMMI-nek már a 2013-beli magyar—szerb történelmi megbékélés előtt is óriási szerepe volt az 1944—45-ös magyarellenes vérengzések feltárásában. A történelmi megbékélés ugyanis csak úgy tudott létrejönni, hogy „lezártuk a közös történelmünknek a legsötétebb fejezeteit”.

Pásztor Bálint végül leszögezte, hogy a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet a kultúra és a tudomány terén a vajdasági magyarság egyik csúcsintézménye.

Nacsa Lőrinc, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára kiemelte, 20 év munkája kellett ahhoz, hogy most együtt lehessen ünnepelni. „Kellett mindenkinek minden munkája, és szerintem ezért óriási köszönet illet mindenkit” — fogalmazott. Később így folytatta: „Nemzedékről nemzedékre állunk be abba a szolgálatba, amely a magyarság boldogulását tűzte és tűzi ki a szülőföldjén. Magyarország Kormánya mindenkor azért dolgozik, hogy virágozzon a magyar nemzet. Ez a magyar kormány nemzetpolitikájának a kulcsa, hogy ismét előnyt jelentsen magyarnak lenni a Kárpát-medencében és szerte a világban” — hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy nem volt ez mindig így, „2002 után a külhoni magyarság mostohagyermek volt a baloldali kormányok számára”. Hozzátette, hogy 2010 óta, „amióta újra Orbán Viktor lett Magyarország miniszterelnöke, az volt a cél, hogy a baloldal nemzetpolitikai romhalmaza helyébe felépítsünk egy sikeres és egy győztes nemzetpolitikát. Kulturális nemzet vagyunk, amelyhez tartozni nemcsak vérségi leszármazással, hanem tudással, cselekedetekkel és szívbéli elköteleződéssel is lehet. A művelődés tehát nemcsak egy-egy intézménynek és még kevésbé kizárólag a kultúrpolitikának a feladata, hanem minden magyarnak ez egy szívbéli feladat. Az első magyarok a Kárpát-medencében, akik békés és biztonságos jövőt akartak családjaiknak, ma bennünk és velünk, Önökkel együtt győznek. Ennek a győzelemnek az egyik titka az, ha a szomszédos országokkal is jó, kifejezetten baráti viszonyt sikerül kialakítani, mint amilyet ma Magyarország Szerbiával ápol” — szögezte le Nacsa Lőrinc.

Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében kiemelte, „a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet nap mint nap kulturális örökségünk őrzője, a jelen értékeinek gondozója és a jövő formálója, a múltat és a jelent fonja össze, hogy legyen és erős legyen a jövőnk”. Hozzátette, hogy a VMMI mára megtartóerővé vált a vajdasági magyar kulturális életben. „Több mint száz éve küzdünk itt a Délvidéken a megmaradásért, és küzdelmünk eredménye, hogy ma a Kárpát-medence legszervezettebb külhoni magyar közössége vagyunk” — mutatott rá az MNT elnöke.

„Mára a VMMI olyan intézménnyé vált, amely nemcsak őrzi, hanem alakítja is a vajdasági magyar közösség kulturális életét és gondolkodását” — mondta dr. Juhász Bálint. A tartományi képviselőház elnöke szerint a VMMI megalakítása és történelme mögött is az a koncepció áll, amely szerint nem folyton Budapest felé tekingetve kell kialakítani az életünket, hanem a politikai érdekérvényesítésünket latba vetve, a közösség érdekében, a közösség jövőjét szem előtt tartva kell intézni az ügyeket.

Juhász Bálint közös lélegzetvételhez hasonlította a magyar kultúrát, és közölte, „a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet ezt a lélegzetvételt őrzi, gazdagítja és továbbadja. Egy közös otthont teremtett, egy olyat, ahol a Kárpát-medence magyar intézményei és alkotói nem vendégek, hanem szívesen látott rokonok, hogy ne mondjam, családtagok” — hangsúlyozta. „Az intézet 20 esztendeje arról szól, hogy volt és van mit őriznünk” — tette hozzá.

Kormányos Gyöngyi, a VMMI igazgatója beszédében kiemelte, hogy két évtizeddel ezelőtt „elhivatott intézményalapítók és -vezetők, együttműködő szakmai partnerek itthon és a Kárpát-medencében, alapító szervezetek és támogatók közös erővel azon dolgoztak, hogy hidat építsenek múlt, jelen és jövő nemzedékek, régiók és országok között, és hogy ennek a hídnak a pilléreiben minden megtalálható legyen, amit a múltból a jövendőbe átvinni érdemes”. Mint mondta: 20 év egy határon túli magyar közösség történetében — különösen kisebbségi létben — jelentős időszak. „A mai nap nem csupán egy évforduló, hanem annak a bizonyosságnak, elszántságnak, elköteleződésnek a megünneplése, hogy a vajdasági magyar közösség képes volt megőrizni, továbbörökíteni és gazdagítani mindazt az értéket, amelyből kulturális nemzeti öntudata táplálkozik” — hangsúlyozta.

Hajnal Jenő, a VMMI alapítója beszédében visszaemlékezett az intézet létrehozásának folyamatára. Köszönetet mondott mindazoknak, „akik egy emberöltővel ezelőtt elhitték, mennyire fontos a délvidéki magyarság számára, hogy szülőföldjén újra otthonra találjon, felismerték, hogy ebben a küzdelemben egyedüli fedezékünk és védelmünk, pajzsunk és vértünk mindenekelőtt a fölnevelő táj, anyanyelvünk, hitünk, tudásunk és kultúránk”. Mint mondta, a küldetés akkor „a délvidéki magyarság kultúrájának, tudományos életének, hagyományainak, anyanyelvének és identitásának megőrzése” volt „egy olyan intézet koordinálásában, amely a közösségünket átfogó magyar szerveződésekkel együttműködve vállalja a helyi közművelődési tevékenységek és a regionális feladatok segítését, irányítását tanácsadással és szolgáltatásokkal”.

Az ünnepség keretében köszönőajándékokat adtak át a felszólalóknak és a VMMI szakmai partnereinek.

A jubileumi rendezvényt a szerbiai Művelődési Minisztérium, a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság és a Bethlen Gábor Alap támogatta.