„A Balkán egy kincsesbánya”
Tóth Tibor
2020.10.23.
LXXV. évf. 43. szám
„A Balkán egy kincsesbánya”

1995. augusztus 23-án Magyarország legnépszerűbb csapata, a Ferencváros Bajnokok Ligája-selejtezőt vívott Brüsszelben a belga bajnok, az Anderlecht ellen. Noha a párharc esélyesének nem a magyar bajnok számított, a zöld-fehérek 1:0-ra nyertek a belga fővárosban, az Üllői úti visszavágón pedig 1:1-es döntetlen született, mely a Fradi csoportkörébe jutását eredményezte. Az odavágó egyetlen találatát a szabadkai Spartacus korábbi játékosa, Zoran Kuntić szerezte a mérkőzés 58. percében. A február óta játékosmegfigyelőként dolgozó egykori labdarúgóval az egyik szabadkai kávézóban beszélgettem.

— Nagyfényen születtem — kezdte Kuntić. — Édesapám az iskolában dolgozott, és a tanintézménytől kapott házban laktunk, 5 méterre a pályától. Amikor hallottam, hogy bármilyen labda pattog, legyen szó akár foci-, akár kosárlabdáról, azonnal kint voltam a játéktéren. Szülőfalumban szerettem meg a focit, és a Žednik serdülőcsapatában kezdtem rúgni a bőrt. Nem sok időt töltöttem ott, mivel a Spartacus Labdarúgóklub válogatást szervezett Szabadka községben, és a szakemberek felfigyeltek rám. Alig tizenhét évesen mutatkoztam be a Spartacus felnőttcsapatában, és a kezdőben ragadtam. Jól játszottam. Az egykori Jugoszláviában bekerültem az utánpótlás- és az olimpiai válogatottba is. Egy súlyos sérülés következtében sajnos több műtéten is átestem, mire újra visszatérhettem a pályára. Ahogy mondani szoktam, fél lábbal sikerült bejutnom a Bajnokok Ligájába. Mindig is az volt az álmom, hogy a BL-ben szerepelhessek.


Zoran Kuntić  (Fotó: Szalai Attila)

* Melyik volt a legemlékezetesebb mérkőzése a Kék Galambokkal?

— A II. Liga utolsó fordulójában a bihaći Jedinstvót fogadtuk a városi stadionban. 4:0-ra nyertünk, két góllal járultam hozzá a győzelemhez, és felkerültünk az I. Ligába. Sosem fogom elfelejteni, mekkora ünneplés következett a mérkőzés után. Akkoriban a Spartacus az I. és a II. Liga között liftezett, nem tudta megszilárdítani helyét a legjobbak társaságában.

* Edzői közül ki volt önre a legnagyobb hatással?

— Mindegyiktől tanultam valamit. A legnagyobb hatással talán Dejan Vrana volt rám, aki megmutatta a fiataloknak, hogyan képesek még jobban fejlődni, emellett tudott kommunikálni a játékosokkal. Féltünk tőle, nagy tiszteletnek örvendett. Rajta kívül több edzővel dolgoztam együtt, mint például Tomislav Cvrkušićtyal, Borbély Lászlóval, Slobodan Kustudićtyal, Zemkó Józseffel…


Az 1995/96. évi idényben BL-ben szerepelt Ferencváros

* A Spartacus után a Vojvodinába, majd Dél-Koreába szerződött, a magyar bajnokságban 1994-ben Kecskeméten mutatkozott be.

— A Kecskemét amatőrklub volt, az NB III.-ban játszott. A játékjogom az ázsiai országban maradt, így nem köthettem profi szerződést. Kecskemétről a Parmalatba kerültem, a székesfehérváriakkal sikerült bennmaradnunk az NB I.-ben. A bajnokság hajrájában a Ferencvárosnál vendégszerepeltünk. Két gólt lőttem, és 3:2-re nyertünk. Megkerestek a zöld-fehérek, és átigazoltam Magyarország legnépszerűbb együtteséhez.

* A BL-selejtezőben Brüsszelben az 58. percben talált a belga kapuba, amikor Lisztes Krisztián átadását váltotta góllá.

— Jellegzetes volt ez a találat, hiszen előnyt szereztünk a budapesti visszavágóra. Mindkét mérkőzésen kiválóan teljesítettünk, ez a gól koronája volt az akkori csapatnak, melyben kitűnő focisták és kiváló emberek szerepeltek. Ugyanez elmondható a szakmai stábról, Novák Dezsővel és Mucha Józseffel az élen.


A Ferencváros—Ajax-meccsre kiadott műsorfüzet borítója

* A csapat a Real Madriddal, az Ajaxszal és a Grasshoppersszel került egy csoportba.

— Úgy voltunk vele, ha már bekerültünk a BL-be, akkor jöhetnek a legerősebb csapatok. Sokgólos meccseket játszottunk, a legtöbb találkozón támadójátékkal álltunk elő. A hat mérkőzésen öt pontot szereztünk, nyertünk Zürichben, itthon pedig a svájciakkal és a spanyolokkal is döntetlent játszottunk. Madridban kaptunk egy hatost, de azért bizonyítottuk, hogy kemény dió tudunk lenni. A legjobban az amszterdami 4:0-s vereséget sajnálom, hiszen végig meccsben voltunk a BL-győztes Ajaxsszal, mely öt helyzetből négyet értékesített, mi még a 100 százalékos helyzeteinket is kihagytuk.

* Az edzősködést a Ferencváros ifjúsági csapatában kezdte, mellyel bajnokságot nyert. Azelőtt a csapat tizenkét évvel korábban nyerte meg a pontvadászatot, és azóta sem ért fel a csúcsra.

