A Sarlós Boldogasszony-templom
Balázs Szilvia
2018.06.13.
LXXIII. évf. 23. szám
A Sarlós Boldogasszony-templom

Már messziről látszik a topolyai templom tornya, így akkor sem tévedhet el az ember, ha akar. A lenyűgöző méretekkel bíró szakrális épület több mint száztíz éve áll a település szívében.

Jelenleg ft. Fazekas Ferenc Tisza menti főesperes szolgál a plébánián.

— 1998 októberében kerültem Topolyára azzal, hogy már korábban is ismertem a települést, hiszen ’86-tól ’88-ig Bajsán voltam, és akkoriban sokszor besegítettem az itteni egyházközösség munkájába. Hittant tartottam, eskettem, ami hozzátartozik a papi hivatáshoz — meséli Ferenc atya.

Az atya szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy csak pozitív vagy negatív irányba változott volna a település vallási élete.

— Vannak, akik korábban vallásosak voltak, de aztán lanyhult a lelkesedésük, és olyanok is, akik régebben nem nagyon jártak templomba, most pedig rendszeresen részt vesznek a szentmiséken. Ez változó. A vallási buzgalom, hogy úgy mondjam, stagnál. Amit észrevettem, hogy általánosságban nagyot csökkent a hívők, illetve a helybeli polgárok száma. Tudjuk, hogy az elmúlt húsz évben sok minden történt, az emberek elszegényedtek, próbálták feltalálni magukat, elmentek külföldre. Már a ’90-es években is volt egy ilyen hullám, és most is nagy az elvándorlás. Az utóbbi négy-öt évben már-már drasztikus méreteket ölt. Rossz érzés, hogy a padokban nagyon megritkult az emberek száma. Nem is csoda, hiszen az elmúlt fél évtizedben — bizonyos felmérések szerint — több mint ezer ember költözött el Topolyáról a jobb megélhetés reményében. Egyre kevesebb a keresztelő, valamint az elsőáldozók, bérmálkozók, sőt, még az esküvők száma is jelentősen csökkent. Akik itt maradtak, azok valamilyen szinten igyekeznek megtartani a vallási buzgóságot.

A topolyai Sarlós Boldogasszony-templom jelenleg a legnagyobb katolikus szakrális épület Szerbia területén. A XX. század elejének ismert, szabadkai építésze, Raichle Ferenc tervezte, 1904-ben kezdték el építeni, és 1906-ban adták át. Akkoriban újdonságnak számított a vasbeton oszloprendszer, az objektum maga 71 méter hosszú, háromhajós, a tornya pedig 73 méter magas. Főoltárának képe Szűz Máriának Erzsébetnél tett látogatását ábrázolja.

— Vannak más, hatalmasnak látszó templomok is az egyházközségben, viszont a számok azt mutatják, hogy ez a legnagyobb. A templom Sarlós Boldogasszony tiszteletére épült, július 2-án tartjuk tehát a templombúcsút — mondja Ferenc atya. — Ez Mária látogatásának napja Erzsébetnél, azaz valójában két édesanya találkozása. A templom pedig maga is egy olyan hely, ahol az emberek nemcsak Istennel, hanem egymással is találkozhatnak. Azelőtt volt olyan, hogy az ismerősök csak itt futottak össze, elbeszélgettek a mise után, különösen a nagyobb ünnepeken.

A csodálatos szakrális építményben számtalan értékes szobrot, falfestményt, vitrázst láthatunk, ám Ferenc atya egyet sem szeretett volna külön kiemelni.

— Sok érdekes darab van, rengeteg helyről hozták őket. A téglát például Szegedről rendelték az építkezéshez, a gerendákat pedig valahonnan Erdélyből. Észak-Olaszországból érkezett néhány szép szobor, Dudits Andor budapesti művész festette a képeket, a színes ablaküvegek szintén a magyar fővárosból érkeztek, az orgona pedig Pécsről. Talán ez is a legérdekesebb, hogy sok helyről származnak az elemek, a topolyaiak pedig büszkék arra, hogy önkéntesként részt vettek a munkálatokban. A templom felépítését annak idején Lippay Imre, az akkor még a régi templomban szolgálatot teljesítő plébános szorgalmazta és támogatta. Rajta kívül gróf Zichy János és családja, a kalocsai érsekség, valamint természetesen a hívek adományai is hozzájárultak a munkálatokhoz. Ami még jelentős, hogy a Kray családnak itt van a sírboltja, ők is a templom jótevői voltak, a Felvidékről származtak. Rengeteget jótékonykodtak, árvaházakat, járványkórházat alapítottak, sok mindenben támogatták a várost. Segítettek Topolya felvirágoztatásában, és ez sikeres is volt, hiszen egyre többen költöztek ide, úgyhogy valóban szükség lett a nagy templomra. A nép igen vallásos volt, ám a II. világháborúban és az azt követő időszakban változás következett be. Az emberek mintha kiábrándultak volna mindenből, megviselték őket a háború borzalmai. Ekkor érzékelhető volt egy jelentős törés a hívek körében, viszont akik megmaradtak, azok — és leszármazottaik — tartják ma is életben a vallási életet Topolyán.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Képmás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..