Cs. Simon István (1942—2007) költő, szociográfus, újságíró, a bánsági táj kiváló ismerője és krónikása október 19-én lett volna nyolcvanéves. Ebből az alkalomból bensőséges és méltóságteljes összejövetelt szervezett a Csóka Művelődési és Oktatási Központ.
A Városi Könyvtárban egybegyűltek nemcsak a csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület első elnökére, a Magyar Szó újságírójára, a Hét Nap Bánáti Újság mellékletének egyik alapítójára és munkatársára, számos könyv szerzőjére, hanem a barátra is emlékeztek.
Tóth Lívia, a Hét Nap főszerkesztője és Dudás Károly író, a hetilap egykori főszerkesztője a történetek felidézése mellett arról is beszéltek, milyennek ismerték Pistát. Elmondták, mennyire szerette Bánátot, verseiben és prózáiban miként állított méltó és maradandó emléket nemcsak a vidéknek, hanem az embereknek is, valamint természetesen elárverezett szülőfalujának, Terjánnak.
Szóba került, hogy a szikesek szívós növénye, a sóvirág, általa került be az irodalomba, és egyúttal a makacs és kitartó élni akarás szimbóluma is lett. A többi közt az is elhangzott, szívügye volt a Kremenyák régészeti lelőhely megjelölése, az Adhatnál aranyhalat című versében pedig a maradóknak maradéktalan nyugalmat, a vörös vonalon inneni Bánátnak egy önálló magyar lapot kívánt, „hogy ne vesszen el a szavunk / és a zenénk, / hogy ne irthassák ki génjeinkből / a maradék reményt!”.
Cs. Simon István verseiből és prózájából Erdélyi Ilona, Oláj Ibolya és Balunovity Anna olvasott fel. Kónya Lívia Balogh István és N. Czirok Ferenc egy-egy Cs. Simon István emlékére írt költeményét tolmácsolta a jelenlévőknek. Kónya Sándor versénekes megzenésített versekkel tette teljesebbé az eseményt. A rendezvény moderátora Szőregi Márta volt.
A Csóka Művelődési és Oktatási Központ felvételei
