Mint arról már beszámoltunk, a december elején megrendezett ünnepi műsorban Dudás Károly elnök átadta a VMMSZ rangos elismerését Balázs Ilonának, a Petőfi elnök asszonyának, ám a hivatalos méltatás január 15-én, a magyar kultúra napja alkalmából Zentán megszervezett délvidéki központi ünnepségen hangzott el.

A nagybecskereki Petőfi MME az első vajdasági magyar művelődési egyesület, mely a II. világháború után megalakult, holott a város magyarságának kulturális tevékenysége egészen 1875-re vezethető vissza, amikor létrejött a Nagybecskereki Polgári Olvasókör, majd ebből fejlődött ki 1884-ben a Torontál Megyei Magyar Nyelvterjesztő Közművelődési Egylet.

Nagybecskereken az I. világháború befejeztével 1920-ban bejegyezték a Műkedvelő Ifjúságot, mely jelentős színielőadásokat valósított meg, majd működni kezdett az Ady Társaság, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, az Iparos Műkedvelő Ifjúság, a Jótékony Nőegylet és még sok más szervezet, melyek egy év múlva, 1921-ben a Torontál megyei Bánáti Magyar Közművelődési Egyesületbe tömörültek. Így vált a Bega-menti város a kibontakozó kulturális mozgalom központjává. Már akkor is tevékenykedett a könyvtár, létezett a zenei-, a nyelvművelő-, az irodalmi-, az ifjúsági- és a képzőművészeti szakosztály.

A II. világháború még be sem fejeződött, amikor 1945. január 8-án bemutatták Bibó Lajos Egyetlen asszony című vígjátékát, melyet Marócsik György rendezett.

A mai Petőfi MME elődje, a Vajdasági Magyar Közösség pedig 1945. május 6-án vált a műkedvelők egyesületévé. Az első elnöke Marócsik György cukorgyári munkás lett, alelnökké választották a neves nagybecskereki ügyvédet, dr. Várady Józsefet, a titkári szerepet pedig B. Szabó György irodalmár, képzőművész töltötte be — ezek az adatok jellemzik a Petőfi MME megalapozását, hangzott el az elnök ünnepi beszédében.

Szerda Zsófi/Hét Nap videóklipje a 70 éves nagybecskereki Petőfi Magyar Művelődési Egyesületről, mely 2016. január 15-én Aranyplakettet kapott.

Közben arról is érdemes beszámolni, hogy a Petőfi MME-ből vált ki, és lett önálló művelődési intézmény a Városi Filharmonikusok Zenekara, a Madách Amatőr Színház, a Bábszínház, az Amatőr Képzőművészek Egyesülete, sőt a Városi Zeneiskola is az egyesületben kezdte meg eredményes munkáját.

Dr. Farkas Geiza eleméri jogász, Kiss Ernő honvédtábornok, aradi vértanú dédunokája alapozta meg a Petőfi mai könyvtárát, és ezer könyvet adományozott az azóta már megsokszorozódott könyvállománnyal büszkélkedő egyesületnek — ma már 13 000-re tehető a könyvek száma. Tabacski Edit könyvtáros gondozza, kölcsönzi ki a köteteket, akinek igencsak sok szakmai segítséget nyújtott Csuka Mária ma már nyugalmazott könyvtáros.

A jubileum évében hatodik alkalommal szervezték meg a B. Szabó György nevével fémjelzett képzőművészeti tábort, melyet a kilenc évvel ezelőtt megalakul Art Klub vezetője, Meleghy Zsuzsanna istápolt. Ezen a találkozón szépen megfért egymás mellett amatőr és akadémiai képzőművész, Vajdaság minden részéről érkeztek érdeklődők. Az egyesület nagytermében hónapról hónapra váltogatják egymást a tárlatok, a tehetséges fiatalokkal is foglalkoznak, együtt festenek, rajzolnak, hogy kibontakoztassák a gyermekek tehetségét.

A néptánccsoport munkája 1949-re vezethető vissza, jelentősebb sikereket 1968-tól értek el a tagok. A táncosokat idősebb Straub János vezette, majd később ifjabb Straub János és Szőke Árpád is csoportvezetőkként szerepeltek. A 60 éves jubileumra összeállt a veteránokból verbuválódott tánccsoport, a tagok felléptek, majd nagy terveket szőttek, de ezek sajnos nem valósultak meg — mondta Szőke Árpád, aki Kádár Zoltánnal együtt hívta össze az egykori táncosokat a 70 éves jubileumra. Természetesen most is vannak a jövőre vonatkozó elképzeléseik, de ezúttal óvatosabban indítanak, egy kissé félénkebben állnak hozzá a dolgokhoz, nehogy elillanjon a nagy terv. Balázs Ilona keserű szájízzel említette, hogy a tánccsoportból két pár maradt, de azok közül is az egyik tag egy-két héten belül elköltözik külföldre. Sajnos megtizedelődött a magyarság Nagybecskereken (is), ám az egyesület elnöksége nem adja fel, a veteránok közül ketten vállalják a kis néptánccsoport tagjainak oktatását. A néptáncok mellett modern táncokat is tanítanának, hogy a korral haladva az egyesületbe vonzzák a fiatalokat. A vezetőség azt is szeretné, ha az amatőr színészek újra otthonra lelnének az egyesületben, sőt a kis színészpalántákkal is foglalkozni kívánnak. Említésre méltó még, hogy a népművészeti csoport már javában készülődik az idei MIRK-re.

Az állandó anyagi nehézségek ellenére továbbra is mintegy húsz állandó programot terveznek, kezdve a magyar kultúra napja alkalmából megrendezendő esttel, melyet január 22-én tartanak meg a Petőfi MME székházában. Fellépnek a Petőfi szavalói, táncosai, a Sonja Marinković Általános Iskola növendékei, a Madách Amatőr Színház színészei, valamint az eseményt még ünnepélyesebbé teszi az Emmanuel Kamarakórus.