A könyvben be lettek mutatva a szabadkai, budapesti és esztergomi történelmi levéltárak dokumentumai, a szabadkai vállalatok tervdokumentációi, a megjelentetett munkák és a Palicsi-tó környékének jelenlegi állapotával foglalkozó terepszemlék. (Mindezek alapján elkészült a disszertáció részét alkotó A Palicsi-tó vízgyűjtőjének változásait bemutató időrend, melyből a könyv végén a felhasznált szakirodalom, tanulmányok és tervek jegyzéke olvasható. Az időrend terjedelme 600 oldalnyi szöveg és 2475 oldalnyi melléklet.) A Palicsi-tó vízgyűjtő területére vonatkozó korabeli adatok a XVII. század végéről maradtak fenn, a későbbi munkákban említett legkorábbi adatok pedig a XV. és a XVI. század fordulójáról valóak.

A Palicsi-tó vízgyűjtő területe hidrológiai és hidraulikai kritériumok szerinti homogén időszakának jellemzője, hogy a vízgyűjtő területre azonos körülmények között juthat a víz, illetve innen azonos körülmények között folyhat el. Az elvégzett rendezési munkálatok áttekintésével sikerült megállapítani a homogén időszakokat elválasztó kapitális vízépítési beavatkozásokat. A Palicsi-tó vízgyűjtő területének így nyolc homogén időszaka ismerhető meg: az 1470-től 1526-ig, az 1470—1526-tól 1817. április 12—június 6-áig, az 1817. április 12—június 6-ától 1848. április 19-éig, az 1848. április 19-étől 1963. január 1-jéig, az 1963. január 1-jétől 1971. augusztus 1-jéig, az 1971. augusztus 1-jétől 1977. március 8-áig, az 1977. március 8-ától 1995. július 11-éig tartó időszak és az 1995. július 11-étől máig is tartó. A vizsgált időszak folyamán a vízgyűjtő terület felszíni vizei megváltoztak. Azonosításukat az 1. függelék rövid jellemzésükkel segíti, az I-2 és I-3 mellékletek pedig a helyüket jelölik. A felszíni vizek és a Palicsi-tó állapotának felméréséhez a talajmechanikai furatok eredményeit (2. függelék) és a Palicsi-tó vízszintjének, felületének és köbtartalmának az összefüggését (3. függelék) használtuk.

Minden homogén időszakban elemeztük azokat az adatokat, amelyekkel felbecsülhetővé vált a vízgyűjtő terület határa. A nem urbanizált és az urbanizált terület felszíni vizeinek elemzésével minden homogén időszakban azonosítottuk a patakok forrásvidékét és nyomvonalát, illetve az állóvizek helyét és jellemzőit. A Palicsi-tó medrében végbement rendezési munkálatok áttekintésével megállapítottuk a tónak a homogén időszak folyamán mért vízszintje és köbtartalma változását. 

A Palicsi-tó környékének terepszinti, talajtani és vízrajzi jellemzői, illetve a talajvizek szintjének változásai alapján azonosítottuk a tó vízgyűjtő területének határát.

A csapadék vízgyűjtő területen kifejtett hatásának elemzése nélkül javaslat készült annak a rendszernek a kialakítására, amellyel követhető a tavat tápláló és a tóból elvezetett vizek mennyisége.

Végül a Palicsi-tó vízgyűjtő területének változásait kutató elemzés záradékai olvashatóak, illetve — a munka céljának megfelelően — azoknak a kritériumoknak az áttekintése, amelyekkel kialakíthatóak a Palicsi-tó vízgyűjtő területéhez hasonló vízgyűjtőkön is a vízhozam mérésére vonatkozó megfigyelési hálózatok.