A Tordai-hasadék emlékképei

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

A Tordai-hasadék emlékképei

''A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve. A két átelleni meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek...” Szerencsére, minden emberi beavatkozás ellenére, ma is nyomon követhető ez a...

''A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve. A két átelleni meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek...” Szerencsére, minden emberi beavatkozás ellenére, ma is nyomon követhető ez a leírás, amit nagy mesemondónk, Jókai Mór Egy az Isten c. művéből kölcsönöztünk felvezetőképpen.
A 125 hektáron fekvő Tordai-hasadék (románul Cheile Turzii, németül Thorenburger Schlucht) 1939 (egyes források szerint 1938) óta természetvédelmi terület. Torda városa is szinte karnyújtásnyira (12 km) esik tőle. Egy idő óta autóbusszal is felkereshető újra, Szentmihály és Mészkő településen keresztül. Ezt választottuk mi is. A hozzávetőleg három kilométer hosszú és a 200 méteres magasságot meghaladó sziklafalak hátulsó bejáratáig (vagy ha így jobban tetszik: a kijáratig!) vezető utat azonban, amelyen keresztül az Aranyosba (általa pedig a Maros folyóba) ömlő Hesdát-patak is kifolyik, kicsiny csapatunk már gyalogszerrel kényszerült megtenni. Különcködő furulyásunk előbb sorra kifútta sípjából a látvány keltette meghatódottságával együtt az erdélyi balladákat, majd párját kézen fogva kövi gyíkként siklottak a többiek után a vadszegfűvel, orbáncfűvel, borsmentával gazdagon hímzett domboldalon.
Feledésbe merült immár a tordai romák vajdájának kacsalábon forgó ''házikó”-ja, elmosódtak a buszparkoló meg az összetákolt latrinák tőszomszédságában zsibongó emléktárgyárusok a dombtetőn, s talán már az is kikoppant az emlékezetünkből, hogy az idelátogató turistákat három nyelven köszöntő tábla magyar szövegéből szabályosan lemaradtak az ékezetek. Sajnos, a kirándulóhely völgyében hemzseg a szemét... pardon, az egyelőre még nem újrahasznosított hulladék. Ez az újdonsült határtalan (értsd: uniós) specialitás már nehezebben volt emészthető!
Egyébként a hasadékban harminckét feltárt barlang van, megközelítésük azonban, a helyenkénti függőhidak igénybevételével is, igen nehéz és veszélyes. Mi csak bekukucskáltunk... Közülük a legnagyobb a 75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas Porlik-barlang, ahol cseppkő is található. Regélik, hogy Szent László királyunk is erre menekült seregével egykoron a kun túlerő elől. A rettenetes hegy előtt megállva, lováról leszállva térdre borult, majd imádkozni kezdett. Az Úr meghallgatta a fohászt, és a tetejétől a talpáig szétnyitotta a hegyet a szent király előtt. Szent László lovának patkónyomai a hasadék feletti Patkós-kövön állítólag ma is látszanak. A beljebb merészkedők Balika (vagy Balyka) román betyár barlangját is megtekinthetik. A betyár II. Rákóczi Ferenc híve volt, és az itteni barlangokban bújt el a szabadságharc idején a labancok elől. Ígérem, legközelebb ezekre a helyekre is bemerészkedünk!
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Művelődési Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink