Az Ökobecse Polgári Egyesület Az óbecsei hajómalmok és az utolsó vízimolnár címmel kulturális örökségként 2022-ben jegyeztette be a Vajdasági Magyar Értéktárba az óbecsei hajómalmok történetét és hagyományát – tudtuk meg Kis Zoltántól, az egyesület elnökétől. 2025-ben aztán sikeresen pályázott a magyarországi Agrárminisztérium által meghirdetett nemzeti értékek és hungarikumok népszerűsítését, megismerését, megőrzését és gondozását támogató felhívásra.

Kis Zoltán elnök

Az általános iskolák felső osztályos tanulói számára február 24-én, jégtörő Mátyás napján hirdették meg a pályázatot, szimbolikusan az óbecsei Nepomuki Szent János-kápolna előtt, ahol a kápolna történetéről és Nepomuki Szent János életéről ft. Fuderer László plébános szólt az egybegyűltekhez, a hajómalmok múltját pedig Surányi Roland tanár mutatta be. Azért volt szimbolikus a helyszínválasztás, mert a szabályozása előtt a Tisza kanyarulata egészen a kápolnáig nyúlt.

Ft. Fuderer László plébános

Nepomuki Szent János a gyónási titok vértanúja, akit a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok és halászok védőszentjeként tisztelünk. Cseh pap, az egyházjog doktora, keresztény vértanú volt. IV. Vencel cseh és német-római király hűtlenséggel gyanúsította meg Johanna királynét, akinek Nepomuki volt a gyóntatója. Nepomuki a király fenyegetőzése ellenére sem árulta el a gyónási titkot, ezért 1393-ban az uralkodó elfogatta, kegyetlenül megkínoztatta, majd a Moldva folyóba dobatta. XIII. Benedek pápa 1729-ben a szentek sorába iktatta. A Nepomuki Szent János-kápolnát Szalmássy Ferenc és neje építette az 1820-as években.

Nepomuki Szent János-kápolna

A pályázatot alkotómunka követte, a műveket pedig eredmények koronázták meg. A program ünnepélyes zárórendezvényét a népkönyvtárban tartották meg. A kezdeményezés népszerű volt a diákok körében. A makettek készítése bizonyította a kreativitásukat, hiszen szebbnél szebb és ötletesebb alkotások jöttek létre.

Nyolc pályamunka érkezett be, és a három első helyezett csapat, az óbecsei Petőfi Sándor, valamint az óbecsei és a péterrévei Samu Mihály diákjai külön elismerésként egész napos kiránduláson vehettek részt Türr István tábornok szülővárosában, a magyarországi Baján, ahol megtekinthették a halászati miniskanzent és az ország egyetlen működő vízimalmát is.

Fotók forrása: ÖkoBece archívuma

A diákok kreativitása felülmúlta a várakozásokat. Alkotásuk azt az időszakot elevenítette fel, amikor a Tiszán még működtek vízimalmok. A hajómalom egy nagyobb hajótestből, házhajóból és egy kisebb tárhajóból állt. Köztük lapátkerekek forogtak, melyeket a folyó sodrása hajtott. Búzát, kukoricát őröltek vagy fűszerpaprikát dolgoztak fel.

Óbecsének ezen a téren nagy múltja van. A ma is fellelhető XVIII. századi térkép szerint a településnek összesen 37 hajómalma volt: 21 a Tisza felső szakaszán és 16 az alsón. Az idő múlásával azonban a körülmények és az igények megváltoztak, így a hangulatos vízimalmok fokozatosan eltűntek. Az utolsó vízimolnár Bogár Károly volt, akinek a hajóját egy vihar tette tönkre, ezzel pedig lezárult az óbecsei hajómalmok történetének utolsó fejezete.