— Akkoriban csak az MTK-nak volt akadémiája Magyarországon, ott több válogatott futballista is játszott. Ennek ellenére megnyertük a bajnokságot, ami hatalmas sikernek számított. Jó néhány játékosomból első osztályú labdarúgó lett, amire büszke vagyok. Több magyarországi csapatban edzősködtem, közepes sikerekkel. Diósgyőrből azért kellett távoznom tíz veretlen mérkőzés után, mert nem volt meg a Pro licenszképesítésem. Akkor tudtam jól teljesíteni, ha éreztem a bizalmat, ha hagyták, hogy nyugodtan dolgozzak.

 


(A Nemzeti Sport 1967 óta osztályozza a játékosok teljesítményét 1-től 10-es skálán. A legkiemelkedőbb produkcióért járó 10-est igen kevesen kapták meg – az elsőre 1972-ig (a Ferencváros játékosa, Páncsics Miklós érdemelte ki) kellett várni. Zoran Kuntics, az akkor a szponzor Parmalat nevét viselő székesfehérvári klub szerb csatára lett az első – és a mai napig az egyetlen – légiós, aki 10-est kapott lapunktól, méghozzá olyan teljesítményért, amihez hasonlót nagyon keveset láthattunk a hazai élvonalban.)

* Mivel foglalkozik ma?

— Február óta a Ferencváros játékosmegfigyelőjeként dolgozom, az egykori Jugoszlávia területe tartozik hozzám. Mérkőzésekre utaztam, majd bejött a koronavírus, és azóta otthonról dolgozom, egy speciális platform segítségével. A játékosokról videókat kapok, melyeket elemeznem kell. Megnézem, hogy a labdarúgó hogyan passzol jobb, illetve bal lábbal, milyenek a beadásai, milyen ütemben érkezik, hogyan mozog labda nélkül, mennyire jól védekezik, a megfelelő ütemben csúszik-e be, fejjátékban mennyire erős, stb. A felvételek megtekintése után leírom a véleményem, és javaslatot teszek. Nem én döntök, ez egy öttagú stáb feladata. A jelenlegi Fradiban gyorsak a csatárok, nincs a csapatban erőcsatár, aki a felívelt labdát megtartja és lekészíti. Szerhij Rebrov vezetőedzőnek gyors, agresszív, fegyelmezett játékosok állnak rendelkezésére. Sokan mondják, hogy túl zártan játszik a csapat. A külföldi mezőnyt nézve az együttes még nincs azon a szinten, hogy a nevesebb csapatok ellen labdabirtoklással érvényesüljön. A zágrábi Dinamo és a Celtic ellen védekezni kell, és a gyors játékosokkal ellentámadásokat vezetni. Ez Rebrov filozófiája, mely be is vált.

* A Balkán mindig arról volt híres, hogy rengeteg kitűnő játékost termel.

— A Balkán egy kincsesbánya. A sportolók mentalitása kiváló, és megfizethetőek. Például a koszovói Myrto Uzunit a zágrábi Lokomotivától igazoltuk. A srác pincérként dolgozott, mielőtt felfigyeltek rá a zágrábiak. Nálunk nagyon bevált, mozgékony, bemozog az üres területekre, a védekezésből is kiveszi a részét. A Ferencvárosban főleg rutinos játékosok kapnak helyet, hiszen Rebrov tudja, hogy túl fiatal focistákkal nemzetközi szinten nem lehet eredményt elérni. Az alapcsapat legfiatalabb játékosa Olekszandr Zubkov a maga huszonnégy évével.

* Fortuna nem volt kegyes a Fradihoz, hiszen a csapat a Barcelonával, a Juventusszal és a kijevi Dinamóval került egy csoportba.

— Rebrov a védekező taktika nagymestere. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a jelenlegi csapat is 4-5 ponttal zárja a csoportküzdelmeket, ahogy mi huszonöt évvel ezelőtt. Úgy hiszem, a Dinamót képesek leszünk legyőzni, a nagyok ellen pedig miért ne sikerülhetne egy-két döntetlen? Rebrov nagyon jól összerakta a csapatot, és motiválni is tudja. A bajnokságban a címvédés a cél. Nagyon jó, hogy a MOL Fehérvár próbál a Fradi nyomában maradni. A tizenkét csapatos magyar első osztály nagyon kiegyenlített, egy-két győzelemmel sokat lehet előrehaladni, néhány botlás után pedig a táblázat alján találhatja magát bármely együttes.

* Mennyire követi a szerbiai labdarúgást és korábbi csapatát, a Spartacust?

— A Spartacus a legfiatalabb átlagéletkorú együttes a Szuperligában. Fiatal játékosokat épít be, majd eladja őket, ebből él. Nem vagyok híve a húszcsapatos Szuperligának, ez a színvonal csökkenését vonja maga után. A ligában elég lenne tizenkét vagy tizennégy együttesnek szerepelnie. Magyarországon a második és a harmadik vonalban játszhat külföldi focista, de ebben az esetben a klub elesik az MLSZ által nyújtott bizonyos támogatásoktól. Szerintem játszania kell valamennyi külföldinek ezekben az osztályokban, mert az NB II. kiváló szűrő lehet, és innen vezet a legegyenesebb út az első csapatba. A Fradi NB III-as együttesében vannak külföldiek, akik egyszer majd az első csapat kapujában kopogtatnak.

 

Anderlecht 0-1 Ferencváros — Zoran Kuntić brüsszeli gólja hatalmas lépés volt a BL-csoportkörben való szerepléshez

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg A Pálya Széléről rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..