Pribilla Valéria, a Városi Könyvtár igazgatója a Kaláka együttes fellépése előtt köszönti a Kosztolányi Dezső Napok nyitórendezvényének közönségét

A Vajdasági Szép Magyar Könyv-díjátadással, a Kaláka együttes fellépésével, valamint Szalma László könyvillusztrációinak kiállításával kezdődött március 29-én, a magyar irodalom nagy írójának születésnapján a Kosztolányi Dezső Napok Szabadkán. A rendezvénysorozatot megnyitó esten magyar költők megzenésített verseivel a Kaláka együttes örvendeztette meg csaknem kétórás műsorral a szabadkai közönséget a régi Városháza dísztermében.
A tizenötödik alkalommal megrendezett ünnepségsorozat második napja a tudományos tanácskozás jegyében zajlott, amikor is a Városi Könyvtár olvasótermében HÓZSA Éva vezetésével irodalomtörténészek, esztéták, bibliográfusok és szerkesztők elemezték Kosztolányi Dezső irodalmi munkásságát. A tanácskozás Fejős Csilla és Iván Attila filmjének bemutatásával kezdődött, mely alkotásban Bogdán József törökkanizsai papköltő képek, dokumentumok, tárgyi emlékek birtokában mutatja be a Kosztolányi családhoz való kötődéseit. Ezután következett a Kosztolányi-napok szervezőbizottságának tiszteletbeli elnökének, POMOGÁTS Béla irodalomtörténésznek a nyitóelőadása, melyben Kosztolányi Dezső modernségére mutatott rá. Mint azt A véletlen művészi ajándéka címen megtartott értekezésében kifejtette, Kosztolányi a szövegközpontú irodalmi műelemzés kultúrájának kialakításában vállalt szerepet, amikor a Nyugat közreadta tanulmánygyűjteményben vers- és hangtani szempontból közelítette meg a költői műveket.
- Kosztolányi Dezső az Aranysárkány című regényében fogalmazta meg azt a dilemmát, amely a XX. században oly sokakat foglalkoztatott. Nevelhet-e az iskola, és mi a tanár feladata? - kezdte előadását EGYED Emese, a kolozsvári Magyar Tanszék tanára. Regényelemzésének történelmi mélységet is adott, amikor Apáczai Csere János 1656-ban írott intelmeit idézte: Ha olyan korba csöppentünk bele, amelyben a bölcsességet semmire se becsülik, akkor essünk kétségbe? Hagyjuk magára az iskolát? Nem! Munkálkodni kell jobbá tételén! Egyed Emese az Aranysárkány és annak ifjúsági regényváltozatát elemezve mutatott rá, mi történik, amikor a tanítvány képtelen megbirkózni az életével példát adó mester elvárásával. Az ifjúságnak szánt regényváltozat szerkezetileg is megváltozott. Egyes részek kimaradtak ugyan belőle, de ezáltal a mai türelmetlen olvasónak is gördülékenyebbnek tűnik.
VADAI István szegedi egyetemi tanár Kosztolányi kancsal rímeiről szólva állapította meg, hogy ezek nem szabályosak ugyan, de szépek.
- Kosztolányit rendszerint az apolitikus írók között emlegetik, ezért nem árt tudni, írásaiban konfrontációban állt Lukács Györggyel is - mutatott rá ARANY Zsuzsanna a publicista Kosztolányiról szóló előadásában. Mint mondta, életművének kritikai kiadását nehezíti többek között, hogy kevésbé ismert lapoknál is jelentek meg írásai, nem utasított vissza egyetlen felkérést sem. Gyakran kisebb változtatásokkal újra közölt egy-egy írást, ezek esetében viszont gondot okoz, hogy a kéziratuk jelentős része elpusztult a világháborúban.
KONTRA Ferenc, a Magyar Szó szerkesztője Csáth Gézáról, KISS Gusztáv és ISPÁNOVICS Csapó Julianna pedig a Kosztolányi Dezső Napok és Kosztolányi délvidéki fogadtatásáról értekeztek. A rendezvénysorozatnak külön színfoltja volt a Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium társalgójában csütörtök délután megtartott ,,Kávéházi idéző" című beszélgetés, melyben Hózsa Éva és Lovas Ildikó FENYVESI Ottó költővel folytatott eszmecserét. A Kosztolányi Dezső Napok harmadik napján a délvidéki diákok alkotó tevékenysége került előtérbe. Az alkalomra kiírt képzőművészeti pályázatra beérkezett munkákból rendeztek kiállítást a gimnáziumban. A diákszínjátszók előadását követően versmondó vetélkedőre került sor.