Kiskunfélegyházán 1998-ban alakult meg a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület, mely céljául tűzte ki, hogy kapcsolatba lépjen a határon túli területeken élő magyarokkal. Mivel a 2013., a 2014. és a 2015. év jeles Móra-évforduló volt, Kiskunfélegyházán mintegy harminc rendezvényt szerveztek, melyekkel ráirányították a figyelmet a Móra családra. A többi közt Móra István-emléktáblát is avattak. Erre a hírre figyeltek fel Keviben, ahol a művelődési egyesület Móra István nevét viseli. Perpauer Attila, a civil szervezet elnöke levelet írt Kiskunfélegyházára, és megtörtént a kapcsolatba lépés.

Az együttműködési megállapodás aláírása Keviben

Közös pályázatok, programok

Keviben 1992 óta ápolják Móra István emlékét, aki a tanítói munkája mellett figyelemre méltó társadalmi és irodalmi tevékenységet fejtett ki, a helyi és a szegedi lapok állandó munkatársa volt. 1889 szeptemberétől 1893 szeptemberéig a kevi, úgynevezett alsójárási iskolában tanított, majd a tornyosi úti tanyai iskolákba, 1896 decemberében pedig Zentára helyezték át városi tanítónak. Zentán az akkori Kard utcában lakott, de az a ház már nincs meg. 1895-ben a családjával Budapestre költözött. Hét gyermekük született, harmadikként László, aki még a zentai tanyákon látta meg a napvilágot. Ő is pedagógus lett, valamint író, költő és lapszerkesztő.

A kevi Móra István Művelődési Egyesület tagjai már jártak az anyaországban, a Móra-napokon, nemrégiben pedig a kiskunfélegyháziak viszonozták a látogatást. A népes küldöttség tagja volt többek között Rosta Ferenc, Kiskunfélegyháza kulturális alpolgármestere és a Móra Ferenc Gimnázium igazgatója, Kapus Béláné Lenke, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület elnöke, a Móra Társaság ügyvezető elnöke, Kállainé Vereb Mária, a közművelődési egyesület ügyvezető elnöke és a kiskunfélegyházi könyvtár igazgatója, Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója és Kapus Béla, Kiskunfélegyháza díszpolgára. Ebből az alkalomból együttműködési megállapodást írt alá Kapus Béláné Lenke és Perpauer Attila.

Tiszteletadás Móra István emléktáblájánál

Megbeszélték, hogy évente találkoznak, felhívják a figyelmet egymás pályázataira, és közös pályázatokon, programokon vesznek részt, tájékoztatják egymást a Mórák hagyatékáról és arról, hol tartanak a kutatásban, valamint Zentán is szeretnének emléktáblát állítani Móra Istvánnak és Lászlónak. Keviben művelődési műsorral kedveskedtek a vendégeknek, akik megkoszorúzták Móra Istvánnak az egyesületben lévő emléktábláját. A csoport tagjai ezután Zentára utaztak, ahol Ceglédi Rudolf polgármester fogadta őket, majd Tari István helytörténész útmutatásával megtekintették a Tisza-parti település nevezetességeit: a városházát, a toronyban lévő kilátót, a múzeumot, a zentai csata emlékhelyét.

Móra Ferenc mellszobra Csókán

Móra és Csóka

Mivel ez a túra arról szólt, hogy a kiskunfélegyháziak a három Móra útját járják be, ellátogattak Csókára is, ahol megkoszorúzták Móra Ferenc mellszobrát.

Móra Ferenc 1907-ben kezdte meg az ásatásait Csókán, a Tűzkőhalmon vagy a Kremenyák-dombon, ahogyan a területet sokan ismerik. 1914-ig nyolc alkalommal tért vissza, és 135 napot töltött a kis, bánáti településen. Ez alatt az idő alatt mintegy hétezer négyzetméternyi területet tárt fel. A jeles író csókai élményeiből sok tudósítás, vers, elbeszélés született.

A történéseket Farkas Szilárd csókai plébános indította el, aki levelet írt a szegedi múzeumnak, hogy a falu határában elterülő halom tetején sok a cifra cserép. Tömörkény István igazgató a könyvtárosként dolgozó Móra Ferencet küldte ki a terepre, és így lett a csókai ásatás Móra első jelentősebb régészeti vállalkozása. Ilyenkor hetekig a parókián lakott és dolgozott, közben pedig összebarátkozott a plébánossal is. Móra több írásban is megörökítette az alakját, például A csókai pap, a Kisforró Zsuzsanna, A festő halála (későbbi kiadásokban: Négy apának egy leánya) és A falusi templomban címűben, de szinte nincs is olyan Csókáról szóló műve, amelyben ne említené. A kremenyáki ősember életéről — aki körülbelül ötezer évvel ezelőtt, a csiszoltkő-korszak végén, a rézkor hajnalán élhetett — ifjúsági regényt akart írni. A felsoroltakon kívül sokan ismerik A csókai csata című elbeszélését és A csókai csóka című gyermekversét is.

A Csókán született, Szegeden élő Olajos Laura kötetbe gyűjtötte Móra Ferenc Csókáról szóló írásait, cikkeit, feljegyzéseit, leveleit és dokumentumait. A kiadvány 2004-ben Móra Ferenc — Írások Csókáról címmel jelent meg.

A helyi művelődési egyesület 1970 óta viseli Móra Ferenc nevét, 2007 szeptemberében, a csókai ásatások kezdetének századik évfordulóján pedig felavatott emlékoszloppal jelölték meg a Tűzkőhalmot.


Emlékoszlop

Az alábbi képre kattintva olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Lívia