A napokban hagyta el a nyomdát a Székelykevei Igaz Szó legfrissebb, sorrendben hetvenedik lapszáma. A tőle megszokott és elvárt szókimondósággal, alapossággal vázolva fel az al-dunai település nyárderéki eseményeit.
A tizenkét oldalas havilap szerkesztője, Szatmári Mihály nyitócikkében ezúttal a helyi Kék Duna 1932 Labdarúgó-egyesület jelenét, valamint sorsának várható alakulását elemzi. Miképpen a jegyzetből is kitűnik, a faluban pillanatnyilag nincs (!) annyi focista, amely létszámmal az 1932-ben megalapított székeli klub önerőre támaszkodva bizton folytathatná az őszi bajnokságot. Persze az állományt vendégjátékosokkal is fel lehetne tölteni, viszont ezt a „megoldást” nemcsak a klub anyagi helyzete nem engedi, hanem az egyesület működési alapkoncepciójával is ellentétben áll. A klubnak ugyanis az útiköltségeken kívül a fellépési tiszteletdíjakat is fizetnie kellene a „légiósoknak”, ami aztán végleg betenné a kaput! Napjaink „értékrendjét” véve alapul szinte felfoghatatlan — mégis ez a valóság! —, hogy a székelykevei futballisták ma is az egyesületükért és a falujukért harcolnak. Szívvel-lélekkel és díjmentesen.
A klub a községi sportszövetségtől kapott anyagi támogatást sajnos nem tudja mentőövként használni, mivel az átutalt pénzösszeg csupán az épület javítására fordítható. Függetlenül attól, hogy a Kék Duna 1932 csapata nem lesz ott az őszi rajton, maga az egyesület továbbra is működni fog, pályáját és épületét karbantartva.
Noha az obligát vasárnap délutáni tétmérkőzések helyét egyelőre a barátságos megmérettetések veszik át (augusztus 2-án került sor a Csircse és a Felszeg falurészek örökrangadójára, melyet ezúttal a felszegiek csapata nyert meg 4 : 1-es végeredménnyel — a szerző megj.), a vezetőség feltett szándéka egy járat közbeni utánpótláscsapat kinevelése is, mely alkalomadtán folytatni tudná a nyolcvanhárom esztendővel ezelőtt megkezdett közösségépítő munkát. A múlt hónapban az épület belső terét kimeszelték, az illemhelyeket pedig kicsempézték és víztartályokkal szerelték fel. Egy évvel korábban az épület tetőszerkezetét javították meg. Az idei tervekben az objektum külső meszelése, az esővízcsatorna javítása, valamint az ablakok cseréje szerepel.
| „A puha diktatúra éveiben az elvándorlás itt is óriási méreteket öltött. Ezt illusztrálja, hogy ma, ha az emigrációban született gyermekeket is ideszámítjuk, több székelykevei él Ausztráliában, mint a faluban. Az idegenbe szakadtak többsége azonban nagyon ragaszkodik gyökereihez. Mi sem példázza ezt jobban, mint hogy a melbourne-i kolónia futballcsapatát Kék Duna FC-nek nevezik, akárcsak a székelykevei labdarúgók együttesét” (Thomka Orsolya — Kurcz Ádám István — Tóth Anikó: Délvidék — a Vajdaság és Belgrád). |
Szatmári Mihály felvételei
