home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
A Kiáltó szó nyomában
Martinek Imre
2019.12.12.
LXXIV. évf. 50. szám
A Kiáltó szó nyomában

Könczei Árpád rendező-koreografus táncprodukcióját december 11-én élvezhették a pancsovai Kultúrközpontba látogatók. A három helyszínre tervezett vajdasági körútját járó darab Bácstopolya és Óbecse után érkezett a Temes parti kisvárosba.

Írta és fényképezte: Martinek Imre

Az „impresszum”

Az Udvarhely Néptáncműhelyt ebben a darabban Antal József, Antal Katalin, Bakos Gellért-István, Faluvégi Erzsébet, Forgács Hunor, Fülöp Csaba, Hajdó Árpád, Hajdó Lóránt, Kovács Bernadett, Nagy Annamária, Orbán Henrietta, Sipos Réka Katalin és Szász Levente képviselik. Közreműködőként Fülöp Attila mv. és a Román Hunor, Szabó Lóránd Győző, Kedves Botond és Kelemen Molnár János fölállású Kedves zenekar van jelen. A hangosító feladatkörét Zilincki Károly, a világosítóét pedig Tóásó István tölti be. A darabhoz, mely Könczei Csongor forgatókönyvét követve állt össze, a jelmezek Fülöp Hajnalka tervei alapján készültek. Táncoktatók Babinecz Sándor, Könczei Csongor és Sebesi Tündér voltak. Művészeti közreműködőkként Nagy Róbert és Szűcs Olcsváry Gellért nevével találkozunk, a zenei összeálítás – játáktér megformázásánál pedig Könczei Árpádéval.

A darab történelmi háttere, megfogalmazása, illetve a jelennek és az utókornak címzett üzenete

„A hagyományos népi kultúrában a táncház a spontán tánckedvet szolgáló, kötetlen formájú közösségi táncalkalmakat jelentette, s mint ilyen a kulturális összetevőkön túl a falusi ifjúság önszerveződésének egyik megnyilvánulása volt. Ez a „mulatság” nemcsak egy adott közösség szórakozása volt, hanem az ismerkedés, a barátkozás, a párválasztás helyszíne is, ahol a helyi kialakult szokások íratlan szabályai meghatározták ennek a mondhatni családon kívüli tágabb otthon keretét. És tulajdonképpen ezen kisközösségek hálózatából tevődtek és tevődnek össze a nagyobb közösségek: egy-egy vidék, tájegység, sőt régió rurális nagyközössége, esetünkben a falun élő erdélyi magyarság.

Az autoriter és/vagy totalitárius hatalom – legyen az bármilyen nyelvű és „izmusú” – nem szereti az autonóm, önszerveződő közösségeket, folyamatos befolyásolás, ellenőrzés és szigorú megfigyelés alatt tartja a közigazgatása alá tartozó lakosságot. S ahol ellenállásba ütközik, ott erőszakkal érvényesíti akaratát, az erőszak legkegyetlenebb formája pedig a háború. A háború, amely – az értelmetlen öldöklés, a megsemmisülő szellemi és tárgyi értékeink mellett – mély nyomot hagyott a tradicionális falusi közösségeink életében is: a „nagy háború” emlékét megőrizte a népköltészetünk, katonadalok, keservesek és siratók tartották elevenen szinte egy évszázadon keresztül az első világégés megrázkódtatásait. A nagy háború emlékét. Mert a következmények, az elmúlt évszázad gazdasági – politikai – társadalmi viszonyainak folyamatos változásai gyökerestől felfordították ezen kisközösségek életét, megszüntetve a hagyományos népi kultúra természetes közegeit.

Így a 20. századmásodik felére a tradicionális magyar népi táncélet is Erdély szerte felbomlott, megszűnt. Helyét a tudatos hagyományőrzés, a városi táncházak revival mozgalma, s az ezekre épülő színpadi néptáncművészet vette át. Mindez nemcsak a népi tánc- és zenekultúrának különböző szintű és fokozatú művelését jelenti, hanem annak a közösségi önszerveződésnek és valamelyes átvételét, amelyik ezt a kultúrát évszázadokon keresztül jellemezte. És nekünk elsősorban ez a feladatunk, ezen közösségeknek fenntartása, éltetése és támogatása, mert Kós Károlyt idézve: „Dolgoznunk kell, ha élni akarunk és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk.” Kós Károly 1977 augusztusában hunyt el Kolozsváron. Az első erdélyi városi táncház 1977 februárjában alakult Kolozsváron…”

 (Könczei Csongor, a darab forgatókönyvének írója) *

A harmadik előadást követően a helyszínen lévő sajtósoknak Orendi István, az Udvarhely Néptáncműhely vezetője nyilatkozott. Mint mondta a Kiáltó szó, melynek ősbemutatója 2018 októberében történt Budapesten (kalendáriumilag a Hagyományok Háza felújított épülete hivatalos átadójának másnapján – a szerz.megj.), tulajdonképpen egy hároméves elképzelés. Projektum, amelyen keresztül a székelyföldi néptáncműhely minden rendelkezésére álló eszközzel, vagyis a népzenével és a néptánccal, nemcsak a nagy háború, de az azt követő, hatását mindmáig kitapinthatóan éreztető szétszabdalások és elnyomások traumáit is igyekezett némiképp feldolgozni.

Az előadás, azon túlmenően, hogy a száz éve kisebbségi létbe került erdélyi magyarság jelen helyzetére reflektál, teszi mindezt a temesvári születésű Kós Károly magyar építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár és politikus nyomdokait követve. Azt a szellemiséget, mely az erdélyi magyarság önállóságát, megmaradását, jelenét és jövőjét hirdette. Előtérbe a cselekvést és a tettre készséget helyezve.

Megtudtuk továbbá azt is, hogy az 1998-ban alakult, továbbá a városuk önkormányzata által fenntartott Udvarhely Néptáncműhely hivatásos táncegyüttes évente két új előadást készít. Ezeket a darabokat a trupp – körülményeinek és lehetőségeinek függvényében, az Erdélyen kívüli magyar közösségekben is előadja. Vezetőjük elmondása szerint a harmincegynéhány ezer fős Udvarhelyen a néptánc napjainkban valóságos reneszánszát éli. Számokban kifejezve összességében ez erős másfélezer gyermeket jelent, illetve valamivel több, mint kétszáz főt az ún. utánpótlás-csapatukban.

A Kiáltó szó a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság védnökletével készült.

Fotóink a pancsovai helyszínen készültek, az idézett szövegrészt* pedig a rendelkezésünkre bocsájtott tematikus műsorfüzetből kölcsönöztük. Köszönet az élményért és a lehetőségért. Egy legközelebbi viszontlátás lehetőségében is bizakodva.

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..