A Ház bemutatója

A Ház bemutatója

Vasagyi Mária zombori író Fabella domi, avagy Rege a házról és körülötte egy s másról című kötete a Forum Könyvkiadó Intézet 2011. évi regénypályázatának díjnyertes alkotása. Tavaly látott napvilágot, és az idén március 19-én tartották meg a zombori bemutatóját.

A regényeiben nyelvtörténeti ínyencségeket felvonultató írónővel harmadik kötetéről Sági Varga Kinga, a Forum szerkesztője beszélgetett. Bevezetőjében elmondta, a regény tizenegy fejezetből áll, ezek fiktív dokumentumokra, levéltári jegyzetekre, levelekre, telekkönyvekre épülnek. Nagyon sajátos nyelvezettel találkozunk, a szerző érdekesen él a nyelv nyújtotta lehetőségekkel. „Eszméletlen közelségbe viszi az olvasót a nyelv működéséhez...” — idézte Barlog Károly kritikus a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet könyvajánlóján közölt véleményezését.

Vasagyi Mária elmesélte, hogy történetein keresztül a nyelv alakulásfolyamatát tárja olvasója elé 1313-mal kezdődően. Autentikus nyelvezetről nem beszélhetünk, hiszen nem tudhatjuk pontosan, milyen volt a nyelv a 14. században, vidékünkön hogyan beszélték. Ahhoz azonban, hogy egy 14. századi ember gondolatait nem reálisan, de legalább megközelítőleg reálisan írhassa le, egy, a maitól egészen eltérő nyelvet kellett alkalmaznia. A dilemmát úgy oldotta meg, hogy középkori, régies kifejezéseket használt, de az interpunkció a jelenlegi helyesírási szabályoknak felel meg. Például az első és a második fejezetben barokk nyelvezettel él.

A műben szereplő Ház ma is létezik, mindössze nyolcvan lépésnyire a bemutató helyszínétől, a Magyar Polgári Kaszinótól. Valóság és fikció ötvözete tehát a regény, amelynek történelmi szálait az irodalmi, a képzőművészeti, a zenei utalások teszik érzékletesebbé. A könyvbemutatón inkább az utóbbiakról esett szó. A házban ugyanis nemcsak Bach, Debussy, Strauss és Mahler szerzeményei csendülnek fel, hanem felhangzanak szerb hősi énekek is, valamint a háborús bűnös, Arkan Ražnatović nejének, Cecának a zenei torzszüleményei is. Hol az író édesapjának „csodahegedűje” szólal meg, hol pedig különféle zenekarok próbálnak a házban. Hangszimbolikát rejt a kötet címe is, hiszen a fá-bé-lá-dó-mi egy dallamsor. Szimbólumokban nincs hiány, a regény visszatérő motívuma a ház udvarán lévő kút, káváján az üzenettel: „Aki e kútból iszik, annak minden szavát elhiszik.” Vasagyi Mária elmondta, hogy az olvasóra bízza, mennyit hisz el a félig valóságos, félig fikciós regényből. Egy biztos, Harmath Elemér, az egyik fontos alakja a regénynek, fejezetenként, sőt fejezeteken túl is visszatér a városba, hogy ellenőrizze, hol tart a közösség műveltségi szintje, mert: „…azután is van folytatás, csak nem tudjuk, milyen. De keress a mi után olyan hangot, ami a befejezettség érzését kelti! A fá, válaszoltam. Igen, helyeselt apám, de akkor újra kezdődik a dallamsor, és sose lesz vége, tette hozzá.”

A könyv fülszövegéből vett idézetet és a teljes tartalmat ügyesen támasztja alá képileg a borító, amely Kőműves Zoltán fényképeinek felhasználásával Csernik Előd műszaki szerkesztésében készült.

Győrfi Klára előadóművész olvasott fel részletet a regényből. Sági Varga Kinga végül a készülő új kötetről kérdezte a szerzőt, sikertelenül, Vasagyi Mária ugyanis nem árult el egyetlen részletet sem arról, hogy min dolgozik, miről szól majd az új „rege”.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Múzsaidéző rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A Ház bemutatója
Múzsaidéző
  • Csermák Zoltán
  • 2020.02.15.
  • LXXV. évfolyam 7. szám
A Ház bemutatója
Múzsaidéző
  • Faragó Árpád
  • 2020.02.15.
  • LXXV. évfolyam 6. szám
Facebook

Támogatóink